5. Olasz Renátó (Minden csillag)
Milán testvérével, Biankával tér vissza karácsonyozni szülővárosába, Tiszavasvárra. Régi törzshelyükön, egy sarki kocsmában találkoznak barátaikkal, a sima nosztalgiázás vagy a tinédzserkori önfeledt hangulat reprodukálása helyett viszont keserűbb tanulságokat hoz számukra az éjszaka. Az alkoholtól fűtött buliban előkerülnek a régi sérelmek és be nem teljesült kapcsolatok, miközben mindenkiről kiderül, mennyire ingatag élethelyzetben van, annak ellenére, hogy Budapestre vagy Dániába költözött, esetleg ott maradt a városban.
Olasz Renátó, aki az Aranyélet és A király emlékezetes szerepei mellett filmrendezőként is tevékenykedik, első nagyjátékfilmjének egyik főszerepét is eljátssza, ugyanakkor a városból időlegesen hazatérő Milánként megállja, hogy magát helyezze a középpontba. Talán róla tudjuk meg a legkevesebbet az éjszaka folyamán, mégis ő az, akinek szemén keresztül össze tudjuk rakni a mozaikszerű jelenetekben felvázolt dinamikákat a baráti társaság tagjai között. Olasz visszafogottan, szemlélődve, apróbb rezdülésekkel – és amikor kell, egy rövid pillanatban a többiekkel azért együtt örjöngve – festi meg Milánt, és érzékelteti, hogy bár úgy tűnik, jobban egyben van a többieknél, valójában ő sem találta meg azt, amit keres az életben. (HB)
4. Barabás Bojtorján (Árva)
Az anyja által egyedül nevelt, tizenéves Hirsch Andor apja eltűnt a világháború és a holokauszt során. A fiú mégis próbál kapcsolódi apjához, bár nem is emlékszik rá. Úgy tesz, mintha vele beszélgetne, amikor a kazánhoz szól, képes naphosszat a férfi bezárt jegyirodája előtt kuporogni. 1957 tavaszán, néhány hónappal a forradalom véres leverése után a fiú élete is nagy fordulatot vesz: beállít hozzájuk egy nagydarab vidéki hentes, aki azt állítja magáról, hogy ő Andor igazi apja, és helyet követel magának otthonukban. A Berend nevű férfi elmondása szerint házában bújtatta Andor anyját a vérkorszakban, és ekkor fogant meg a fiú.
Nemes Jeles László rendezőnek nagyon erős elképzelései voltak az Árva főszereplőjéről - elvégre saját édesapjának történetéből indult ki - a casting során pedig több tízezer gyereket néztek meg Magyarországon és a magyar lakta területeken. Andort az elsőfilmes Barabás Bojtorjánban lelték meg, aki remekül megállta a helyét a főszerepben. A filmben központi szerepet kap a fiú indetitáskrízise, mivel minden, amit addig gondolt magáról és édespajáról megkérdőjeleződik, ahogy kritikánkban is írtuk: „Az Árva akkor működik igazán, amikor a rendező és Barabás Bojtorján lopott pillantásokra, apró gesztusokra, vagy épp a csendre építenek, és ezeken keresztül adják át azt a terhet, ami a főhősre nehezedik.” (HB)
3. Polgár Csaba (Sünvadászat)
Az Örkény Színház színésze (és új művészeti vezetője) sokadjára talál vissza Schwechtje Mihály kisrealista világába, több rövidfilm, színházi előadás és a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) után a rendező újra ráosztotta a férfi hős szerepét. Schwechtje jó érzékkel használja a benne lévő kettősséget: az RLSM-ben a becsületes tanárúr és a manipulatív szexuális ragadozó álarcát is magára kellett húznia, ahogy most, a Sünvadászat apafigurája is sokkal komplexebb, mint azt elsőre gondolnánk.
A gyerekeit, a feleségét és a bébiszitterként alkalmazott unokatestvérét is finoman manipulálgató, kontroll alatt tartó férfi a házassági válsága és munkahelyi stressz kereszttüzében - a feleségéhez hasonlóan - rossz, vagy legalábbis megkérdőjelezhető döntéseket hoz, és többszörösen visszaél a rokona jóindulatával. Végső soron mégis egy szánandó, krízisben lévő férfit figyelünk, aki képtelen szembenézni a saját gyengeségeivel, és ez a színész sokrétű játékának köszönhető, amivel egyértelmű helye van az idei toplistánkon. (PJ)
2. Grégory Gadebois (Árva)
Az Árva marcona hentesét, Berendet játszó francia színészt Nemes Jeles László filmje után akár tiszteletbeli magyarrá is avathatnánk. Gadebois a teljes szövegét megtanulta magyarul, és míg a hasonló módszerrel dolgozó Vlad Ivanovot a Napszálltában utószinkronizálták, a francia színész magyar kiejtését AI segítségével javították fel.
Ez jó döntésnek bizonyult, hiszen a titkokkal teli, tekintélyt parancsoló figura nemcsak a megjelenése, de jellegzetes orgánuma miatt is vérfagyasztó jelenség. Gadebois ráadásul többször úgy is jelenik meg a filmben, mint egy horror-főgonosz, majd ahogy a főhős, Andor szűrőjén át egyre közelebbről megismerjük, még egy egészen emberi oldalát is megmutatja, amitől még zavarbaejtőbb a jelenléte. Gadebois úgy tölti meg élettel és feszültséggel a figurát, hogy közben Berend a szocializmus szimbólumaként is működik: körülfog, leural, és nem lehet menekülni előle. (PVÁ)
1. Hajdu Szabolcs (Minden rendben)
Úgy tűnik, ha Hajdu Szabolcs feltűnik a vásznon, egyenesen repül a toplistánk élére, hiszen 2024-ben a számunkra legkedvesebb férfi színésznek válaszottuk a Kálmán napban és az Egy százalék indiánban nyújtott alakításaiért. Sokáig elsősorban filmrendezőként gondoltunk rá, hiszen olyan meghatározó alkotásokkal ajándékozott meg minket, mint a Macerás ügyek, a Fehér tenyér, vagy a Bibliothéque Pascal, aztán egyre többet tűnt fel a kamera előtt is, sőt az életközepi válsággal foglalkozó trilógiája összes darabjában ő alakította az egyik főszerepet.
Idén nem a saját filmjében szerepelt, Sós Bálint osztotta rá első (Inkubátoros) nagyjátékfilmjének főszerepét, Hajdut pedig annyira szerettük benne, hogy ismét ő került a listánk élére. A Minden rendben főhőse komoly dilemmát él át, az egyetlen szemtanúja lesz egy súlyos balesetnek, amit talán magatartászavaros kiskamasz fia okozott. Sándornak döntenie kell: vállalja az igazság terhét és a fia életét romokba döntő következményeket, vagy hazudja el a tettet, ami viszont a fiú lelkivilágát torzítja el egy életre? A film rendezőjével podcastot is készítettünk, ahol elmesélte Hajduról, hogy „nagyon könnyen rá tudott projektálni bármilyen érzelmet, bárminek eltudta őt képzelni, és élvezte a kiszámíthatatlanságát, hogy akármilyen irányba képes elvinni a szerepet. Az általa megformált karaktert lehet kedvelni és megvetni is, de mindenképpen meg akarjuk érteni, hogy mit miért csinál.” Akármerre is indul tovább Hajdu pályája, de 2026-ban is szeretnénk látni őt - akár a kamera előtt, akár mögötte. (MJA)
