Mindkét ítész kiválasztott 100-100 filmet, amelyekből 40-50 szerepelt mindkettejük listáján. Majd megvitatták a további választásokat mielőtt a sok műfajt reprezentáló végső lista összeállt.
A páros aztán kiválasztott a Time 1923-as első megjelenése óta eltelt minden évtizedből egy kedvencet. A húszas évek favoritja Fritz Lang futurisztikus Metropolisza lett, míg a harmincas és a negyvenes éveket William Wyler Az élnivágyó asszony című opusza és az Aranypolgár képviseli.
Előreugorva a közelmúltra, a Ponyvaregény lett a kilencvenes évek filmje, és a Time felvette a listára a spanyol Almodovar Beszélj hozzá című 2002-es filmjét.
A filmek fele nem az Egyesült Államokban készült, a listán szerepel a brazil Isten városa, a legendás Kuroszava 1952-es Ikiru-ja, és a Tízparancsolat a lengyel Kieslowskitól.
Schikel azt állítja, hogy aki csak jelenkori amerikai filmeket lát a moziban, megfosztja magát néhány csodálatos filmélménytől.
Az amerikai Scorsesének, aki soha nem kapott Oscart mint legjobb rendező, három filmje is szerepel a listán: a Nagymenők, a Dühöngő bika és a Taxisofőr. Az utóbbi két film főszereplője, Robert de Niro neve jelenik meg legtöbbször a színészek névsorában, öt alkalommal.
Ám a legjobb alakításokat a két kritikus szerint a következőknek köszönhetjük: Marlon Brando a Rakparton, James Cagney a Fehér hőség, Cary Grant a Forgószél, Faye Dunaway a Kínai negyed főhőseként nyújtott felejthetetlen színészi teljesítményt.
A teljes lista a Time magazin weboldalán olvasható.
