A rendező hű maradt eddigi érdeklődéséhez, ismét kemény témához nyúlt, a Céllövölde, a Torzók, A hetedik kör után most a martfűi sorozatgyilkosságot dolgozza fel pszicho-thriller formában. A martfűi rém címmel készülő film 1957-67 között a szocializmus Magyarországán megtörtént hat bűnesetet és azok nyomozását dolgozza fel - természetesen fikciós elemekkel vegyítve -, a korabeli Magyarország nyomott társadalmi-politikai-pszichológiai légkörében játszódó pszicho-thrillerrel párhuzamosan a szereplők között létrejövő lélektani dráma is kibontakozik.
Bárnai Péter jelenetben, jobbra Jung Lídia, naplóvezető (fotó: Molnár Péter Miklós)
“Már gyerekkoromban hallottam a martfűi rémről, hiszen akkoriban híres esetnek számított. Később elolvastam Szabó László Tizenhárom bíró emlékezik című könyvét és abban találtam újra rá a történetre, ekkor kezdett el igazán foglalkoztatni, nekiláttam felkutatni a témát. Először tévésorozatként szerettem volna feldolgozni, mert 6 gyilkossági kísérlet van benne, így pont mindegyik esetet egy-egy epizódban mutathattuk volna meg, de ettől sokan óvtak.” - osztotta meg velünk a film ötletének létrejöttét Sopsits Árpád. Mint ahogy azt a rendezőtől megtudtuk, a szocializmus érájában ez volt az első komolyabb sorozatgyilkosság és a forgatókönyvírást komoly kutatómunka előzte meg: "Jártam levéltárban, könyvtárban, és természetesen megszereztem a bírósági jegyzőkönyvet, illetve a nyomozati anyagokat is - ahogy egy ilyen filmet elő kell készíteni. Az innen szerzett információk alapján láttam neki megírni a történetet."
Sopsits Árpád (fotó: Molnár Péter Miklós)
Bár a stáb több hetet forgatott Martfűn, ahol a lakosok, felmenőik által jól ismerték az esetet, a rendező kifejezetten törekedett arra, hogy a személyes történetek ne legyenek hatással a filmre: “Nem szerettem volna bevonni az ott élőket, mert óhatatlanul befolyásoltak volna ezek az elbeszélések, így az ő elfogultságaik beszüremlettek volna a történetbe.” Ám volt olyan színész, akinek alakításához löketet adott az eredeti helyszín és a személyes elbeszélések.
Jászberényi Gábor Réti karakterét formálja meg, azt a fiatalembert, akit az egy évtizedig háborítatlanul gyilkoló férfi helyett ártatlanul elítéltek és leültettek. A kéjgyilkos több áldozatot ejtett 10 éven keresztül, míg végül elkapták. “Annak ellenére, hogy egy több mint ötven éves történetről van szó, Martfűn a legtöbb helyi embernek van hozzá kapcsolódási pontja. Sokan eljöttek statisztálni, így meghallgathattuk az ő saját történeteiket is, például találkoztam az általam megformált szerep rokonaival, akik elhozták megmutatni az igazi halálos ítéletet. Egy valós eseményeken alapuló történetnél az emberben ilyenkor kialakul a szerep hiteles megformálás kívül egy másfajta felelősség is, hiszen ez a történet ilyen formában nem lett még elmesélve, bizonyos értelemben igazságot szolgáltatunk az érintetteknek, hiszen az általam játszott ember a valóságban sosem lett rehabilitálva.”
Jászberényi Gábor, aki az ártatlanul elítélt hőst alakítja (fotó: Molnár Péter Miklós)
A színész azt találta egyik legérdekesebb tulajdonságnak Réti karakterében, hogy bár nem ő volt a tettes mégis magára vállalta a gyilkosságokat: “Nagyon izgalmas kérdés, hogy a külső ráhatáson kívül miért vállal magára az ember egy gyilkosságot. Mert bár a rendszernek szüksége volt elkövetőre, egy bűnbakra, de ez a férfi olyan bűntudatot hordozott magában, amely számunkra felfoghatatlan, úgy érezte neki kell megbűnhődnie.” Réti csak később jön rá, hogy visszafordíthatatlan döntést hozott, a tíz év, amit a börtönben tölt el, fokozatosan világítja rá erre. Jászberényi szerint a legnagyobb kihívást talán pont az okozta számára a forgatáson, hogy a karakter abban a tíz évben, amelyet a film felölel, nagy ívet jár be a börtönbe kerüléstől egészen a szabadulásig, ennek megformálását pedig nehezítette az a körülmény, hogy a színházzal ellentétben a filmeknél nem kronologikusan rögzítik a jeleneteket. “Iszonyú izgalmas, de nagyon ijesztő is tud lenni, amikor az első forgatási napokon mondjuk a történet végét vesszük fel, mert ahhoz képest kell később játszanom a szerep ívét. Tudnom kell, hogy honnan hová tart a figurám, és hogy mit miért tesz, az egésznek a fejemben kell lennie. Egy ilyen összetett szerep esetében ez hatalmas kihívás.”
Szabó Gábor a kamera mögött (fotó: Molnár Péter Miklós)
A három szálon futó történet másik markáns karaktere egy fiatal és agilis, a nyomozást vezető ügyész, aki friss diplomásként kerül az ügybe. Ő saját tanára helyére lép és jön rá fokozatosan arra, hogy a nagyra tartott szakember tíz évvel ezelőtt tévedett és ártatlan embert küldött börtönbe. Szirmai Zoltán figuráját Bárnai Péter alakítja, aki annak ellenére, hogy csak egy éve végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, már a második magyar nagyjátékfilmben játszik, hiszen Mátyássy Áron Víkend című thrillerében a helyi lány, Vass Teréz szeretőjeként láthattuk. “Szirmai nagyon sokoldalú figura, például búvárkodik. Az egyik legizgalmasabb, üldözéses jelentben, a nyomozás érdekében be is kell ugrania a vízbe. De nem csak búvár jeleneteink voltak, előfordult hogy egy löszfalra voltam kikötve, és ott kellett szaladgálni.” - mesélte a forgatás legizgalmasabb részeit a fiatal színész, aki nagyon izgalmasnak tartja a karakterben, hogy munkamániásként szinte megszállottja lesz az ügynek, azonban egy jelentben mégis kitárulkozik, és megsejthetünk valamit abból, hogy miért alakult ilyenné a személyisége.
Bárnai Péter nyomoz (fotó: Molnár Péter Miklós)
Annak ellenére, hogy Sopsits és Szabó Gábor operatőr külön-külön is több fontos magyar filmet készített, most először dolgoztak együtt nagyjátékfilmen. “Egy-két éve Robert Capa kiállítása apropóján írtak ki kisfilm pályázatot, Árpi pedig megtalált az ötletével, amit a fotós a Milicista halála című fotója inspirált. Igazi örömfilmezés volt, mindenki szívességből jött, olyan volt, mintha vizsgafilm lenne. Ekkor dolgoztunk először együtt, és mint kiderült nagyon jól tudunk együttműködni.” - emlékezett vissza az operatőr az első közös munkára.
Szabó elmesélte, hogy a forgatókönyv olvasásakor különösen vonzó operatőri feladatnak találta, hogy a három különböző szál lehetőséget nyújt arra, hogy mindegyiknek különböző képi világot teremtsen. “A thriller vonalat a film noir látványvilágában képzeltük el, a főszereplő, Réti és nővére (Szamosi Zsófi) között fontos érzelmi kötelék van, ehhez szintén más képi világot találtunk ki, a politikai krimi történetet pedig egy harmadik módon dolgozzuk fel. A thriller vonulat talán még nyomatékosabb lett a filmben, mint ahogy eredetileg szándékoztuk, hiszen rájöttünk, hogy képileg és rendezői szempontból is ezek a legizgalmasabb jelenetek. A világítás, a kameramozgások és a kompozíciók is fontosak, de még fontosabb, hogy mi az, amit képileg titokban tart az ember, ami rejtve marad. A thrillernél legalább olyan fontosak azok az elemek, amiket direkt nem mutatunk meg, mint a látható dolgok.”
Szabó Gábor operatőr (fotó: Molnár Péter Miklós)
Az alkotók szerint, bár ötven évvel ezelőtt játszódik a történet, ma is van aktualitása, mert úgy gondolják a hatalom az ügyek felgyorsításának érdekében ma is belenyúl a döntéshozásba: “Elég csak Kaiser Edére és a móri gyilkosságra gondolnunk. Ráfogták a bűntényt, majd kiderült, hogy a közelében sem volt az eseményeknek. Ilyen értelemben ennek a filmnek az egyik legfontosabb eleme az igazságkeresés.” - fogalmazott a rendező.
Sopsits elmesélte, hogy több, mint három hónapig keresték a megfelelő szereplőket, majdnem nyolcvan színészt castingoltak a nyolc legfontosabb szerepre. A filmben végül erős, de vásznon ritkábban látható színészek alakítják a hősöket, az ártatlanul elítélt férfi szerepében Jászberényi Gábort láthatjuk majd, a rémet Hajduk Károly alakítja, a további szereposztásban Trill Zsolt, Balsai Móni, Anger Zsolt, Bárnai Péter, valamint Szamosi Zsófia is feltűnik majd a vásznon.
A napi diszpó és a homályos Kulcsár Tamás rendezőasszisztens (fotó: Molnár Péter Miklós)
A martfűi rém operatőre Szabó Gábor (Jób lázadása, Meteo, Boldog új élet), hangmérnöke Major Csaba, díszlettervezője Dévényi Rita, jelmeztervezője Szakács Györgyi, vágója Kovács Zoltán, producere Ferenczy Gábor és Tőzsér Attila (Focus-Fox). A Filmalap 509,821.902 millió forinttal támogatta a filmet, amely legkorábban 2016 őszén kerülhet a mozikba.
