András Ferenc ezzel az 1982-ben bemutatott alkotásával új alapokra helyezte a magyar bűnügyi filmet. A Dögkeselyű elmosta a határokat a bűnöző és a kisember közt. Egy tisztes polgárból teremtett muszájgengsztert, akit valójában nem is a pénz, hanem a becsületének visszaszerzése motivál.

A filmben Budapest sem makulátlan kulissza. A történet olyan világban játszódik, amelyben szinte lehetetlen tisztességesen boldogulni, és ahol mindenki megpróbálja kijátszani a rendszert sefteléssel, ügyeskedéssel. Mindezek mellett a Dögkeselyű az első olyan film a műfajában, amely életszagú figurákat és helyzeteket teremtett. A krimi, a thriller, az akciófilm, sőt a film noir szabályait is sikeresen adaptálta a hazai környezetre, amiben Cserhalmi György ugyanakkor tökéletesen hozza az ellenséges világgal dacoló magányos antihős figuráját.

 

A Dögeselyű szeptember 15-én látható az Uránia moziban, a Budapesti Klasszikus Film Maratonon. A vetítés után jelen lesz András Ferenc rendező, Ragályi Elemér operatőr, valamint Cserhalmi György és Udvaros Dorottya, a film szereplői. Íme öt érdekes tény, ami miatt még inkább kihagyhatatlan moziélményt kínál a nézőknek Cserhalmi György pokoljárása.

1) Az egyik bűnözőt, Szántónét Perczel Zita, a korai hangosfilmek sztárja alakítja a filmben, akit a rendező, András Ferenc ezért a szerepért csábított haza Olaszországból. A szereplőválogatásnál arra gondolt, Perczel neve az idősebb generációt is becsalogatja majd a moziba. Amikor a filmben Simon József meglátogatja nyugdíjas szüleit, a háttérben a tévén a színésznő egyik legnagyobb filmsikere, az 1934-es Meseautó megy. 

2) Az autós üldözés-jelenetet a stáb a Kerepesi úton vette fel, méghozzá anélkül, hogy a forgatás céljára lezárták volna az autósok elől. Pár kaszkadőr és az operatőr, Ragályi Elemér valóban a forgalomban előzgetve rögzítettek mindent. Az Örs vezér terénél ütköztek is egy Zaporozseccel, de kifizették a kárt és folytatódhatott a forgatás. 

 

3) Cserhalmi Györgyöt a filmgyárnál dolgozó taxisok tanították meg az autó berendezésének használatára. A szerepre készülve a színész egyszer ki is ment a forgalomba és egy szerencsés arra járót, aki leintette, személyesen vitt el a reptérre. A fuvar árát nem kérte el a boldogságtól repeső utastól. 

4) A rendező azért is kérte fel Ragályi Elemért, mert az operatőr híres volt profi kézikamerás felvételeiről. A film akciódús jeleneteinek felvételénél ezen kívül még a steadicam nevű kamera-stabilizációs rendszert is bevetették, amit a Dögkeselyűnél használtak először Magyarországon.  

5) Míg az már az első perctől világos volt a rendező számára, hogy a főszerepet Cserhalmi Györgyre szeretné osztani, Cecília szerepére sokáig kereste a megfelelő jelöltet. Végül lengyel filmes barátai ajánlották neki Maria Gladkowskát, akinek ez lett az első filmszerepe. A lengyel színésznő – akit a filmben Kiss Mari szinkronizált – később még két magyar moziban szerepelt: a Vadon (András Ferenc – Ordódy György, 1989) és az Iskolakerülők (Kardos Ferenc, 1989) című filmekben. 

Forrás: BKFM