Hard Candy

Forró téma forró napokra

Amerikában egy ideje már játszanak a mozikban egy igen kényes témát boncoló filmet. David Slade 2005-ben készült első egészestés mozijáról, a Hard Candyről van szó. A jóformán kétszereplős, kamaradrámaszerű történet cselekménye nagyrészt egy Los Angeles-i luxuslakás szobájában játszódik, ahol pedofília és gyilkosság szaglik a levegőben. Ezen túlmenően Slade mozija két intelligens és határozott egyénről szól, akiket az elme csatája hoz konfliktusba.

Az internet korában nem nehéz chatelés közben flörtölni - így tesz Hayley Stark a szép és vonzó 14 éves kamaszlány is, aki kortársaihoz hasonlóan, sokat lóg a világhálón, és összeismerkedik Jeff Kohlverrel, a 32 éves fotóssal. Hamarosan személyesen is találkoznak, majd a lány elkocsikázik a férfival annak lakására. A Los Angeles dombjai között meghúzódó villa falait tinédzserlányokról készült provokatív fényképek borítják, és Hayley-nek nem lehet kétsége afelől, hogy a férfi pedofil. Mindketten felhajtanak némi italt, miközben a levegő felforrósodik: Jeff egyre különösebb, agresszívebb lesz, az első pillantásra kis Lolitának tűnő Hayley pedig vetkőzni kezd a fotózáshoz. Azonban a férfi elveszti eszméletét, és mire magához tér egy székbe ragasztva találja magát. Az eddigi ártatlan kóstolgatás innen másik szinten folytatódik, és elkezdődik Jeff és a bosszúszomjas Hayley párharca. A lány arra készül, hogy megakadályozza a férfit gyereklányok molesztálásában, így előkerül egy kés és némi jég.

Vadász vagy áldozat

„Mi a puszta nézés, és mi az, ami már leskelődés?”

A Hard Candy elkészítését elsősorban a Japánban megesett valódi támadások sorozata késztette. David Higgins, a producer olvasott az esetekről, melyek során iskolás lányok estek áldozatul egy az interneten kiskorúak kapcsolatát kereső férfinak. Miután egyikük internetes kapcsolatot alakított ki egy férfival, a barátaival együtt elment, hogy meglesse őt a megbeszélt találkahelyen. Higgins eltöprengett a történetben rejlő drámai lehetőségeken. „Egy érdekes és merőben új nézőpontból mutatja be, hogy valójában ki az üldöző, és ki az üldözött.” – meséli a producer. „Arra gondoltam, mi lenne, ha csak egyetlen lány is a nyomába eredne az internetes vadászoknak? Soha nem láttam még egy 14 éves önkéntes jótevőről szóló filmet”

Higgins és David Slade első találkozása után a producer azonnal őt jelölte ki rendezőnek. Slade korábban meglepő videoklipjeinek és reklámfilmjeinek köszönhetően vált népszerűvé. Az újságíróként, festőként és fényképészként is dolgozó Slade érdeklődését felkeltették a történetben rejlő filmes lehetőségek. „Saját előítéleteim megkérdőjelezésére késztetett, és nagyon elgondolkoztatott. Hol húzódik a még elfogadható és a már elfogadhatatlan közötti vékony határ? Mi a puszta nézés, és mi az, ami már leskelődés?”

 

Az ártatlan kóstolgatás élet-halál játszába megy át

A kevés díszlettel operáló pszicho-thriller megírására a producer a sikeres Los Angeles-i színházi szakembert, Brian Nelsont kérte fel. Nelson színházi és sakkélményeit felhasználva alkotta meg a két intelligens, egymással vérre menő párbajt folytató főszereplő történetét. A Hard Candy erőteljes képi világának megteremtéséért Jo Willems operatőr és Jeremy Reed díszlettervező a felelős.

Az internet önmagában nem felelős

A színházszerű mozi sikere leginkább a jól megtalált főszereplőknek köszönhető. A kislányos arcú Hayley-t alakító Ellen Page-et 250-300 társa közül választották ki. A kanadai filmgyártás egyik legsikeresebb fiatal színésznőjének karrierje tíz évesen egy gyereksorozatban kezdődött, a Pit Ponyban. A most 19 éves Page első főszerepét 2004-ben egy Alison Murray-moziban (Mouth to Mouth) kapta, legutóbb pedig az X-men sorozat harmadik epizódjában jutott lehetőséghez.

A fotós Jeffet alakító Patrick Wilson színházi fellépések mellett olyan hollywoodi produkciókban volt látható, mint a Joel Schumacher rendezte 2004-es Operaház fantomja, vagy a tengeren túl igen népszerű Angyalok Amerikában című mini-sorozat. A Mike Nichols (Diploma előtt, Közelebb!) rendezte szériában többek közt Al Pacino és Emma Thompson partnere volt.

A 2005-ös Sundance hivatalos versenyprogramjában debütáló Hard Candy kapott hideget és meleget egyaránt. A film megosztja a közönséget, amelyet az IMDb 10-es skáláján 7.2-re értékeltek.

A színészek, Ellen Page és Patrick Wilson, középen David Slade

A Guardian kritikusa főként néhány Hitchcockra utaló jelenetet és a végig fennmaradó feszültséget értékeli, ám el tudna képzelni durvább befejezést is. A két főszereplő is kiválóan alakít. Ugyanakkor a cikk szerzője az internet filmbeli megjelenését kifogásolja, hiszen a kiskorúakat érő szexuális zaklatás a világháló előtt is létezett. „Valóban az internet teremtette volna azt az közeget, amit a kulturális berögzülések miatt el kell rejtenie az arra hajlamosaknak? Mindez nem létezett korábban? Szexualitástól túlfűtött társadalmunkban vajon nem homályosul el az ártatlanság fogalma?” Megfogalmazódik az a kétség is, hogy joga van-e egy potenciális áldozatnak a bosszúálláshoz?

A lap közepesnél jobbra értékeli a mozit és táblázatot közöl, amely szerint a Daily Mail és a Daily Telegraph szerzői voltak a legkevésbé elégedettek a filmmel (10-ből 2 pont), míg a Financial Times hibátlannak ítélte. Hogy mennyire lesz kemény a cukorka, az idén számunkra is kiderül, a Hard Candyt a Budapest Film mutatja be októberben.