Hugonnai Vilma 1847-ben született, grófi családban, gyermekkorában édesanyja tüdőbajjal küszködött, ami meghatározó élményt jelentett későbbi pályájára nézve. Fiatal korától érdeklődött a természettudományok iránt, magániskolába járt, de az orvoslás alapjait autodidakta módon sajátította el. 18 évesen ment férjhez egy földbirtokoshoz, akitől három gyermeke született, élete viszont egy újsághír miatt vett nagy fordulatot az 1870-es években: a Jókai Mór által jegyzett cikk arról számolt be, hogy a zürichi egyetem egyedülálló módon lehetővé tette, hogy nők is járjanak az előadásokra.
Bár férje az áldását adta rá, pénzzel nem támogatta, így a nő családi ékszereinek eladásából finanszírozta az utazását. Svájcban beiratkozott az egyetemre, de közben szegényes körülmények között élt. 1879-ben sikerrel lediplomázott és orvossá avatták. Magyarországra hazatérve viszont nem kezdhette meg a praktizálást, nem fogadták el a diplomáját. Közel húsz évnyi küzdelem várt rá, hogy az 1890-es években végül csak elkezdhessen itthon orvosként dolgozni.
Hugonnai Vilma
„Erről a harcról szól a film, amit azért folytatott, hogy nőként megszilárdíthassa a helyét a férfiak által uralt korszakban. Megjelenik a dilemma, hogy választania kell a család, a fia és a hivatása között. Lesz benne egy romantikus vonal is, mert anélkül nem film a film” – mondta el Bergendy Péter a Vilma című, előkészítés alatt álló életrajzi tévéfilmről. A Trezor, A vizsga és a Post Mortem rendezője egy érdekes figurának tartja a főhőst, aki egy kemény döntést hoz meg azzal, hogy a hivatástudata miatt a fiát Magyarországon hagyja. Úgy érzi, hogy a film konfliktusa, Hugonnai Vilma konfliktusa nem csak az 1880-as években volt releváns, hanem napjainkra is érvényes. „Sok olyan szakma van, ahol a nők a mai napig nem tudnak labdába rúgni, nem engedik őket tűzközelbe.”
A korabeli Budapest
A rendező kedveli Jane Austen műveinek filmes adaptációit, ezeknek a hangulatát is szeretné megidézni. „Vilma egy ráerőltetett házasságtól akar megszabadulni, és egy új szerelem van kilátásban Wartha Vince, a Zsolnay-gyár kémikusának személyében.” A Vilma javarészt az 1880-as években, Budapesten játszódik a főszereplő hazatérését követően, megjelenik benne a nagytétényi kastélyban töltött fiatalsága, a svájci időszak és végül az 1890-es évek.
„Sárosi Mona producer már kész forgatókönyvvel keresett meg, ezt egy kicsit még pofozgattuk, és most jutottunk el oda, hogy gyártási előkészítésbe került a film.” A Nemzeti Filmintézet döntése nyomán a film idén júniusban 15 millió forintos támogatást kapott az előkészítéshez. A gyártás támogatásáról egyelőre még nincs döntés, de a történet svájci vonatkozásai miatt az alkotók ottani koproducert vagy koprodukciós partnert is keresnek hozzá.
A zürichi egyetem
„Egy elfeledett hősről beszélünk, az első magyar orvosnőről, aki majdnem 20 évig harcolt, hogy Magyarországon dolgozhasson, és nem ment vissza Svájcba, pedig hívták. Szerintem egy fontos téma, amit meg kell, hogy ismerjen a magyar közönség” – mondta Bergendy.
A forgatókönyvet Lukács Zsolt, Móray Gábor és Goldberg Emília írták, producere Sárosi Mónika Krisztina. Bergendy ezúttal is korábbi alkotótársaival, Hellebrandt Gábor kreatív producerrel, Tóth Zsolt operatőrrel, Király István vágóval, Pacsay Attila zeneszerzővel és Valcz Gábor díszlettervezővel tervez együtt dolgozni a filmen. Azt, hogy ki fogja alakítani a címszerepet, még homály fedi, a szereplőválogatás jelenleg is zajlik. Amennyiben sikerül koprodukciós partnert találni és az NFI is úgy dönt, hogy támogatja a film gyártását, a forgatás leghamarabb jövő tavasszal kezdődhet.
