Ingmar Bergman református lelkész családban született. A szigorú, általa bigottnak tartott vallásos nevelésről, a kemény lelkész apáról rendszeresen szólt filmjeiben (a gyermekkorát megkeserítő szigorról is forgatott 1982-es Fanny és Alexander című alkotása Oscar-díjat nyert, a szülei kapcsolatát feldolgozó Legjobb szándékok című regényét Bille August vitte vászonra).
Már korán érdekelni kezdte a színház, az irodalom, majd a film. A stockholmi egyetem bölcsész karán amatőr színházat szervezett, melyben a klasszikusok mellett már a saját darabjait is színre vitte. Később sem távolodott el a színháztól - akár a filmművészetben, az egyik legjobb rendezőnek tartották, a stockholmi Nemzeti Színházban eseményszámba mentek rendezései.
Filmrendezőként 1945-ben mutatkozott be, de csak 1955-ben, az Egy nyári éj mosolya című alkotásával vonta magára a filmrajongók figyelmét, majd egy évre rá A hetedik pecsét filmjével világhíressé vált. "Valószínűleg ő minden idők legnagyobb filmművésze" - mondta róla 1988-ban, a 70-ik születésnapján rendezett ünnepségen Woody Allen.
Ignmar Bergman olyan műveket hagyott maga után, mint A nap vége, a Tükör által homályosan, az Úrvacsora, A csend, a Farkasok órája, a Szégyen, vagy az eredetileg tv-sorozatnak készült Jelenetek egy házasságból. Képi világában iskolát teremtett az emberi arcoknak a végsőkig való feltárásában, és mindenkinél kendőzetlenebbül mutatta be a lélek rejtett titkait, frusztrációit. Számos nagy színész pályáját indította el, az ő filmjeiből ismerte meg a világ Max von Sydow-t, Gunnar Björnstrandot, Ingrid Thulint, Bibi Anderssont és Liv Ullmannt.
Élete utolsó két évtizedére Bergman visszavonult a filmezéstől, csak 2003-ban tért vissza egy tv-film erejéig a Sarabande-dal, amely a Jelenetek egy házasságból hőseit (Liv Ullmann és Erland Josephson) mutatta be 30 évvel később.
Ingmar Bergman filmjei:
Válság (1945)
Eső mossa szerelmünket (1946)
Arc nélküli nő (1947)
Hajó Indiába (1947)
Zene a sötétben (1947)
Kikötőváros (1948)
Éva (1948)
Börtön (1948-49)
Szomjúság (1949)
A boldogság felé (1949)
Míg a város alszik (1950)
Nyári közjáték (1950)
Ilyesmi itt nem fordulhat elő (1950)
Válás után (1950)
Várakozó nők (1952)
Egy nyár Mónikával (1952)
Fűrészpor és ragyogás (1953)
Szerelmi lecke (1953)
Női álmok (1945-55)
Egy nyári éj mosolya (1955)
Utolsó pár előre fuss (1956)
A hetedik pecsét (1956)
A nap vége (1957)
Az élet küszöbén (1957)
Arc (1958)
Szűzforrás (1959)
Az ördög szeme (1959-60)
Tükör által homályosan (1960)
A gyönyörök kertje (1961)
Úrvacsora (1961-62)
A csend (1962)
Nem beszélve a nőkről (1963)
Daniel (1963-65)
Persona (1965)
Farkasok órája (1966)
Szégyen (1967)
Rítus (1967)
Szenvedély (1968)
Dokumentumfilm Farö szigetéről (1969)
Rezervátum (1969-70)
Érintés (1970)
Suttogások, sikolyok (1971)
Jelenetek egy házasságból (1972)
A varázsfuvola (1974)
Színről színre (1975)
Kígyótojás (1976)
Őszi szonáta (1977)
Dokumentumfilm Farö szigetéről (1977-79)
A bábok életéből (1979-80)
Fanny és Alexander (1980-82)
Próba után (1983)
A két üdvözült (1985)
Dokumentumfilm a Fanny és Alexander forgatásáról (1986)
Karin arca (1986)
