Hurok (r.: Madarász Isti)
Ádám, egy illegális gyógyszerkészítmény csempészével tartja fenn magát, és mint minden kisstílű bűnöző, ő is többre vágyik. Át akarja verni a főnökét, magának megtartva az utolsó szállítmányt. Tervét nehezíti azonban, hogy a barátnője (Martinovics Dorina) bejelenti, hogy terhes, Anger Zsolt pedig megszimatolja az árulást. Ha ez nem lenne elég, tovább csavarodik a történet, és hamarosan az antihőst megformáló Orosz Dénesből is több lesz a Hurokban.
Madarász Isti a kevés vérbeli magyar zsánerfilmes rendező egyike, fontos szempont volt nála, hogy ha mindenki nem is tudja átlátni az egymásba tekeredő szálakat, de enélkül is élvezni lehessen az időkavarós thrillerként jellemzett filmet. Madarásznál egy videókazetta és egy felvétel kuszálja össze az időt, de nem azt kutatta, hogyan lehetséges az időutazás, hanem az emberekre gyakorolt hatásával foglalkozott érdekfeszítő módon.
A Huroknak két nagy erénye van. Az egyik, hogy az időutazás sajátságosan jelenik meg benne, a főhős nem egyik pillanatról a másikra helyeződik át a múltba, hanem olyan, mintha egy Möbius-szalagon haladna. A másik, hogy az események ismétlődése nem csupán egy látványos trükk, hanem hatásos módon ágyaz meg az emberi drámának. A bűnözésből élő, végtelenül önző főhős lehetőséget kap arra, hogy kijavítsa elfuserált életét. 2016-ban a moziban sajnos nem igazán találta meg a közönségét, pedig figyelemre méltó, fordulataival a nézőt lekötő alkotás, amely ügyesen keveri az időutazós filmek sémáit a thrillerrel és a párkapcsolati drámával. Itt lenne már az ideje, hogy felkerüljön valamelyik magyar streamerre.
Zanox - Kockázatok és mellékhatások (r.: Baranyi Benő)
Az érettségiző Misi rájön, hogy egy kísérleti szorongásoldó gyógyszer és egy különleges házi pálinka kombinációjától vissza tud utazni az időben. Persze hősünknek az érettségi teljesítésén túl is kap van életbevágó oka arra, hogy folyamatosan újra kezdje az emlékezetes napot. Baranyi Benő első filmje az Inkubátor program szerény keretei között készült, mégis tökéletesen kihasználja a zseniális alapkoncepció minden lehetőségét, ami az utóbbi idők egyik legszórakoztatóbb közönségfilmjéhez vezetett.
A Zanox tele van remek poénokkal, jól eltalált a tempója, a főszerepekben remekül működnek a fiatal, friss arcok (Bálint Előd és Erdős Lili), a moziban ritkán látható dunaújvárosi környezet, és még a váratlan, meglepő csavar is a végén, ami nem hazudtolja meg a film magyar realitáshoz igazított humorát. Baranyi filmje valószínűleg minden idők legeredetibb módszerét találta fel az időutazásoz a házi pálinka és a kísérleti gyógyszer kombójával. Bár nagy valószínűséggel a való életben is tapasztalhat hasonló tüneteket az, aki ilyesmivel próbálkozik, mi mégsem ajánljuk mixtúra kipróbálását – ellentétben a szórakoztató és frissítő humorú elsőfilm fogyasztásával.
A film elérhető a Filmión, az HBO Max-on és a Cinegón.
Az idő urai (r.: René Laloux)
Az 1982-es Az idő urai a francia sci-fi mestereinek, Jean-Patrick Manchette regényírónak, René Laloux rendezőnek és Jean Giraud, művésznevén Mœbius képregényrajzolónak a gyermeke, amelynek születése mellett Hernádi Tibor animációs rendező és a legendás Pannónia Filmstúdió szakemberei bábáskodtak.
Az Idő urai látszólag egy sci-fi kalandfilmnek indul, de története fokozatosan bonyolódik. Miután a Piel nevű kisfiú elveszíti édesapját egy balesetben, a Perdide bolygó vadonjában ragad egyedül. Rádión keresztül tartja a kapcsolatba apja barátjával, Jaffar kapitánnyal, aki a távolból próbálja segíteni a túlélésben kisfiút, amíg el nem érnek hozzá az űrhajóval. Balszerencséjükre a hajó utasai között van az enyveskezű, száműzött Matton herceg, aki összelopkodot kincsét félti és emiatt nem hajlandó kitérőt tenni. Matton gonosz tervet eszel ki, és megpróbálja megölni a gyereket, de nem jár sikerrel, így kereket old. Jaffar és társa, a titokzatos, bölcs öreg Silbad üldözőbe veszik, de Pielt közben egyre jobban fenyegetik a Perdide bolygó veszélyei.
Az események innentől kezdve vállnak sokkal furcsábbá, feltűnnek az arctalan földönkívüliek, akik mindent és mindenkit homogenizálni akarnak, valamint színre lépnek a címszereplők, az Idő urai is. Az időutazás pontos mibenlétét vétség lenni lelőni a kultikus francia-magyar animációs filmmel kapcsolatban, ha valakinek eddig még nem volt szerencséje átélni ezt a szórakoztató és mélyen filozófikus kozmikus trippet.
Szíriusz (r.: Hamza D. Ákos)
Karády Katalin és az időutazás? Ez nem átverés! 1942-ben a kor sokat foglalkoztatott rendezője, Hamza D. Ákos Herczeg Ferenc írásából készítette el az első magyar sci-fi-t, amelyből ráadásul akkor még világviszonylatban sem volt sok. A nyolcvan éves alkotás hordoz minden jegyet, amit egy időutazós filmnek kell: vicces formájú mini propellerrel repülő szerkezet, habókos idős tudós, a jelenből múltba átvitt tárgyak humor forrásként való használata, vagy az a szabály, hogy a hős nem változtathatja meg a múltat.
A valaha elismert idős tudós, Sergius (Baló Elemér) őrült rögeszméibe merül és feltalál egy gépet, amelynek sebessége gyorsabb a Föld forgásánál, így vissza lehet vele repülni a múltba. Teljes vagyonát és lánya kezét ígéri annak, aki ki meri próbálni a kísérleti szerkezetet: egyetlen ember, az éjszakát átmulatott, kalandvágyó gróf, Tibor Ákos (Szilassy László) jelentkezik a professzor hirdetésére. Az első használat során gép azonban meghibásodik és a XVIII. században landol, a főhős ősének, Tibor Gergely grófnak a kastélyában, ahol a gróf beleszeret a gyönyörű velencei énekesnőbe, Rosinába (Karády Katalin).
Mézga család (r.: Nepp József, Ternovszky Béla)
MZ/X jelentkezz! MZ/X jelentkezz! Már a Mézga család 1968-as első évadában (Üzenet a jövőből - A Mézga család különös kalandjai) megjelennek a sci-fi és az időutazs elemek, Aladár és az időkitágító készüléke segítségével ismerhetjük meg MZ/X-et, a család 30. században élő leszármazottját, aki a kisfiút Köbükinek, újmagyar nyelven ükapa ükapjának az ükapjának nevezi. Ekkor azonban még igazi utazásról nincs szó, csupán beszélni tudnak egymással és fényposta segítségével küldeményeket továbbítani egymásnak.
Néhány évvel később, a Mézga Aladár különös kalandjai című sorozatban Aladár szintet lép, a kamaszok szabadságvágya fűti. Ő persze nem a bulinegyedben köt ki, hanem Gulliverkli elnevezésű űrhajójával különböző bolygókat látogat meg. Egyszer a szülői szigor annyira felbosszantja, hogy az űrutazás alkalmával hatalmas gázt ad, a Gulliverkli sebességmérője kiakad, ő pedig a dzsungelben találja magát. Mézgáék fia és Blöki mamutokkal viaskodnak, ősebereknek tanítják az illemet, de azért persze vacsorára hazaérnek.
Terminátor
Ha Terminátor-franchise, akkor természetesen a három legfontosabb név James Cameron rendező, Arnold Schwarzenegger, a halálosztó gép megformálója és Linda Hamilton, aki kezdetben célpontja, majd szövetségese a jövőből jött T-800-asnak. Van azonban egy fontos magyar szál is, Andy Vajna így nyilatkozott a hatodik rész forgatásán, amelyet abban az időszakban hoztak Magyarországra, amikor az egykori hollywoodi sztárproducer filmügyi kormánybiztosként tevékenykedett: „A Terminátor egy különleges film, ami igen közel áll a szívemhez, hiszen a második és a harmadik résznek én voltam a producere.”
Nyilatkozatában nem bontotta ki az igazság minden részletét: bár a Carolco című produkciós cég egyik fejeként tényleg támogatta, hogy a filmtörténetbe sci-fi és akciófilm klasszikusként egyaránt bevonult második rész náluk készüljön el, hitt a kockázatos projektben, jogok megszerzésében és az előkészítésben részt is vett, a gyártásban viszont már nem, mert a Carolcót 1989-ben otthagyta, így nem szerepel a film stáblistáján. Ettől még lehet őt a sorozat legjobb részéhez kötni, Cameron is egyetért ebben, aki így búcsúzott el Vajnától 2019-ben: „Nagyszerű barát és alkotótárs volt. Hitt az egyik legnagyobb dobásomban, a Terminator 2-ben. Hiányozni fog a humora, a stílusa, az eleganciája, és főleg azok a motoros túrák.”
A harmadik rész esetében aztán már tényleg ő volt az egyik legfontosabb alkotó: ismét összeállt a carolcós üzlettársával, Mario Kassarral, magukra haragították James Cameront, amikor az orra elől vitték el a Terminator jogait a liciten, és Hollywoodban akkoriban rekordnak számító sztárgázsival csábították vissza Schwarzeneggert. Az év hetedik legtöbb pénzt termelő filmje lett 2003-ban, de a kritikai visszhang már jóval kedvezőtlenebb volt, valószínűleg pont Cameron hiányzott ahhoz, hogy felnőhessen az előzményeihez a harmadik rész.
