Moszkva tér (r.: Török Ferenc, 2001)
“A Moszkván vártuk a bulicímeket minden szombat este. Itt gyűlt össze mindenki a környékről, aki egy kicsit is jófejnek gondolta magát. Az a nap csak azért volt más, mert akkor volt a 18. szülinapom. Emlékszem, pont ugyanolyan varrott veszkó-csizmára vágytam, mint amilyen a Rojálnak is volt. Arra rohadtul buktak a csajok, nekem meg még nem volt csajom soha. Szóval itt indul a sztori, '89 április 27-e van.”
Mással nem is indulhat egy magyar tinifilmes válogatás. Török Ferenc 2000-ben befejezte a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (akkor még Színház- és Filmművészeti Főiskolát) a Simó-osztály tagjaként, ahol tanéveinek záróakkordja a Moszkva tér volt, az ő ‘Így jöttem’ filmje. 2001. szeptember 20-án, 18 évvel ezelőtt mutatták be a mozik, így a Moszkva tér idén Petyához hasonlóan hivatalosan is nagykorú lett. A film sikere azóta is töretlen, két évvel ezelőtt felújított változatban, teltházzal vetítették a mozik.
Petya, Kigler, Rojál, Eszter, Boci mama, Ságodi tanár úr és a többiek azóta kultikus karakterekké váltak, nem csak azért mert hibátlanul bemutatták a rendszerváltás előtti állóvizet - kihúzott történelem tételek, csalamádés hamburger, 100 forintos ebéd a Pajtásban vagy Nagy Imre újratemetése - hanem mert a fiúk tombolása a Moszkva tértől felfelé vezető utcákban, az érettségi körüli izgalom, az első autó, a szerelem és a csalódás is belefért Török Feri csodálatos történelmi tablójába.
Megáll az idő (r.: Gothár Péter, 1982)
“Jó, hát akkor itt fogunk élni.”
Bár Gothár Péter filmjét elsősorban nem tinifilmként szokás emlegetni, főhősei mégiscsak a 60-as évek elején élő fiatalok, akik éppen a magyar történelem egyik legviharosabb időszakában, 56’ után tapasztalják meg milyen kamasznak lenni. Gothár Péter kultikus filmje (Török Ferihez hasonlóan) a rendező fiatalkorának időszakát mutatja be, a beat zene, a becsempészett Coca-Cola és pornográf fotók, a titkos házibulik idején, ahol a Jailhouse rock hallgatása jelentette az önfeledt szabadságot.
Az ‘56 utáni megtorlás, a szétszakadó családok és az ideológiai harcok mellett Köves Dininek is csak Szukics Magdán, a rockzene imádatán és a szexen jár az esze, mint társainak. Bátyja Gábor már sokkal inkább a kiábrándult felnőttek fejével gondolkozik, Pierre és ő is a disszidáláson gondolkodnak. “Pierre-ben már 1968 szelleme munkál, a bőrdzsekis jampec pedig nem csak tojik az iskolai szabályokra (és általuk a rendszer egészére), hanem néha kíméletlenül megfogalmazza, milyen úton halad Dini és vele együtt egész generációja: Olyanok vagytok, mint a saját apáitok, meg anyáitok!" - írtuk róla pár éve egy újra-bemutatón. A Megáll az idő azon kortalan klasszikusok közé tartozik, amit pár évente érdemes újranézni, mert minél több év van a hátunk mögött, annál több rétegét felismerjük és megértjük.
Papírrepülők (r.: Szabó Simon, 2009)
"Én hajtogatok,
Te hajtogatsz,
Ő hajtogat,
Mindenki hajtogatja a magáét."
(Szabó Ervin: Papírrepülők)
A Moszkva tér Rojálja, Szabó Simon nagyfilmes bemutatkozása 2009-ben, a 40. Filmszemlén volt. Alacsony költségvetésű mozija szintén a tizen-huszonéves generáció legkülönbözőbb tagjairól mesél, emellett egészen specifikus budapesti szubkulturákat is bevon a történetébe: skinheadek és a Jászai egykori aluljárójában break-táncoló srácok, DJ-k, dnb-sek és füves gimnazisták mellett megfér az alkotói válságban szenvedő bölcsészhallgató és egy leszbikus pár is. Hét egymástól független szál, amik mégis összefonódnak: az amatőr színészek természetesen illeszkednek bele a graffitivel telefújt és ütemes zenére lüktető, és a nappali világosságban kiábrándítóan nyers budapesti környezetbe.
“Szabó Simon a fiatal filmkészítő generáció Szörnyeteg Lajosa, ő a legjobb szívű behemót, aki az összetartásról, a fiatalok között felsejlő szeretetről, barátságról, a reményről és a szolidaritásról meséli történeteit (…) A Papírrepülők szerint még mindig igaz a régi mondás: a zord külső érző szívet takar. Ez a rendezőre éppúgy igaz, mint filmjének hőseire.” - meséltük a 40. Filmszemle idején, ahol elnyerte a Legjobb produceri és a Simó Sándor emlékdíjat is.
Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) (r.: Schwechtje Mihály, 2018)
“Kedves Eszter! Szerettem volna tőled külön elbúcsúzni, mert sokat jelentettél nekem. Úgy érzem, hogy közöttünk a tanár-diák viszonynál túlmutató kapcsolat alakult ki.”
Időszámításban és témában is Schwechtje Mihály munkája kapcsolódik a leginkább Hartung Attila tinifilmjéhez. A Remélem legközelebb sikerül meghalnod :), röviden RLSM néhány évvel korábban szintén megpályázta az Inkubátoros támogatást, amit végül nem kapott meg, de Schwechtje Mihály önerőből, egészen alacsony költségvetésből is elkészítette első nagyjátékfilmjét. A befektetett energia és pénz is megtérült, filmje számos külföldi fesztiválon bizonyított, témája pedig az internetes bántalmazás és hazugságokra épülő, zaklató kapcsolatokról nem csak a fiatal közönségnek tanulságos.
Miközben a FOMO Falkájának tagjai csapatostul rántják be egymást egyik súlyosabb helyzetből a másikba, az RLSM felzaklató története egy magányos gimnáziumi lány hálószobájában kezdődik, ahol chatelni kezd a Londonba disszidáló, jóképű angoltanárával. Álprofilok, ármánykodás és hazugságok hálójában Szilvi idővel az online-shaming áldozatává válik, majd öngyilkosságot kísérel meg a rázúdult szégyen miatt. Napi szinten szembesülünk ehhez hasonló esetekkel, az online zaklatásnak nem csak hétköznapi tinédzserek, de gigantikus világsztárok is áldozatául esnek (a napokban hunyt el egy koreai popsztár is az online térben való megszégyenítés miatt). Erre a súlyos problémára világít rá Schwechtje Mihály, emellett tele van tehetséges fiatal színészekkel, izgalmas a képi világa és feszült thrillerként is megállja a helyét.
Szerelem első vérig (r.: Dobray György, 1986)
“- Nem akarok felnőni!
- Pedig előbb utóbb sikerülni fog. Jóképű fickó leszel.
- Szarok az egészre.
- Pedig öregem az kevés. Nagyon kevés.”
Dobray György filmje igazi kasszasiker volt a bemutatója idején, a 80-as évek közepén több mint egymillió néző látta a “magyar Házibulit”. Nem véletlenül követte a bemutatót pár évvel később egy második, majd egy harmadik rész is, bár azok meg sem közelítették az első sikerét és minőségét, nem volt meg bennük az a tiszta diákszerelem és bánat sem, ami az első részt kultikussá és közkedveltté tette.
Klasszikus értelemben vett tinifilmnek leginkább a Szerelem első vérig-et hívhatjuk ebben a válogatásban, hiszen van benne minden, ami egy kamaszkori melodrámához szükséges: bohém zenész fiú, szorgalmas lány, szigorú, elvált szülők, egymás iránt vágyakozó szerelmesek, szakítás, egy volt szerelem visszatérése, öngyilkossági kísérlet, egy nem várt terhesség és boldog egymásra találás is, aláfestésnek pedig időről időre felcsendül Demjén Ferenc néhány örökzöldje. Ennél tinibb film talán sosem született Magyarországon.
Ezeken kívül természetesen akad még több fiatalokról szóló magyar film is, nagy kedvencünk például Dobray György Szerelmes szívek című 1991-es romantikus zenés filmje, ami Szandiból óriási popsztárt csinált, és nem szabad kihagyni a listáról N. Forgács Gábor megosztó sikerű Álom.net című alkotását sem, ami sokunk bűnös élvezetei közé tartozik. Egy elveszett kamaszfiú életével foglalkozik a Engedetlen, Moll Zoltán függetlenfilmje is, aminek szintén a listán a helye, és nagyon várjuk már Nagy Zoltán Szép csendben című első nagyjátékfilmjét is, ami egy fiatal csellista lány viszonyát fejti ki, egy idős karmesterrel. A film november 14-től lesz látható a mozikban.
