"Mindig irigyeltem a Kusturica-filmek világának és szereplőinek természetességét. A hitelesség érdekében mi is valódi parasztemberek közül válogattunk, és fantasztikus arcokra bukkantunk", mesélt Gárdos a szereplőválogatásról. "Az első pár napban nagyon nehéz volt becserkészni ezeket a tanyasi embereket, és megértetni velük, hogy mit is keres egy filmes stáb köztük." Gárdos, Iványi és az asszisztens Fazekas Zsolt húszegynéhány parasztembert választott ki a 25 és 70 év közti korosztályból. "Eddig két tréningnapot tartottunk. A tanyasiak gyorsan feloldódtak, és a mindennapi szituációkhoz profikat megszégyenítő „tehetséggel” viszonyultak. Persze nem alakítaniuk kell, a szó mesterségbeli értelmében. Csak élniük, kifolytatniuk a szokásos életüket…”
A forgatás helyszíne egyetlen tanya lesz, ahol három történet játszódik, három különböző korban. "Mindhárom sztori egy-egy speciális büntetés-történet, melyek végén mindig megesik egy kisebb „Lázár Ervin”-es csoda." A forgatókönyvet maga Gárdos írta Lázár Ervin Csillagmajor című kötetének három novellája alapján.
Az első történet, A bajnok valamikor a múlt század '30-as éveiben játszódik. A főhős egy 15 éves tanyasi kamasz fiú, Hötöle, aki titokban, ámultan lesi a szomszéd kastélyban súlyt lökő és magasugró kortársait. Ezután félévig mániákusan dobálja a hídmázsa ellensúlyát és egy maga fabrikálta eszközön gyakorolja a magasugrást… Egy nap tisztek érkeznek rekvirálni, melynek során minden fegyvernek látszó tárgyat elkoboznak. Így jutnak el Hötöle gyanúsnak tűnő ellensúlyához . A katonák parancsnoka (Bertók Lajos) hármas próbatétel elé állítja a fiút: meg kell mérkőznie az egység sportolóival. Hötöle a vasgyúrót legyőzi súlylökésben, megveri a magasugrót és a versenyfutót is legyőzné, ha a megszégyenülő parancsnok nem terítené le egy géppisztolysorozattal. Ám egy váratlan csoda különös irányba fordítja az eseményeket…
A Porcelánbaba című történet szerint az '50-es évek elején egy pártfunkcionárius (Csányi Sándor) ereszkedik le a tanyasiak közé, hogy elmagyarázza a "primitív embereknek" a világ megváltozását és elhitesse velük, hogy az új rendszer mindenre képes. Ha akarja, még a halottakat is képes feltámasztani… Másnapra a tanyasiak kiásnak a temetőből három halottat. Döbbenten látják, hogy a korhadt koporsóban két porcelánbaba szépségű gyermek és pirospozsgás idős asszony fekszik. Ez a második mese lényegében annak a napnak a délutánját meséli el, mikor a tanyasiak várják, hogy Csurmándi, a központból visszatérjen és beváltsa ígéretét. A holttestek ott fekszenek az ajtódeszkákon a nyári forróságban…Mi is történhetne más, mint egy szörnyű vihar…
Az utolsó történet, A keserűfű a '40-es évek végére kalauzol, a sváb kitelepítések idejére. Ez elől menekül egy öreg házaspár, akiknek végül is a Tanya nyújt menedéket. Ám egy besúgó rájuk talál… A két öreg kibotorkál a búvóhelyről, de nem ülnek fel a szekérre, amely a fogdába szállítaná őket. Ellenben a házaspár elindul az embermagasságú fűben, a domb felé. És eljön a csoda ideje…
A másik két produkcióhoz hasonlóan a Három mese is a Szekeres Dénes vezette Tivoli-Filmprodukció égisze alatt készül. A tévéfilm 70 milliós költségvetéséből az elmúlt ősszel sikerrel vett tévéfilmes pályázat nyomán 28-28 milliót fedez a Magyar Mozgókép Közalapítvány és az Országos Rádió- és Televízió Testület, míg a fennmaradó 14 milliót a Duna Televízió biztosítja a produkció számára. A Máthé Tibor keze alatt 18 napig, Betára forgó Három mese vágását szeptember végére tervezi befejezni a rendező.
Az igazi mikulás - Keserű mese felnőtteknek
Pihenésre nem sok idő lesz, hisz kora télen Gárdos Péternek már Az igazi mikulás című nagyjátékfilmjét kellene forgatnia. A 35 mm-es film felvételei eredeti tervek szerint még tavaly decemberben elindultak volna, ám az egyik német televízió novemberben váratlanul bejelentette kivonulását a produkcióból. Azóta a Tivoli talált egy amerikai és egy német partnert, amelyek a 240 milliós film büdzséjének csaknem felét biztosítják. A filmterv tavaly tavasszal 70 millió Ft gyártási támogatást kapott az MMK-tól, a fennmaradó mintegy 50 milliót pedig befektetők adják. Ez a film az egyik első példája lesz a filmtörvény által biztosított adókedvezményes konstrukciónak.
Az igazi mikulás két hőse, egy lábát vesztett egykori bárzongorista, akit Cserhalmi György alakít, és egy 8 éves, árva kislány. (A tavaly őszi próbafelvételeken három gyerekszereplőt is kiválasztott a rendező, közülük szeptemberben dönt majd a végső befutóról) A december 6-án, Mikulás napján játszódó sztori ennek a furcsa párosnak a kalandjait meséli el. A valaha szebb napokat látott zongoristát egy nagy áruház marketingmikulásként szerződteti. Ekkor toppan be életébe a kislány, aki egy biciklit kér a mikulástól. A zongoristának azonban esze ágában sincs ezt a vágyat teljesíteni. Ám a kislány nem tágít. A nap végére ez a cinikus alak és az árva – összebarátkozik. Persze biciklire nincs pénz. Este azonban Misu - így hívják a mikulást – úgy dönt, fellázad és egyszerűen kitolja a biciklit az áruházból. Mert egyszer az életben mindenkinek joga van megajándékozni azt, akit szeret. A példa ragadós, mindenki viszi, amit lát. S senki nem fizet. Ripsz-ropsz kirobban a forradalom...
"A forgatókönyv írásakor nem gondoltam volna, hogy mennyire aktuális ez a téma", mesélte a rendező. "Éppen három hónapja történt, hogy a szlovákiai cigánytelepek lakói szabályszerűen megrohamozták az áruházakat. Ez is az mutatja, hogy nem kell túlságosan nagy szikra ahhoz, hogy ilyen kis forradalmak kirobbanjanak."
A tévéfilmhez hasonlóan Az igazi mikulás sem a gyerekeknek szól. "Csak műfaja szerint mese, valójában egy keserű történet felnőtteknek, amelyen azért remélhetőleg lehet sokat nevetni is. Reménytelen sorsú, de elvetemülten bátor emberekről szól a mese, meg egy kislányról, akinek esze ágában sincs belenyugodni a megváltoztathatatlanba."
A forgatás egyötöde zajlik az áruházban, a többi pedig egy képzeletbeli kisváros utcáin, terein, lóversenypályáján, stb. Ez a kisváros pediglen: Pécs. Az előtörténet Berlinben játszódik, ahol a zongorista még tehetséges, bohém, fiatal zenész. És még áll a Fal…
A film operatőre ifj. Seregi László lesz, és - meséről lévén szó - mesterségesen is rásegítenek a látványvilágra. A történet napján ugyanis szűnni nem akaró hóesés lepi el a várost. Ennek nagy részét digitális trükkökkel fogják megteremteni.
További érdekesség, hogy Az igazi mikulás dalait Geszti Péter jegyzi, akinek világslágerekhez kellett magyar szöveget írnia. A sztori szerint a Cserhalmi György alakította zongorista egyik különleges képessége, hogy bármely szó köré, mellé képes dalt írni. A zenék már elkészültek, a jogdíjak is kifizették, így a soundtrack a film marketingkampányának komoly részét képezheti majd.
Donna Bella - Mánia a „nulladik évben”
A megvalósulás útjára legfrissebben lépett filmterv: az évek óta íródó Donna Bella. 1946-ban járunk, a „nulladik évben”, amikor még minden lehetséges, bármilyen irányba elindulhat a lerombolt ország. A helyszín Budapest, a Bethlen mozi és a vele szemközti zsidó árvaház. "A történet egy 15 éves kamasz fiú és a 32 éves, mozi-tulajdonos szépasszony között bonyolódik. S körülöttük ott az első békeév fojtogató, de mégis nagy lélegzetű világa, bűnözők, katonák, frontról-táborból hazatértek, szerelemre-szenvedélyre vágyók, magányosak, karrieristák, bolondok, vagy csak bolondnak látszók…"
A Donna Bella áprilisban 50 millió forintot kapott az MMK-tól 2005-ös szándékra, ám ennél jóval több kell a film létrejöttéhez. A 800 milliós költségvetésű mozi Gárdos Péter eddigi legdrágább munkája lenne, de nagyon jók a külföldi visszajelzések. "Jelenleg egy angol és egy német fordítás kering a világban, és komolynak tűnő francia, angol és kanadai producerekkel folytatunk tárgyalásokat."
A kényszerpihenő jót is tehet
Az elmúlt évben tehát egyedülálló helyzetbe került Gárdos Péter, hiszen Magyarországon a legritkább esetben fordul elő, hogy egy rendezőnek három filmtervét is támogatásra méltónak ítéljék 12 hónapon belül. Szerencse? A sors ajándéka? A rendező így látja:
"Én Az utolsó blues előtt 7 évig nem forgathattam filmet. Ennek a kényszerpihenőnek azonban, úgy tűnik, volt jelentősége. Megpróbáltam úgy felfogni ezt az időszakot, mint egy - akkumulátor. Töltekeztem. Írtam, mint egy megszállott. Fél tucat forgatókönyvön dolgoztam – egyébként minden remény nélkül. Felfoghatjuk úgy is, hogy a sors most megjutalmaz. De úgy is, hogy e nélkül a befektetett energia nélkül, nincs is az embernek esélye. Most kicsit összesűrűsödtek a dolgok. Dicsekszem? Panaszkodom? Fél éven belül meg kell írnom egy új forgatókönyvet is, amelyre az MMK műhelypályázatán kaptam megbízást. A Moszkva-Peking egy magyar egyetemista kálváriája 1953-ban Moszkvában. Most mondjam azt, hogy ez a mese is a szívügyem?”
