A filmben Ganz a realitástól messze elszakadt parancsokat kiáltoz - például nemlétező hadtesteket küld csatába. Reszkető kezét a háta mögé rejti, gyűlölettel teli beszédeket mond a zsidókról, árulást emleget és feltétlen győzelemről
| Dührohamok és nyájasság |
| Juliane Köhler (Eva Braun), Bruno Ganz és Heino Ferch (Albert Speer) |
Dühödt kirohanásai affölött, hogy képtelen irányítás alatt tartani a hadseregét a szovjet támadással szemben, váltakoznak a női személyzet és az öngyilkosságuk előtt pár nappal feleségül vett Eva Braun iránti nyájassággal.
Nagy eséllyel a humánus Hitler-film körül kemény viták alakulhatnak ki, hiszen a német köztudatban - nem utolsó sorban a könyvek és a filmek révén - Hitlerről a "20. század legnagyobb háborús szörnyetege" kép az általános. Ugyancsak nagy a felhajtás a német sajtóban: több kritikus attól tart, hogy a film a neonácik felbujtására is alkalmássá válhat. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung nevű hetilap például egyenesen úgy fogalmaz, hogy a film megengedi, hogy némelyek szimpátiát érezhessenek a náci vezérrel.
Vannak jóval kedvezőbb vélemények is: a Der Spiegel, mely a múlt héten címlapsztoriként hozta le a filmmel kapcsolatos cikkét, azt írja, hogy Eichinger olyan alkotást hozott létre, amit előtte még senki más: megmutatta a bunkerbéli abszurd dráma igazi történetét.
