“Mindig is csodáltam őt, az ellentmondásosságáért. Gyerekes és naiv, de ugyanakkor elmélyült. Leplezni próbálta munkásszármazását, de művészetében mindig a gyengék oldalán állt. A fantáziát használta arra, hogy értelmet adjon életének” – mondta a dán rendező, aki a film legnehezebb részének a korabeli közeg megteremtését érzi.

“Nem akarok a hagyományos értelemben vett kosztümös történelmi filmet csinálni, sokkal fontosabb számomra a pszichológiai univerzum, ha ennek a magvát meg tudjuk fogni, a külsőségek nem lesznek már olyan fontosak.  Ebben az összefüggésben az Órákat tekintem előképnek, ahol az ember nem érzi folyton, hogy a film egy történelmi korban játszódik. Az is lehet, hogy az Órákhoz hasonlóan idő- és térugrásokat teszek a filmbe, talán egy jelenben játszódó szálat is.”
 
Bille August először egy nemzetközi írót keres, aki magas színvonalú forgatókönyvet tudna írni neki. A munkához, a dán vonatkozások miatt, várhatóan óriási költségvetéssel számolhat. A H.C. Andersen 2005 Alapítvány közel 10 millió dán koronát (330 millió forint) szán évente, a dán íróval kapcsolatos filmek- illetve tv-műsorok elkészítésére. Ebből 4 millió koronát már August vitt el előkészítésre.

“Már a tavalyi Cannes-i filmfesztiválon elmondtuk, hogy szívesen támogatunk érdekes ötleteket, kaptunk is egy csomó ajánlatot,  de a legtöbből nem lett semmi, mert a nemzetközi filmipar tele van ügynökökkel és szörnyen bürokratikus. Aztán véletlenül összefutottunk Bille Augusttal és akkor jött a nagy ötlet, hogy ő maga álljon a dolog élére. Az előkészítést álljuk, de a legfontosabb egy jó forgatókönyv. Ha az megvan, akkor már sokkal könnyebb megszerezni a nagy színészeket, és a pénzt is.” mondta Lars Seeberg, az alapítvány főtitkára.

Az angolul beszélő, nemzetközi sztárokkal készülő filmhez Bille August a hollywoodi költségvetést sem tartja elképzelhetetlennek.

Az alapítvány időközben még egy Andersen-filmet tervez, amely mögött Rumle Hammerich áll, de Bille August szerint a két filmötlet nem üti egymást, mivel Hammerich filmje kizárólag az ifjúkori évekre koncentrál, míg ő a művek születésének történetét is bemutatná.