A Hócipő állandó publicistája, aki a Juventus Rádió Nekem 8! rovatából is ismerős lehet, mellesleg számos humoralapú tévéműsor „háttérmunkása”, s a Godot Dumaszínház egyik elindítója, már nem „szűz” a film területén. Litkai Gergely jegyzi a Fehér alsó és az Egy szoknya, egy nadrág forgatókönyvét,az Off-díjazott Az ember, akit kihagytak című filmben pedig Tóth Barnabás társrendezőjeként is szerepel. A Rádiókabaré - civilben jogászként működő - humoristája a filmhunak elmondta, regénye a klasszikus hollywoodi úton adaptálódott vászonra. Kálomista Gábor, aki „nagy kabarécsütörtök hallgató”, kérte fel a friss Karinthy-gyűrű tulajdonost, hogy adjon be forgatókönyvet az ORTT és az MMK közös pályázatára. A kiírás szerint magyar szerző megjelent művét kellett filmmé átgyúrni. Mivel, ahogy a szerző fogalmazott, önmagával egyezett meg a legkönnyebben a jogokról, saját 2003-ban kiadott regényét dolgozta át. A producer elárulta, a rendező személyére több esélyes is volt, végül azt választották, aki a legkonkrétabb elképzeléseket mutatta fel.
|
| Klasszikus hollywoodi úton adaptálódott |
Márton István 1968 óta folyamatosan televíziós produkciókban dolgozik. Rendezőként többek között a Fekete Péter című film, illetve Werner Schwab Elnöknők vagy Békés Pál és Rozgonyi Ádám Szegény Lázár című munkájának tévéváltozata fűződik nevéhez. Legutóbb Jancsó Miklós Ede megevé ebédem című alkotásának társrendezőjeként láthattuk viszont. A Buhera Mátrix rendezője elmondta, a forgatókönyvet látva ígéretesnek találta a történetet, a szerzővel való konzultáció után pedig lelkesen láttak neki a könyv filmes formába való átgyúrásának. Néhány súlyponti változtatáson túl bizonyos jelenetek is áldozatul estek a munkának. Ezt azonban maga a szerző se bánta, mert, mint mondta, nem szívfájós, hiszen a különböző háttérmunkák során hozzászokott írásai „kiheréléséhez”. Ahhoz képest ez az együttműködés kifejezetten pozitív tapasztalatnak számított.
A helyszín és a színészek kiválasztásához a rendező szabad kezet kapott, de végig együtt gondolkodott a szerzővel. Lévén, hogy a történet önéletrajzi ihletésű, a Buhera Budapest különböző részein játszódik. Mivel a film három életszakaszt dolgoz fel, a retro részek, úgy mint a nyolcvanas évek úttörőmozgalmi kalandjai vagy a szalagavató ünnepség, időben egymáshoz közel forogtak. A színészek kiválasztásában segített a sokéves tapasztalat, vallja a rendező, aki azt is elárulta, hogy egyedül a főszerepet alakító Bánki Gergelyt nem ismerte, de utóbb beigazolódott, a választás minden szempontból helyesnek bizonyult. A Mucsi - Scherer páros szerepeltetése, bár sokéves barátság fűzi őket Márton Istvánhoz, nem a Kapa-Pepe divathullám meglovagolása – tudtuk meg. Egyszerűen ez a két karakterek felelt meg leginkább a „vizes” és a „gázos” szerepére, akiknek egyébként nincs is közös jelenetük.
|
| "Finoman nevetős közönségfilm" |
Maga a szerző igyekezett minél több időt eltölteni a forgatáson, mert szerinte egy forgatókönyvíró, különösen, ha ebben a szakmában akarja folytatni, bele kell, hogy lásson a filmkészítés folyamatába. Így ellenőrizheti, mennyire működnek az általa elképzelt dolgok a gyakorlatban, ezen kívül számos visszajelzés érkezik a színészektől is. Litkai Gergely minden forgatókönyvírónak ajánlja a tapasztalatot. A végeredményt pedig, ahogy fogalmazott, jó szívvel nézte végig, s általában véve elégedett a végeredménnyel. S bár a producer egyelőre számokban még „nem beszélne”, mivel a végelszámolás még hátra van, a szerző annyit elárult, hogy reklám nem lesz a filmben.
Mind a szerző, mind a rendező megegyezett abban, hogy a filmkészítés körülményei ideálisak voltak, s minden a lehető legjobban zajlott. A film 20 nap alatt forgott le augusztusban, sem az idő, sem a vis maior nem szólt közbe. A stáb a rendező szerint, aki kiemelte, először dolgozott együtt saját fiával, az operatőr Márton Balázzsal, profi munkát végzett. A hangi utómunkák jelenleg is zajlanak, ám a film már március 29-én a mozikba kerülhet. Kálomista Gábor még hozzátette, a film elkészülhetett volna akár a Szemlére is, de ez nem volt cél. A jövő évi információs programban azonban a mustra látogatói is láthatják a vígjátékot, amelyet a rendező „finoman nevetős közönségfilmként” aposztrofál, amely távol áll a burleszktől, de az angol humortól is.
