-A Hamvadó cigarettavég forgatása a finiséhez közeledik. A film Karády Katalinról szól. Fikcionális vagy dokumentálható eseményekre támaszkodott a forgatás alatt?
- A film abszolút fikció, játékfilm. Ugyan a valóság a trambulinja, de semmiképpen sem nézhető dokumentumfilmként. Három ember, a Nagy-Kálózy Eszter alakította énekes-színésznő, a dalszövegíró (Rudolf Péter) és a tábornok (Cserhalmi György) kígyózó, összefonódó sorsát követi nyomon. A filmben egyébként nincs kimondva, hogy Karády Katalin történetét látjuk – bár egy Katalin nevű színésznőről van szó. Karády sok híres dala elhangzik benne, a címet is egy Karády-dal után választottam.

-Azt mondja, Karády neve nincs kimondva, a főhős azonban Karády-dalokat énekel, a történet motívumokat használ fel Karády életéből, így mindannyian rá asszociálunk. Miért pont őrá esett a választása, amikor hőséhez, Katalinhoz mintát keresett?
- Karády nagyon érdekes terméke volt a ’40-es éveknek. Üstökösként tűnt fel és el a magyar filmművészet egéről. 1939-ben bukkant fel és ’44-ben már befejeződött a pályafutása. Ez mindössze öt év, de huszonhárom játékfilm. A maga idejében olyan népszerű volt, hogy Karády Katalin-körök alakultak. Lumpen sorból tört ki, egy kőbányai kocsis volt az apja, hat testvére volt. Az egyéniségéből áradt valami varázsos, amin a pletykák arról, hogy frigid volt, esetleg leszbikus, semmit sem változtattak. Ösztönösen progresszív volt –egy polgári-liberális csapat holdudvarához tartozott.’44-ben félig agyonverték a németek, koncertjeit félbeszakították a nyilasok, zsidóbérenc kurvának titulálták, be is börtönözték. Regényes pályafutású, erős erotikus kisugárzású nő volt.

- Személyes élményei kötődnek hozzá?
- 12 éves lehettem, amikor a Könyvhét alkalmával megjelent Karády. Belelapozott a könyvekbe, interjúkat adott, aztán váratlanul odajött hozzám, és megsimogatta a fejemet. Lehet, hogy ez részéről “PR-tevékenység” volt, de én nagyon kitüntetett személynek éreztem magamat. Másodszor ’47-ben találkoztam vele, ifjú asszisztens voltam a Filmgyárban, éppen a Forró mezők-et forgatta. Benn voltam a műteremben a forgatás alatt. Karády olyan szinten volt megtépázott idegállapotban, hogy egy jelenetet sem tudtak vele felvenni rendesen, teljesen szétszórt volt. Nem sokkal ezután el is hagyta az országot.

- Filmrendezőként mi a véleménye Karádyról, a színésznőről? Forgatna vele filmet?
- Nem. Megnéztem nagyon sok filmjét a forgatásra készülve, nem is egyszer; nem volt jó színésznő. Bár…talán mégis forgatnék vele. Az akkori rendezőknél biztosan jobban tudnám instruálni. Amikor Karády drámai akart lenni, borzasztóan hamis volt – mindig patetikus hangot fogott meg, de az akkori férfisztár, Jávor Pál is átkozottul rossz volt. Néha elviselhetetlenül manírosak, nem is manírosak, egyszerűen nevetségesek voltak.

- Úgy véli, a rendezői instrukciók tették patetikussá?
- Nézze, az alapanyag jó volt, varázslatos hangja volt például. Öt év nagyon kevés idő ahhoz, hogy egy színésznő kifussa magát. Nem tudhatjuk, mennyit fejlődhetett volna. Ma egy jó magyar filmszínésznő évtizedekig “placcon” van. Udvarossal ’83-ban csináltam a Te rongyos életet, és még mindig jelen van a filmekben. Karádynak nagyon kevés ideje volt a kibontakozásra.
- ő volt az első valódi sztárja a magyar mozinak…
- Nem annyira sztár volt, mint inkább a “modern nő” a vásznon. A sztárság fogalma nálunk még nem létezett akkortájt – a tudatos sztár-csinálásra gondolok, a média gerjesztette manipulációra. Inkább az első autonóm nőnek nevezném, aki megjelent a mozikban. Minden filmjében önálló nőt alakított, nem pedig biedermeier feleséget. Nem a magyar eszményt. A nagy filmjében, a Halálos tavaszban a férfi főszereplő számára az alternatíva Karády, a titokzatos nő illetve a vidéki, nagyszívű, mindent eltűrő feleség-típus. Minden filmjében maga választ férfit. A saját személyiségüket felvállaló, a saját lábukon megálló mai menedzsernők előfutára volt. Az aktív, a cselekvő nő, akivel szenvedő, otthonülő asszonyok álltak szemben.

- Változott a Karády-képe az évek folyamán?
- Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Karády engem mélyebben nem érintett meg. Akkor kezdett érdekelni, amikor találkoztam G. Dénes Györggyel, a szövegírójával, ő mesélt néhány hajmeresztő történetet magáról, Karádyról és Újszászy tábornokról – ezek fogtak meg engem, sokkal inkább az anekdoták, mint a figura. Aztán megéltem a Karády-reneszánszt az országban, akkor jutott eszembe, hogy érdemes volna a témával foglalkozni.

- A főszerepet Nagy-Kálózy Eszter alakítja. Kik voltak még versenyben a szerepért?
- Igen kiváló színésznőkkel készítettem próbafelvételeket, de nem szeretném megnevezni őket. Nagyon sokan kételkedtek abban, hogy jól döntöttem-e, amikor Esztert választottam. Az alkata teljesen elüt Karádyétól, de a paróka fantasztikusan átalakította, már az első próbafelvételen birtokában volt Karády egész gesztusvilágának. Ez és kiváló énektudása döntöttek mellette. A filmben sok kis szerep is van, amelyekre kiváló magyar színészeket sikerült megnyernem. Egy mondatos szerepet játszik Tábori Nóra, Temessy Hédi, Kállai Ferenc, Sinkó László, Schütz Ila.

- Külön figyelmet fordított arra, hogy ezeket a kis szerepeket “nagyágyúk” játsszák?
- Igen. Azt tapasztalom, hogy a magyar filmekben a kis szerepeket anyagi okokból közepes vagy gyenge színészekkel szokás eljátszatni, hogy kevesebbet kelljen fizeti nekik. Azt mondták sokan, ezeket a szerepeket a felkért színészek nem fogják elvállalni. Bárkivel beszéltem azonban, boldogan vállalta. Úgy érzem ezeknek a nagy színészeknek az egyénisége két mondatban is benne van, súlya lesz tőle a filmemnek.

- Az első egyeztetett beszélgetésünket lemondta, mondván esik a hó.
- Igen, a filmnek pár kulcsjelenete hóban játszódik. Az egyik jelenetnek a végét már felvettem műhóban. Amikor leesett a hó két nappal ezelőtt, rögtön mozgósítottam a stábomat, de egy komplikált forgatást nehéz egyik-napról a másikra megszervezni. Most állandóan az eget figyelem, és nézem, hogy megmarad-e a hó a kertemben; a jeleneteket Pilisszentkereszten forgatnám, egyelőre úgy néz ki, forgathatok.

- Milyen jelenetek maradtak a forgatás végére?
- Az egyik jelenetben a filmem dalszövegíró hőse, Zsüti, munkaszolgálatos Ukrajnában. Beáll egy pedikűröshöz asszisztensnek –a fronton ugyanis a legfontosabb dolog a láb –ez a pedikűrös olyan hírnévre tesz szert a keleti fronton, hogy magához rendeli a német főparancsnok is. A főparancsnok egy trojkát küldet értük, útközben azonban lelövik a pedikűröst, ezért Zsüti beugrik helyette. A helyzet tragikomikus, a főparancsnok tyúkszemét kell kivágnia, de a szakmáról fogalma sincsen. A szituációt végül úgy ússza meg, hogy áttörik a keleti frontot. A másik jelenet is ehhez a figurához kapcsolódik, egy volt énektanár a parancsnoka, aki a munkaszolgálatosokból kórust farag; éppen a fagyban énekelnek, amikor felbukkan egy tank. Zsütit kiemelik a kórusból, és hazaviszik, ahol kiderül, hogy dalai előadója, Katalin, a színésznő küldte érte a tankot, hogy megmentse az életét.

- Mikor kerülhet a film a mozikba?
- Nagyon szeretném már a forgatást befejezni, a bemutatót jövő őszre tervezem.