Korábbi interjúdból kiderült, hogy a kedvenc Marék Veronika meséd a Kippkopp gyerekei. Változott a véleményed a Laci és az oroszlán leforgatása után?
Nem. Azt hiszem, ha valami gyerekként beég, azt felnőttkorban nehezen írja felül bármi.
A Mesék a zárkából az első egész estés dokumentumfilmed, amelyben szintén mesékkel foglalkoztál. Mi fogott meg a Kell egy oroszlán tervében, miután Csejdy András (a film kreatív producere, a Filmhu kiadója - A szerk.) megkeresett a projekttel?
Marék Veronika. Elképesztő, ragyogó személyiség, akinek a fénye átsugárzik a körülötte lévőkre, és az első találkozás után azt éreztem, hogy jó lenne ebből még sokáig részesülni. Nagyon inspiráló az a kalandvágy és játékkedv, ami 87 évesen is jellemzi. Számomra ő a derű kvintesszenciája. Ha forgalmaznék valamilyen derű-cseppeket, biztosan róla nevezném el.
Mikor dőlt el, hogy te is a film szereplője leszel?
Sok fázison ment keresztül ez a film, tapogatóztunk, hogy milyen irányokban indulhatnánk el. Eleinte hagyományosabb portréfilmet terveztünk, amelynek része lett volna Veronika gyermekkora, fiatalságának helyszínei; ebben a szakaszban klasszikus interjúkat is készítettem. Később viszont úgy éreztük, hogy a köztünk kialakult játékos, kicsit nagyszülő-unoka hangulatú viszony hozzá tudna adni a filmhez, így kerültem be végül én is.
Japánban a Laci és az oroszlán több, mint hétszázezer példányban kelt el, a mai napig újra kiadják. A Kell egy oroszlán egyik mozgatórugója a nyomozás, amelynek célja, hogy kiderüljön a titok Veronika sikeressége mögött. Hogyan kezdtétek a kutatást?
A film fő kérdése első pillanattól fogva ez volt: hogyan lehetséges, hogy egy magyar mesekönyvet tízezer kilométerrel arrébb a mai napig nemzeti kultusz övez; és hogy ki az, aki ezt a könyvet egy huszonhárom évesen megírta. A japán utazás is kezdettől fogva a terv része volt, természetesen Veronikával együtt, azonban magánéleti nehézségei miatt kénytelenek voltunk nélküle elutazni. Kint olyan embereket kerestünk meg, akik Veronika jó barátai, és valamilyen módon részt vettek a Laci és az oroszlán ottani sikerének történetében: találkoztunk többek között egy üzletemberrel, aki merch-bizniszt épített a mesekönyv figuráira; egy hölggyel, aki létrehozott egy Marék Veronika-kiállítást, amire a legfiatalabb japán trónörökös édesanyja, Kiko hercegnő is ellátogatott, és persze a könyv kiadójának munkatársaival is.
Ezek szerint a „marékveronika” varázsszóra tényleg megnyíltak előttetek Japán kapui?
Pontosan, ez így működött (nevet). Japánban mindenki elképesztően alázatos és szolgálatkész, ugyanakkor minden társadalmi viszonyrendszerben és helyzetben előre meghatározott normák szerint viselkednek, így az őszinte spontaneitás nem igazán jellemző rájuk. Viszont a nyomozás során felkeresett szereplők személyes életében kiemelt helyen szerepel Marék Veronika, úgyhogy megható volt látni azt a nyitottságot és szeretetet, amellyel Veronika távollétében felénk fordultak.
És az sem csalás és ámítás, hogy Japánban a magyar szakon tanítják a Laci és az oroszlánt?
Nem, neki valóban kiemelt helye van ott. A filmben nem volt lehetőség a teljes kontextus bemutatására, de az egyetemen Marék Veronikának kvázi szentélyt emeltek. Az egyik tanteremben nem csak egy könyvespolc, hanem egy egész szekrény van tele Veronika könyveivel és a mesékhez kapcsolódó játékokkal, plüssökkel, mindenfajta tárgyakkal.
A forgatás előtti interjúban említetted, hogy tervezel műfajkeveredést a filmben, de akkor nem részletezted, milyen formában. Hogyan alakult ki végül az élőszereplős Laci és az oroszlán adaptáció?
Rengeteget gondolkodtunk, hogy mitől lehetne ez a film gazdagabb, mint egy hagyományos interjúkra épülő dokumentumfilm. Sokáig tervben volt, hogy Veronika megírja a Laci és az oroszlán folytatását, amiből animációs filmet készítettünk volna. Fel is vettük, ahogy ezen dolgozik, viszont rá kellett jönnünk, hogy ez nem olyan, mint a Boribon vagy a Kippkopp mesék, amelyben könnyedén lehet egy-egy szereplő történetét variálni, és újabb kalandokat kitalálni. A Laci és az oroszlán egy egyedülálló gyémánt Veronika munkásságában, aminek értékét bármilyen folytatás csak felhígította volna.
Aztán felmerült az az ötlet, hogy jó lenne a gyerekek szemszögéből is valamilyen kreatív formában rápillantani a mesére. A nyomozáshoz úgy tudtunk kapcsolódni, hogy magyar és japán gyerekeket is bevontunk, mert fontos kérdés volt, hogy van-e különbség a két nagyon különböző kultúrában szocializálódó gyerekek hozzáállásában a félelemhez és a bátorsághoz, ami a mese központi témája. A gyerekszereplők kiválasztásakor készült beszélgetések során próbáltunk betekintést nyerni abba, ők hogyan értelmezik a történetet. Teljesen így sem fejtettük meg a titkot, de valamivel talán közelebb kerültünk a megoldáshoz. Azt hiszem, egyértelmű megfejtés nem létezik, és éppen ez adhat teret az alkotói és nézői képzeletnek.
Mennyire volt interaktív a gyerekszereplők számára a forgatás?
Lipták Ildikó drámapedagógus beszélgetett a gyerekekkel a szereplőválogatáson, majd a kiválasztottak részt vettek egy kifejezetten Laci és az oroszlán-fókuszú drámapedagógiai foglalkozáson, ami remek bemelegítő volt a forgatáshoz. Ugyanez megtörtént a japán gyerekekkel is, akikkel a budapesti Yokohama Shiritsu Chigasakidai japán általános iskola egyik tanára, Hibara Miyuki foglalkozott. Ezt követte a mesefilm forgatás, ahol már pontosan meghatározott instrukciókat követve, színészként vettek részt.
Visky Ábel és Marek Veronika a filmben magyar és japán gyerekekkel
A filmben japán színészekkel is láthatunk interjút, akik bábelőadást készítettek a meséből, közülük többen talizmánhoz vagy amuletthez hasonlítják a bátorságot hozó oroszlánt. Számodra kicsoda és mit jelent az oroszlán?
Nem szeretném egy bizonyos konkrétumra leszűkíteni a jelentését, de szerintem mindenképpen van valamilyen hittel és belső erővel kapcsolatos dimenziója. A Veronikával való találkozás mindenképpen hozzáadott a belső oroszlánomhoz. Az az angol kifejezés jut vele kapcsolatban eszembe, hogy “grow old with grace”. Nehéz jól lefordítani, mert a grace nem csak kegyelmet, hanem ragyogást és méltóságot is hordoz a jelentésében. Veronika személyében egy olyan embert ismertem meg, aki teljesen a jelenben él, nyitott a találkozásokra, derűvel és megbékéléssel áll az élethez. Ez a fajta létezés számomra túlmutat önmagán, és hordoz valamit abból a valóságból is, ahonnan az oroszlán érkezhetett.
Látod Darren Aronofsky a legújabb filmjét, a Rajtakapvát?
Még nem.
Nem sokkal a Kell egy oroszlán után láttam. Egy gyáva fickónak lesz egy macskája, és általa megtalálja magában a bátorságot. Egészen elképesztő, hogy hatvan évvel ezelőtt Marék Veronika mennyire rátapintott egy toposzra.
A Kell egy oroszlán szeptember 25-től elérhető a Filmio és a Cinego kínálatában.
