Sordi Rómában született, ahol több későbbi híres filmje is játszódott. Mindig is az Örök Város volt a kedvence. Több mint 50 éves pályafutása alatt olyan filmes nagyságokkal dolgozott együtt, mint Federico Fellini, Vittorio de Sica, Mario Monicelli, Vittorio Gassman vagy Monica Vitti.

Sordi egy zenész és egy tanár gyerekeként látta meg a napvilágot Rómában. Tanulmányai után Milánóba ment, hogy drámát tanuljon az egyetemen, de hamar kirúgták kemény római akcentusa miatt, ami később névjegyévé vált.

Karrierje a 30-as évek végén indult, de nem került rögtön képernyőre. Oliver Hardy (Pan) olasz hangjaként szerzett először magának hírnevet, aztán a rádióhoz szegődött, majd színházban is játszott. Végül is a mozi hozta meg számára az igazi ismertséget, itt is első kiemelkedő sikereit Fellini keze alatt aratta az 50-es évek elején A fehér sejk álmodozó kispolgáraként és A bikaborjak egyik aranyifjaként.

Sordi segített nekünk megérteni és elfogadni a második világháború utáni Olaszországot, és eközben megnevettetett bennünket – mondta az olasz kultuszminiszter Giuliano Urbani.

Sok háborúellenes témájú filmet csinált, például Monicelli A nagy háborúja vagy Guy Hamilton A legjobb ellenségem című filme, amiben David Nivennel játszott együtt, de az olyan produkciói, mint A maffia parancsára vagy az Egy egészen kicsi kispolgár szociális problémákkal, korrupcióval, a terrorizmussal, sőt a kábítószerrel is foglalkoztak.

Egyik legnagyobb sikere és saját bevallása szerint is legjobb filmje a Dino Risi rendezte A siker ára, mely egy világháborús veterán beilleszkedési problémáit követi nyomon az 50-es évek olasz társadalmában - mindezt persze nem kevés humorral megöntve.

Sordi rendezett is, de igazán a komédiás szakmát űzte világszínvonalúan. Megkapta a David di Donatello díjat, a legnagyobb olasz filmes elismerést, majd 1995-ben a Velencei Filmfesztiválon életműdíjat kapott.