Jurik Kristóf, Kungl Mátyás: Békatangó
A Békatangó ugyanez: Jurik Kristóf és Kungl Mátyás a Misztrál Együttes azonos című dalához készítettek animációt. A célközönségnek készült mesefilmekhez hasonlóan tobzódik az élénk színekben, az animáció nagyon igényes munka, jól kitalált, szerethető karaktereket vonultat fel és korántsem elégszik meg a szöveg illusztrálásával, önálló képi gegek színesítik az alkotást. A film szemmel láthatóan a zene ütemére készült, ami nem elhanyagolható szempont ennél a műfajnál – legüdítőbb pontja, hogy a zenei stílusváltásnál közeget is váltunk – ekkor a tó feszínéről a fenekére kerülünk.
Tóth Luca: Libegő
Továbbra is, ezúttal Palya Bea volt az alapanyag. A naiv és egyszerű szöveghez remekül illik az animációs műfaj, ez az alkotás korántsem csak gyerekeknek szól, ahogyan a dalszerző zenéje sem. Az alkotónak szemmel láthatóan kiforrott, markáns grafikai stílusa van, amely festményein, rajzain is visszaköszön. Nagyon jól eltalált a film színvilága, a képkivágások is üdítően ötletesek, és a képi humornak itt is fontos szerep jut.A film készítője jelenleg a londoni Royal College of Art hallgatója.
Libegő-Tóth Luca (hungarian music video for kids) from Luca Tóth on Vimeo.
Bárány Dániel, Felvidéki Miklós, Juhász Márk: Csellengők
A Csellengők a zenés versfilmek leggyengébbik darabja, valószínűleg a zene miatt. A Csellengők pár gyerek képzeletbeli kalandját meséli el, azokba a fantáziavilágokba repíti el szereplőit és a nézőt, amelyekbe játék közben kalandoznak. Ha a keretet levesszük, egy rendkívül mozgalmas és színes western-sci-fit kapunk, aminek jót tenne egy narratív elbeszélőmód, és a filmhangok is hiányoznak ezekhez a képekhez. Bár a kép gyakran utal a dalszövegre, valójában nincs tapintható kohézió zene és kép között – olyan, mintha utólag rakták volna össze őket. A karakterek helyesek, a szituációk ötletesek, a vágások nagyon igényesek. Ebbe a két perces animációs kavalkádba egy öt részes mesesorozat van belesűrítve, ha a felvonultatott ötleteket, karaktereket és háttereket sorra vesszük – reméljük, hogy az alkotóknak lesz lehetőségük kibontani ezt.
Egely Kati: Pygmailon
Egely Kati Vácz Péterrel közösen készítette a Patakiskola című ’textilkivágásos’ animációt 2010-ben. Míg a Patakiskolát egy vers, a Pygmalion-t egy görög mítosz ihlette, méghozzá a címadó király mítosza, aki végzetesen beleszeret saját alkotásába és azért imádkozik, hogy a sokszor oly valóságosnak tűnő szobor életre keljen – az ima végül, Aphrodité kegyének köszönhetően meghallgatásra talál. A rajzanimáció szöveg nélkül, a képhez és a film dramaturgiájához nagyon jól illeszkedő zenére – Szabó Gábor gitárzenéjére – meséli el a klasszikus történetet. Egely Kati filmje, bár korántsem formaújító, jól használja a technika adta lehetőségeket és nagyon ötletesen váltja ki a vágást azzal, hogy a jelenetek végi képek egymásba morfolódnak.
Szabó András: Henry Waltz
Szabó András, azaz Emil Goodman Henry Waltz című animációs filmjének trailerét láthatjuk a filmszemle programjában. Az előzetes egy gyönyörűen, a legapróbb részletekig kidolgozott fantasy világot tár elénk. A film minden bizonnyal nemzetközi piacra készül, a Youtube-on fellelhető 3D teaser pedig arra enged következtetni, hogy az alkotók 3D-s egészestés filmet álmodtak meg. Az animációs és élőszereplős technikákat elegyítő film az alkotók meghatározása szerint műfaját tekintve sci-fi – fantasy. A történetről hosszas keresgélés után annyit tudtunk meg, hogy Henry Waltz egy kalandor, aki egy befejezetlen, emberek alkotta bolygón éli kalandos mindennapjait. Főszereplőnk most fogja átélni élete legnagyobb kalandját. A film zenéjét Pascal Ayatti szerezte, és a Hungarian Studio Orchestra adja elő.
Gál Angie, Töttös Viki: Csizmaszár és Kacsacsőr: Platy Kockavárosban
2010. júniusában már írtunk a végzős MOME hallgatók diplomafilm-tervéről, amely egy 6-9 éves gyerekeknek szóló mesesorozat első epizódja. A Platy Kockavárosban Gál Angie, Töttös Viki és Turai Balázs animáció szakos hallgatók diplomamunkája, akik a kacsacsőrű emlős és kis bolha barátja 12 epizódnyi kalandjait dolgozták ki szinopszis és karaktertervek formájában. „A Kacsacsőr és csizmaszár (Bootleg Splatypus) sorozat főhőse Plati, a felfedező kedvű kacsacsőrű emlős, aki arisztokrata származású gumicsizmái, a Wellington fivérek segítségével különböző világokba teleportál. A beszélő lábbelik mellett állandó kísérője Bolhabarát, a mogorva, de jószívű bolha, aki Plati sapkája alatt egy luxuslakásban lakik, és segít neki kalandjai során” - hangzik a sorozat szinopszisa. A sorozat első epizódja remélhetőleg megnyeri majd a producerek és televíziós vásárlók szívét, mert az animáció ötletesen és alaposan kidolgozott, szerethető karaktereket vonultat fel, továbbá fontos és aktuális problémákat fogalmaz meg a gyerekek nyelvén.
B. Nagy Ervin, Kovács Márton, Nagy Márton: Patrick és Theo: Az ember, aki szerette a palacsintát
A 2010-es Cartoon Forumon mutatkozott be a Patrick és Theo - B. Nagy Ervin, Kovács Márton és Nagy Márton animáció szakos hallgatók sorozatterve. A Patrick és Theo vállaltan nemzetközi piacra készül, hisz angol nyelvű, nézése közben szinte látjuk a Cartoon Network feliratot a képernyő jobb-felső sarkában. Az alkotók elmondása szerint a 6-9 éveseknek szóló mesesorozat olyan alkotásokat idéz meg, amelyek a készítőkre nagy hatást gyakoroltak gyerekkorukban, de már nincsenek jelen a palettán. Az akciódús sorozat a jövőben játszódik, középpontjában egy 8 éves kisfiúval és annak kutyájával, akik rendőrigazolvánnyal a kezükben derítik fel a vélt vagy valós bűneseteket. Ötletes karakterek, mozgalmas jelenetek és garantált túljelentkezés tíz év múlva a Rendőrtiszti Főiskolán.
Hermán Árpád: Sajnálom
Hermán Árpád már a Büdöské-vel megvett mindenkit kilóra. Mert remek a humora, és mert tökéletesen érti a filmdramaturgia lényegét: hogy hogyan kell a legegyszerűbb történetet információkat visszatartva, feszültséget keltve, viccesen és bravúrosan elmesélni, hogy hogyan lehet egy teljesen hétköznapi szituációt a feje tetejére állítani. Üdítően eredeti, eleven karakterek, stilizált, hangulatos hátterek, mesteri párbeszédek. Férfi és szarvas találkozása egy erdőben, négy percben, hat (!) csavarral. Nem tudom, hogy egy egészestés film esetében hogyan állna helyt Hermán Árpád, de a kisfilmes műfajnak mindenképp üdítő színfoltja, és nagy szükség lenne rá az alkalmazott animáció területén is.
