Már az év végétől látható lesz a hazai mozikban a politikai vitákat is gerjesztő szuperprodukcó, a Bánk bán. A 766 millió forintos költségvetésű operafilm forgatása a szlovákiai Trencsényben fejeződött be, az utómunkálatok még két hónapot vesznek igénybe.

Káel Csaba rendezői múltjában operák színre állítása, több mint kétszáz reklámfilm, videoklipek, portré- és dokumentumfilmek, valamint televíziós produkciók sorakoznak. Káel első játékfilmje, a Bánk bán előzményének tekinti az opera "félig szcenírozott" előadását az Erkel Színházban, amit tavaly áprilisban, a tavaszi fesztivál keretében állított színre. A mozgóképet Jákon, Ócsán, Bélapátfalván, Budapesten a Vajdahunyad várában, az esztergomi várkápolnában, a visegrádi Fellegvárban és a Salamon toronyban, valamint Kisorosziban, Ürömön, a Tisza-parton és Trencsényben rögzítették a kamerák. A forgatási helyszínek közül a legnagyobb változáson a XIII. században épült ócsai református templom ment keresztül. Az egyháziból világi helyszínné alakítás során az eredetileg hófehér falakat homokszínűre öregítették, a szószéket és az orgonát díszletfallal takarták el. A freskókkal díszített fő apszisban helyezték el a trónszéket.
A nyolcvanhat fős stáb összesen harminchat forgatási napot dolgozott. Kiegészülve százötven statisztával, mintegy ötszázötven ember munkáját igényelte a produkció. A forgatás technikai felszereltsége nem maradt el a Hollywoodban megszokottaktól. Az Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos a Bánk bán-produkcióban hasonló kamerákkal és világosítással dolgozhatott, mint Amerikában.
A film főszereplői között - így Marton Éva Gertrúd szerepében, valamint Melindaként Rost Andrea - világsztárok találhatók. Az Ottót játszó Gulyás Dénes, a II. Endrét alakító Kováts Kolos vagy Petur bán szerepében Sólyom Nagy Sándor, Tiborcként Miller Lajos a hazai és európai színpadok ünnepelt operaénekesei. A forgatás után az alkotók elismerően nyilatkoztak a címszerepet, Bánk bánt alakító Kiss B. Attila, valamint a fiatal, Biberachot játszó Réti Attila művészi teljesítményéről is. A díszleteket Csikós Attila, a jelmezeket Velich Rita tervezte. A Magyar Millennium Zenekara egyébként külön erre a produkcióra állt össze.
Pál Tamás karmester, Mészöly Gábor forgatókönyvíró és Káel Csaba rendező már a forgatás előtt egy évvel előkészítette a Bánk bán-projektet. Káel szerint elsősorban a film és az opera alapvető különbségei közti ellentét feloldása, valamint a XIII. században játszódó, ám a XIX. században papírra vetett történet hiteles megjelenítése jelentette a legnagyobb kihívást. Az első problémára a dramaturgia átgondolása, gördülékenyebbé tétele volt a megoldás. A korhű jelmezekben és az atmoszférateremtő díszletek között játszódó cselekményt a romantikára jellemző, historikus festészetet idéző képekben meséli el az operafilm. A film nemcsak - politikai szinten vitatott - költségvetésével, hanem egyéb tekintetben is "nagy számokat" mutathat fel. A stáb 70 ezer méter Kodak-filmet használt el a forgatás alatt. A CD-felvétel százötven zenész és húszfős technikai személyzet hatezernyolcszáz munkaóráját vette igénybe. Eddig közel 85 ezer munkaóra van a Bánk bán című operafilmben, a vágás és utókeverés még két hónapot vesz igénybe.
Magyar Hírlap