A Paris Project résztvevői közül minden második megtalálja a számítását, azaz megvalósul, s az elmúlt években olyan, egykor itt is résztvevő filmek készültek el és értek el sikereket, mint az idei Titanic Fesztiválon Hullámtörők-díjas A bőrön is áthatol, Semih Kaplanogu Tojás című filmje (a Méz és A tejesember utáni harmadik rész a trilógiában, de a két másik film is bemutatkozott a párizsi vásáron) és még számos, A-kategóriás (Rotterdam, Velence, Cannes, Berlin) fesztiválokat megjárt, díjazott film.
Kenczler Márton hangulatgrafikái a Mirage-hoz
A Paris Project egyik alapelve, hogy ígéretes, feltörekvő filmeseket, produkciókat támogasson, emeljen rivaldafénybe, ezért is található négy első- és öt másodikfilmes rendező a választottak között. Feltűnő, hogy Európából viszonylag kevés produkcióra esett a zsürorok választása, a két magyar produkció mellett egy holland-mexikói koprodukció, egy spanyol és egy izraeli film található a preprodukciós mezőnyben, a többi ázsiai, dél-, közép-amerikai. Azaz Európából Magyarország jelenléte a legmarkánsabb ezen a vásáron, ami igencsak biztató a jövőre nézvést.
A Mirage-ról eddig annyit lehetett tudni, hogy egy Tar Sándor-novella szabad adaptációja, s egy idegenlégiós futballista története lesz, most már az is kiderült, hogy egy Francois Faé nevű afrikai játékos lesz a főhős, aki egy kisebb város csapatában vezeti le karrierjét. Az egyik meccs után bundagyanúba keveredik, ami miatt sürgősen el kell tűnnie, s ebben a csapat segít neki - egy tanyára kerül, ahol, mint hamar kisül, lényegében rabszolgaként kell dolgoznia.
A film westernes és noir-os stíluselemekkel mutatja be a Pusztát, azaz az Alföldet, amiről Hajdu, ahogy a vásár projektkönyvében elmondja, régóta szeretett volna filmet csinálni - megfogni az Alföld szépségét, milyen is azon a vidéken élni, és persze milyen viszonyok vannak-lettek arrafelé, melyekről a nagyvárosok népe leginkább semmit sem tud. A Mirage bemutatja azt a folyamatot, amely a rendszerváltáskori csodavárásból hamar kiábrándította az egyszerű embereket azon a vidéken, elszegényedést, nélkülözést, nemegyszer konkrét éhhalált hozva. Mindehhez a megnyíló határok okozta kultúrsokk bemutatása járul a Mirage-ban, azaz az idegenekhez vagy az emigránsokhoz fűződő ambivalens viszony. "A célom, hogy az általam feltárt jellegzetesen magyar történéseket klasszikus noir- és western-elemekkel ötvözzem."
Kovács Gábor producer is elégedetten figyeli a Hajdu és az egykori Jarmusch-producer Jim Stark által közösen írt Mirage sorsát, már eddig elég komoly előélete van a filmtervnek, hisz a rotterdami Cinemart vásár után a szarajevói CineLinkre is meghívást kapott, amelynek már volt egy forgatókönyv-fejlesztő etapja, majd augusztusban lesz maga a szarajevói koprodukciós vásár, vagyis a film anyaga fejlődik, gazdagszik, "épül egy váz", amelyhez az anyagi alapok is megvannak: a Bibliothéque Pascal sikerei kapcsán járó normatív támogatás (25 millió forint) mellé 100 milliós szándéklevelet ítélt meg az MMKA, emellett a TV2 is támogatja a filmet és egyéb magánbefektetők is állnak a háttérben, tehát a tervezett 400-440 milliós költségvetés fele már nagyjából megvan. S mivel a film értelemszerűen Magyarországon forog majd, a 20%-os adóvisszatérítéssel is számolni lehet.
A filmet a Filmpartners mellett koprodukcióban a Katapultfilm és a Hajdu Szabolcs, Taschler Andrea és mások által alapított, produkciós irodaként első filmjére készülő Mirage nevű cég gyártja. Ha minden rendben megy, a forgatás 2011 nyarán indulhat.
