Annak ellenére, hogy a tavalyi év során mintegy 300 millió dollárt költöttek nemzetközi, és hazai filmek gyártására az országban, miközben a produkciók 10 000 embernek biztosítottak munkalehetőséget, a kormány nem vette figyelembe a producerek részéről jelentkező igényt, egy filmbizottság felállítására. A január 1.-e óta működő intézményt a producerek végül magán úton, saját pénzből hozták létre.

A Cseh Filmbizottság a Cseh Filmkamara égisze alatt jött létre, ezáltal csatlakozott a többi alárendelt szervhez, a Cseh Filmközponthoz (melynek feladata a cseh film külföldi szerepeltetése) a Media Desk és az APA-hoz, a cseh audiovizuális producerek szövetségéhez.

"Az állami támogatás annyi, mint öt évvel ezelőtt” mondta Pavel Strnad az APA elnöke. "Az ígért növelés nem történt meg. Közben a szellemi tulajdont érintő adótörvény módosítás értelmében a produkcióba befektetett pénzt csak hát év után lehet leírni az adóalapból, szemben az eddigi egy-két éves gyakorlattal. Minél gyorsabban le lehet írni valamit az adóból, annál nagyobb az ösztönzés. Ez most épp az ellentétes hatást éri el, elijeszt minden potenciális befektetőt.”

Strnad és társai azonban kénytelenek voltak hamar túltenni magukat azon a sokkon, hogy a Kulturális Minisztérium szavazásra bocsátotta az új törvényjavaslatot anélkül, hogy erről informálta volna a producereket. Mivel a Cseh Televízió 20 millió dolláros deficittel zárta a múlt évet, kénytelen volt ideiglenesen kiszállni a filmgyártásból.  Az ország filmgyártásának legnagyobb támogatója, a teljes befektetések 20%-át biztosította, így sok producer számára az első számú pénzszerzési forrás volt. Ezen pénzek nélkül, az EU-koprodukciós támogatások, a magánbefektetések, és a forgalmazókkal kötött elő-vásárlási megállapodások léte is veszélybe kerül.

A producerek szerint kínos, hogy egy olyan országban, ahol az évente elkészülő 15-20 film jelentős része nemzetközi elismerést ér el, illetve hazai siker lesz, az utolsó helyen áll Európában az állami finanszírozás tekintetében. Mások a filmrendezők ügyében szólaltak fel. Michal Bregant, a világ egyik leghíresebb filmes iskolája, a FAMU igazgatója azt nehezményezi, hogy kénytelenek olyan fiatal filmrendezőket képezni, akiknek semmi jövője nincsen. Bregant azt tervezi, hogy az EU döntéshozóihoz fordul segítségért.

Egy dologban mindenki egyet ért: a 2005-ös év nagyon nehéz lesz. „Lehet, hogy csak öt hat cseh film készül majd” adott hangot aggodalmának Pavel Melounek a Whisconti képviseletében.

Bregant még hozzátette: "Bizonyos cseh politikusok szerint úgyis csak néhány jó film készül évente, minek megcsinálni a többit is. De ki mondja meg, hogy melyek a jó filmek?”

"Egy-két éves szabadságra megyek” nyilatkozta Daniel Zavorka a Pro-Art producere.

"Én nem hagyom abba a filmgyártást” mondta Strnad, majd gyorsan hozzátette "de lehet, hogy a filmjeim nem cseh filmek lesznek. Azt tervezem, hogy átköltöztetem a cégem Szlovákiába. Ott 19%-os az adó, szemben a csehországi 32%-kal.”

A viharos reagálás valószínűleg mégis felrázhatta a törvényhozókat. Hosszú évek könyörgése után, úgy tűnik a parlament végre hajlandó lesz előterjeszteni egy törvényt a tv-reklámok megadóztatásáról, és az így befolyó összeget filmgyártásra költenék. De ennek legkorábban márciusra lehet valami hatása, ami már túl késő lesz ahhoz, hogy megakadályozza a filmipar erőteljes hanyatlását. Alex Danielis az egyik cseh forgalmazó cég feje így összegezte a helyzetet: „Félek a 2005-ös évtől.”