Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című filmje nyerte a fődíjat az európai filmek Essonne-ban megrendezett filmfesztiválján. A nagyközönség és a szakma körében egyaránt sikeres magyar filmnek ez a huszadik nemzetközi fesztiváldíja.
Tíz európai mozifilm volt látható először Franciaországban a Cinessonne fesztivál versenyprogramjában, köztük a közelmúlt egyik legsikeresebb magyar filmje, a Liza, a rókatündér. Az idén 17. alkalommal megrendezett Essonne-i fesztivál fődíját, melyről a közönség döntött, Ujj Mészáros Károly alkotása nyerte. A novemberben tartott fesztivál díjkiosztója a párizsi terrortámadások miatt elmaradt, ezért csak most hozták nyilvánosságra a díjakat. A Balsai Móni főszereplésével készült különös vígjáték alkotói ezzel a huszadik nemzetközi díjjal zárhatják a fesztiválszereplésekben és díjakban egyaránt gazdag évüket.
A fesztiválsikerekkel párhuzamosan már számos ország filmforgalmazója megvásárolta a Filmalap által értékesített forgalmazási jogokat. Hamarosan Japán, Tajvan, Csehország, Szlovákia, Izrael, Lengyelország valamint a jugoszláv utódállamok mozijai és televíziói is A Liza, a rókatündért fogják vetíteni. Az alkotás a Filmalap 220,36 millió forint értékű gyártási támogatásával készült, a Filmteam produkciójában, producere Major István. Az abszurd romantikus vígjáték nagy sikerrel szerepelt a hazai mozikban az A Company Hungary forgalmazásában, eddig több mint 127 ezren váltottak rá jegyet és már DVD-n is kapható.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Az Egy nap rendezőjének második nagyjátékfilmje a 81. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, a Biennale College – Cinema szekcióban mutatkozott be. Szilágyi Zsófia filmje egy válásból fakadó költözés történetét mutatja be.
Vizualitás, verbális vizualitás, képelemzés, színdramaturgia, technikai művészetek, célfotókamera, színelmélet… Kardos Sándor a METU-s tanítványainak írt tanulmányának részei nem alkotnak zárt rendszert, a képalkotás elméleti és fogalmi feltételeiről való gondolkodás nagyon különböző útjait próbálják integrálni.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.