filmhu: A másfél éve működő Allianz Bank képviseletében előadást tartott a filmszemlén...
H.G.: Pénzügyi aspektusból azt a következtetést vontam le, hogy a magyar filmgyártás két problémával küzd. Előszöris nagyon elaprózott a közvetlen állami filmgyártási támogatás, véleményem szerint a mostaninál kevesebb számú, de nagyobb kiállású produkcióra kellene fordítani az állami támogatásokat, amely produkciók esetében a minimális gazdasági megtérülés is számonkérhető. Ehhez kapcsolódik a másik probléma: a filmgyártók jelenleg nem annyira a gazdasági megtérülést, mint inkább a művészi értéket veszik figyelembe. A művészetre azonban, idehaza sajnos, nehezebben vonhatók be a megszerzett állami támogatások mellé külső források, mert magasabb a gazdasági kockázat, nem kis részben az elaprózott támogatások, és az ebből is következő bizonytalan finanszírozási háttér miatt.
filmhu: Ahogy arra célzott is, másutt a művészet nem feltétlenül elrettentő tényező a gazdasági szereplők számára. Az Allianznál a banki finanszírozás moduljai mennyire követik a nemzetközi normákat és mennyire igazodnak a magyar piachoz?
H.G.: Annyira, amennyire a hazai gyártási feltélek eltérnek más országokétól. Egyfelől követjük a nemzetközi pénzügyi gyakorlatot, ugyanakkor nyílvánvalóan alkalmazkodunk a hazai támogatásokra vonatkozó jogszabályokhoz is. Magyarországon az állami filmtámogatásnak két pillére van: közvetlen és közvetett támogatás. A közvetett, adóalapú támogatás – népszerű nevén a “20 százalék” - az, amelyre a banknak egyféle előfinanszírozási modellt kellett kidolgoznia. A csavar a dologban az, hogy a közvetett támogatás mindig utólagos: a gyártás befejeztével, a Filmiroda igazolásának megszerzése után az előállító, vagy a támogató kvázi visszakapja a helyben befektetett összeg 20 százalékát. De csak a gyártás végeztével. Éppen ezért a piacon felvetődött az igény, hogy ezt az utólagos támogatást, vagy nevezzük utólagos finanszírozásnak, fordítsák meg a pénzpiaci szereplők a gyártók javára úgy, hogy a költségvetésbe bekalkulált 20 százalékos visszatérítés nagy részét megkapják előre.
A kérdésre válaszolva: vannak olyan országok, ahol más a támogatási szisztéma, ott tehát a banki finanszírozás is más lábakon fog állni. Persze alapvetően azonosak a feltételek: hitelként kell gondolni a banki finanszírozásra, és mint ilyennek, mindenütt a világon vannak kamatai, kezelési és egyéb költségei.
 |
| Hegyi Gábor, az Allianz Bank vezérigazgató-helyettese |
filmhu: Önök milyen speciális finanszírozási konstrukciót kínálnak?
H.G.: A mi hozzáadott előnyünk, hogy cégcsoporton belül tudjuk intézni a filmbiztosítást, a gyártásbefejezési garanciát és a finanszírozást. Ami a finanszírozást illeti: az Allianz Hungária Biztosító adott esetben támogatóként járul hozzá a filmprodukcióhoz, az Allianz Bank pedig ezt a támogatást tudja előfinanszírozni, bizonyos feltételek mentén. Leegyszerűsítve: a gyártónak a 20 százalékos közvetett támogatás bizonyos hányadát, általában 90 százalékat már a gyártás kezdetekor rendelkezésre tudjuk bocsájtani, relatíve kedvező feltételekkel, és bizonyos garanciákat kikötve. Ilyen biztosíték, ha az Allianz a támogató, ha a produkció kötött filmbiztosítást, illetve rendelkezik filmbefejezési garanciabiztosítással. Utóbbi kifejezetten fontos, ugyanis egyrészt pénzügyi biztosíték a banknak, hogy a kölcsön megtérül, másrészt viszont egyfajta szakmai biztosíték is, hiszen a garanciaszerződésnek megfelelően a biztosító folyamatosan követi a gyártás meghatározott stádiumait és megvizsgálja, hogy adott szakaszban a gyártó büdzsén belül dolgozik-e és tartja-e a gyártási és fizetési határidőket. Illetve azt is nyomon tudjuk követni, hogy országhatáron belül forgatnak-e, ugyanis támogatói szerződés esetén a támogatást a gyártó ránk engedményezi, az állami támogatás viszont csak a forgatás céljából Magyarországon adózó alvállalkozónak kifizetett költések esetén vehető igénybe.
filmhu: A közvetett támogatásra épülő banki előfinanszírozást mennyire zavarhatja meg, hogy az EU-nál rezeg a léc a magyar filmtörvény, pontosabban az abban foglalt állami garancia alatt?
H.G.: Tudomásom szerint, bár nem vagyok a kérdés leghivatottabb szakértője, az EU-nál azért rezeg a léc, mert egyfajta kulturális tesztet szeretnének beiktatni a támogatásba, azaz, hogy az egyes alkotások hordoznak-e kulturális értéket. Ennek a feltételeit a jelenlegi törvényi szabályozás, véleményem szerint, egyébként betartja, talán csak nem a megfelelő fogalmakat – értsd: kulturális tartalom – használva. Szerintem tehát az EU továbbra is át kell hogy engedje a magyar filmtámogatási rendszert, különös tekintettel, hogy nem csak Magyarországon van efféle kultúratámogatás. Mindesetre ennek a megszünte egy komoly piaci hátrányt jelentene, elsősorban a Magyarországon történő külföldi gyártás szempontjából.
filmhu: Visszatérve a finanszírozáshoz: a fentebb felsorolt garanciák mellett előfordulhat-e, hogy az alkotói kredit önmagában biztosítékot jelentsen a bank számára?
H.G.: Ebben a tekintetben Magyarország még elmarad a nyugati, vagy a fejlett nemzetközi gyakorlattól. Ott elterjedt, hogy megbízható, hosszú szakmai tapasztalattal rendelkező producerek neve önmagában garanciát jelent, egyéb feltételek megléte nélkül is. Idehaza még nem nem ez a helyzet. Persze itthon is megvan az az egy-két producer, akikre más eljárás vonatkozik – de a megbízhatóságuk egyszersmind arra jelenti a legnagyobb biztosítékot, hogy a gyártás megkezdésére a finanszírozási garanciáknak eleget tesznek.
Olyan elképzelhető, hogy -- a cég bevizsgálása után -- magának a filmgyártónak nyújtunk hitelt. Ez a szisztéma azonban eltér a filmfinanszírozástól, és inkább a bevett céges hitelekhez lehetne hasonlítani, hiszen nem egy adott filmet, hanem magát a gyártóját hitelezzük. Ezen a téren egyébként azt látjuk, hogy sok cég folyamodik ehhez a megoldáshoz, de kevés köztük az, amelyik gazdasági érdekeket is kellőképpen szem előtt tartana.
filmhu: Ha már gazdasági érdek: Önök szelektálnak-e bármiféle megtérülési ráta alapján. Azaz hol helyezkedik el az a büdzséküszöb, ahol a banknak érdemes beszállni a finanszírozásba?
H.G.: Természetesen van ilyen volumenhatár - általában 50-100 millió forintot el kell hogy érjen a produkció összköltségvetése ahhoz, hogy érdemes legyen a banknak beszállnia.
filmhu: Ez eleve azt jelenti, hogy leginkább a játékfilmek alkotóinak érdemes banki finanszírozáson gondolkozniuk. Amikor a finanszírozás feltételeit kidolgozták, a bérmunkában készülő külföldi produkciók, koprodukciók, vagy a hazai alkotások gyártóira gondoltak elsődleges célcsoportként?
H.G.: Eleinte elsősorban a bérmunkában készülő filmekre gondoltunk, de nem a büdzsé nagysága, hanem a filmbiztosítási garancia elterjedtsége miatt – külföldön magától értetődő, hogy ezt megkössék, és ahogy említettem már, ez kiváltképp biztonságot jelent a finanszírozó banknak. Itthon még nem gyakorlat, hogy a producer egy efféle garanciát megkössön. Mi éppen ezért külön a magyar produkciók számára létrehozunk egy speciális filmbefejezési garanciát, alacsonyabb költségekkel, alacsonyabb kockázatvállalás mellett. Elvégre minden bank fedezetet szeretne látni, ha hitelt nyújt, ez a fedezet a hazai produkciók esetében igen ritka -- viszont kiválthatja a filmbefejezési garancia. Azaz nincs kifejezett célcsoport, inkább garancia-feltételek.
