Könyvtrailer
Macskássy egészen színes egyéniség volt, és nem csupán a nevével és képpel játszó szignója miatt. Testvérével, Jánossal iskolájuk, a budai Toldi Ferenc Gimnázium lapját szerkesztette és illusztrálta, és a fiatal fiú tehetségét bizonyítja, hogy a még középiskolás Macskássy plakátterveit a kor egyik legjelentősebb grafikai folyóirata, a német Gebrauchsgraphic is méltatta. Innentől kezdve a kis Gyulának természetesen nem kellett a pályaválasztási tanácsadót bújnia, miközben a Diana Sósborszesz- és Csokoládégyár reklámintézőjeként dolgozott, beiratkozott Bortnyik Sándor festőművész Nagymező utcai esti iskolájába, a “Műhely”-be.
A Coloriton Stúdió üdvözlőlapja
Az 1928-ban emigrációból hazatért Bortnyik Weimarban, a Bauhaus tőszomszédságában dolgozott, pesti iskoláját a “budapesti Bauhausnak” nevezték és olyan vendégelőadókat hallgathattak a diákok, mint Moholy-Nagy László, vagy Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző). Bár eredetileg a “Műhely” nem foglalkozott animációval és trükkfelvételekkel, mégis ebben a körben ismerkedett meg egymással Macskássy Gyula, Kassowitz Félix és az a Halász János, aki később Angliában John Halas néven feleségével alapította meg a világhírűvé vált Halas & Batchelor Cartoon Films rajzfilmvállalatot és rendezte meg az első angol egész estés animációt, az Orwell azonos című regényéből készült Állatfarmot.
Macskássy a műteremben
Coloriton Stúdió néven (szín és hang) nyitotta meg a három fiatal saját reklámstúdióját, de senior és junior accountok, meg kreatívok helyett, a Bajza utcai műteremlakásban néhány fiatal képzőművész tevékenykedett, makettezett és kísérletezett trükkfelvételekkel, mindezt pedig két székből és egy felvevőgépből eszkábált szerkezettel rögzítették. Azonban ahogy a XX. században sokak életébe, így Macskássy és a Coloriton sorsába is többször beleszóltak a politikai változások, a ’30-as években a stúdiónak még leányvállalata is volt Londonban, British Colour Cartoon Films Limited néven, így magyar és angol megrendelőknek egyaránt készítettek hirdetéseket. Halász végleges külföldre távozásával Macskássy - Szénásy Stúdió lett a cégből, amelyet Szénásy Györggyel együtt vezetett először a Múzeum körúton, majd az Astoria nagyszálló mellett lévő Naumann-ház teljes hatodik emeletét elfoglaló műteremben, abban reménykedve, hogy a jól jövedelmező gyógyszerreklámok mellett saját animációkat is készíthetnek.
A ceruza és a radír (1960) - részlet
De míg a II. VH előtt és első éveiben az animáció Magyarországon kifejezetten fejlődésnek indult (sőt ekkor került be tantárgyként a művészeti oktatásba), a háború végére a reklámipar erőteljesen visszaesett. 1945-ben Macskássyt kinevezték a MAFIRT bábcsoportjának vezetőjének, de mivel ez idő tájt inkább a hagyományos élőszereplős reklám jött divatba, bátyjával, “Nagymacskával” létrehozott egy másik céget is, amely kizárólag reklám plakátok készítésével foglalkozott. Ahogy a többi kis vállalat, Macskássy cége sem kerülhette el az államosítást, a Híradó- és Dokumentumgyárhoz került, majd a Magyar Szinkron Filmgyártó vállalat rajzfilmosztályához, amelyet 1957-től Pannónia Filmstúdiónak neveztek át, és amelynek előcsarnokában szoborral emlékeztek meg Macskássyról.
A ceruza és a radír munkálatai közben
A Manda kiadványát még a mester lánya, a szintén filmrendező, Macskássy Kati kezdte összeállítani, majd 2008-ban történt halála után Orosz Anna Ida filmtörténész és Orosz Márton művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Fotó- és médiagyűjtemény kurátora fejezte be a szerkesztést. A könyv fejezeteit játékosan az animációs filmkészítés egyes fázisairól neveztek el: az első fejezetben, a “Kulcsrajzok”-ban megismerhetjük az alkotó reklámfilmjeit, majd elemzéseket olvashatunk mesefilmjeiről, illetve a Macskássy - Várnay duó gegfilmjeiről, “Fázisrajzok” gyűjtőnév alatt a mester emlékezetes plakátjairól, diameséiről, és alkotásainak zenéjéről és azok szerzőjéről (Ilosvay Gusztáv) esik szó, a “Kisfestés” fejezetben Macskássy saját tanulmányai olvashatók, amelyekben a rajzfilm- és a reklámfilm készítésről is behatóan értekezik, a “Hátterek”-ben pedig a rendező alkotói szellemiségének utóéletéről olvashatunk, de lánya is megemlékezik Macskássyról.
Színes Tungsram reklám 1942-ből
Összesen nyolc szerző (Bakos Katalin, Bíró Ferenc, Kurucz Márton, Macskássy Gyula, Macskássy Katalin, Orosz Anna Ida, Orosz Márton és Varga Zoltán) vett részt a kötet elkészítésében, így kissé eklektikus az összehatás, az olvasmányosabb történeti írásoktól, az elemzéseken át, elméleti és osztályozó esszéket is lelhetünk a könyvben, amelyek így önálló írásként is megállják a helyüket, azonban pont ezért többször az információk ismétléseibe botlunk.
A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951)
A kötet csupán felét teszik ki az elemzések, másik részét albumnak is nevezhetjük, hiszen alaposan válogatott film-állóképek, plakáttervek, dia részletek, werkfotók és illusztrációk tarkítják a lapokat. Az illusztrációk segítségével sokkal közelebb kerülünk a korhoz, és talán ahhoz a hangulathoz is, amely körbelenghette az alkotás folyamatát. Jó példa erre az a karikatúra tabló, amelyen Macskássy Gyula rajzai láthatók a Rákóczi úti stúdióban tartott nyári összejövetel résztvevőiről, szűk tíz évvel később már Réber László örökítette meg hasonló módon A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951) alkotói gárdáját. Szintén ezeknek az illusztrációknak köszönhetően döbbenhetünk rá arra, hogy Macskássy milyen hatással volt a későbbi, a mai emlékezetben talán élénkebben élő animációkra: Frakk Lukréciájára kísértetiesen hasonlító macskát láthatunk És a macska című kisfilmben, Károly bácsinak pedig szinte pontos mása az akkor még Leonardo bácsi névre hallgató figura. A hasonlóság nem véletlen, hiszen a Frakk a macskák réme megalkotója, Cseh András az ’50-es években aktív tagja volt Macskássy csapatának, részt vett többek között a Telhetetlen méhecske és a Kiskasas gyémánt félrajcárja munkálatiban is. A mesesorozat figuraterveit pedig az a Várnai György készítette, aki az '50-es évektől szintén Macskássy állandó munkatársa volt.
Kíváncsiság (1970)
Különleges élményt nyújt, a könyvhöz mellékelt, gondosan összeállított és ritkoságokat tartalmazó DVD, amely szerves részét képzi a könyvnek, hiszen sok, a tanulmányokban körülírt jelenséget mi magunk is megfigyelhetünk: hogyan változott Macskássy művészete 1936-tól, a kezdetekben a népi kultúrát, a modernt és a Bauhaus elemeit ötvöző stílusból, majd az elsősorban Disney vonalat követő animációkból, az ’50-es évekre már inkább az Disney-ből kivált animátor csapat, kevésbé naturalisztikus, az animáció sajátosságait előtérbe helyező UPA (United Productions of America) stílusát magáénak valló rajzfilm.
Macskássy több ízben rendezte újra alkotásait, legtöbbször régebbi reklámokat dolgozott át tanmesékké, amelyek azért magukon viselték a kor sematikus vonásait is: így lett a magyar mézet Németországban népszerűsítő Honigland-ből Telhetetlen méhecske, vagy a takarékbetétkönyvet reklámozó kisfilmből az Okos lány. A DVD mellékletnek köszönhetően ezeket a változásokat is nyomon követhetjük, hiszen a reklámok és a későbbi átalakított kisfilmek is egymás után szerepelnek a 34 alkotást tartalmazó lemezen.
Két bors ökröcske (1955)
A Manda által kiadott Macskássy Gyula című könyv legnagyobb erénye a képek, a szöveg és a DVD melléklet szintézise, amely segítségével egészen közel juthatunk egy korszakhoz, egy életműhöz és egy különeges személyiséghez. Különleges kötetet tarthatunk kezünkben, amelyet minden rajzfilm rajongónak kötelező olvasmány, és amilyen részletgazdag kiadvány rég nem készült a magyar animációról.
Macskássy Kati, Orosz Anna Ida, Orosz Márton: Macskássy Gyula animációsfilm-rendező tervezőgrafikus a magyar rajzfilmgyártás megteremtője
Budapest, 2015
MANDA
