A magyar szinkron évtizedeken át kézműves alapossággal készült, számos szinkronhang visszavonhatatlanul összeforrott az eredeti színészekkel. Szállóigévé vált fordítások sora épült be a közbeszédbe, egy-egy jobb-rosszabb szinkron parázs vitákat generál a közönség körében. Visszatérő kérdés, hogy a szinkronizált filmek miatt rosszabb-e a magyarok idegen nyelv ismerete, és hogy a szinkronizált alkotással megváltozik-e, ha igen, mennyire egy mozi színvonala.
Minden kritika, pro és kontra érv ellenére vitathatatlan, hogy a magyar szinkron elválaszthatatlanul beépült a magyar kultúrába, a nézők számára természetes, hogy a tévében magyarul szólalnak meg a külföldi filmek, nemzetközi sztárok – sőt, utóbbiak esetében szinte számon kérik, ha nem a megszokott magyar hangon szólalnak meg egy-egy új filmben.
A Magyar hangja… átfogó képet szeretne nyújtani a szakmáról és annak fortélyairól. A hitelesség jegyében készült negyven interjúban több tucat ismert színész és szakember beszél a szinkronszakmáról. A filmben megszólal Molnár Piroska és Szacsvay László, a Nemzet Színészei, valamint mások mellett Bogdányi Titanilla, Csankó Zoltán, Csőre Gábor, Epres Attila, Galambos Péter, Gáti Oszkár, Hevér Gábor, Holl Nándor, Kálid Artúr, Kerekes József, Nagy Ervin, Pogány Judit, Seszták Szabolcs, Stohl András, Zsigmond Tamara.A szinkronszakma remek szakemberei közül többek között Báthory Orsolya, Dóczi Orsolya, Orosz Ildikó, Nikodém Zsigmond szinkronrendezők, és Pataricza Eszter, Tóth Tamás dramaturgok beszélnek a szinkronkészítésről. Megszólal a Mafilm Audio jelenlegi vezetője Haber Andrea, valamint olyan legendás szakemberek, mint Dallos Szilvia és Haber Ferenc.
„A magyar film régi adósságát igyekszünk pótolni, amikor egészestés dokumentumfilmmel tisztelgünk a csodálatos magyar szinkron(szakma) és annak valamennyi fantasztikus közreműködője előtt” – fogalmazott a film producere, Kárpáti György. Hozzátette, „az elmúlt években több alkotóval és többféle koncepcióval próbáltuk megvalósítani régi álmunkat, amely most Csapó András rendezővel és egy hihetetlenül elhivatott stábbal végre valóra válhat.”
A rendező, Csapó András úgy fogalmazott „laikusként csöppentem bele a szinkron világába, mégis otthon éreztem magam benne, hiszen az én életemet is – mint akárki másét – teljes mértékben átszőtték az évtizedek során ezek a zseniális magyar hangok. A forgatások során minél mélyebbre ástunk, annál inkább kezdett kikristályosodni, hogy ez a szakma mennyire komplex és milyen sok tényezőnek kell együttesen megvalósulnia ahhoz, hogy a szinkronos film hűen tükrözze az eredeti alkotást.”
A Magyar hangja… kitér a szinkron és a magyar szinkron történetére. Szó lesz benne a szinkron jelenéről és lehetséges jövőjéről. Külön rész foglalkozik a rajzfilmek szinkronizálásával, amelynek kulisszatitkairól a szinkronizáló színészek mellett Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm rajzfilmstúdió alapító-vezetője is beszél.
Az alkotás röviden ismerteti a szinkronkészítés folyamatát is. Olyan, látszólagos apróságokról is beszélnek a dramaturgok, szinkronrendezők, amelyekre a néző nem is gondol, miközben egy filmet néz: a szájszinkron során a szinonimák megfelelő megválasztásáról a szájmozgáshoz, artikulálásról, a kiejtés hosszáról, amelyek éppúgy fontosak, mint a kulturális, társadalmi, földrajzi körülmények figyelembevétele.
A Magyar hangja… rendezője Csapó András, operatőre Papp Kornél és Tihanyi Alexandra, hangmérnöke Cseh András, vágója Hegyvári Tamás. A film a Vertigo Média gyártásában, a Picture Lock közreműködésében és a CZR Studio támogatásával készült, producerei Kárpáti György és Berta Balázs. Az alkotás várhatóan ősszel kerül országszerte a mozikba, forgalmazója a Vertigo Média.
