Vastag falú bunkerében a náci vezér utolsó két hónapja irreális körülmények között telt: politika, protokoll és grandiózus háborús tervek uralták ezt a földalatti közeget is, miközben a város civil lakossága az életéért harcolt odafönt.
Ez a bizarr epizód a témája a lap szerint ijesztően meggyőző új német filmnek, mely a sztárproducer Bernd Eichinger irányítása alatt készült. A Bukás - Hitler és a Harmadik
Birodalom vége című alkotás szeptember 16-án kerül a német mozikba. Nem csupán egy szörnyeteg Hitler (Bruno Ganz)
A filmet A kísérlet című pszichothriller rendezője, Oliver Hirschbiegel jegyzi. A forgatókönyvet Joachim Fest történész Hitler-életrajza és Hitler utolsó személyi titkára, Traudl Junge 2002-es halála előtt pár nappal megjelent könyve alapján készítették. Junge írása addig ismeretlen részleteket közölt a bunkerbeli időszakról, 1945 tavaszáról.
Az utolsó 12 nap
A két és fél órás film Hitler utolsó születésnapjától, április 20-tól május 2-ig terjedő 12 nap történetét dolgozza fel. A szovjet Vöröshadsereg Berlin kapuit ostromolja, mialatt Hitler és legszűkebb bizalmasai a Birodalom összeomlása miatti félelmeikkel küzdenek a bunkerben.
Az utolsó születésnapján a Bukás megtört, szürkearcú embernek ábrázolja a Führert, aki gyér ünneplő közönség előtt tart beszédet. Feltűnik a mellette végig kitartó Eva Braun is.
Habár a film történelmi tényeken és szemtanúk visszaemlékezésein alapul, néhány jelenetet maguk az alkotók találtak ki.
A producer szerint a film abban különbözik a korábbi Hitler-
| Együttérzés múló percekre |
| Justus von Dohnanyi és Bruno Ganz |
"Megérett az idő egy ilyen film elkészítésére", állítja Eichinger. "Fontosnak tartom, hogy ne csupán felületes pillantást vessünk a saját történelmünkre, hanem annak mélyéről beszéljünk. Ha a filmbéli Hitler végül megnyeri a nézők szimpátiáját, akkor célt tévesztettünk, de ha néhány pillanatra ez a szimpátia létrejön, akkor azt hiszem, rendben vagyunk."
A humánusabb Hitler
A Hitlert alakító svájci színész, A Berlin felett az ég-ből ismerős Bruno Ganz is megerősíti a producer véleményét: szerinte a Führer az az ember, aki valóban a legcsekélyebb szimpátiát váltja ki az emberekből, "ha azonban néhány múló percre együttérzek vele, abban semmi szégyelnivaló nincs."
A filmben szoros munkatársként dolgozó Joachim Fest úgy látja, Ganz valóban Hitlerré lényegül: "amikor ránézel, végigborsódzik a hátad".
A filmben Ganz a realitástól messze elszakadt parancsokat kiáltoz - például nemlétező hadtesteket küld csatába. Reszkető kezét a háta mögé rejti, gyűlölettel teli beszédeket mond a zsidókról, árulást emleget és feltétlen győzelemről
| Dührohamok és nyájasság |
| Juliane Köhler (Eva Braun), Bruno Ganz és Heino Ferch (Albert Speer) |
Dühödt kirohanásai affölött, hogy képtelen irányítás alatt tartani a hadseregét a szovjet támadással szemben, váltakoznak a női személyzet és az öngyilkosságuk előtt pár nappal feleségül vett Eva Braun iránti nyájassággal.
Nagy eséllyel a humánus Hitler-film körül kemény viták alakulhatnak ki, hiszen a német köztudatban - nem utolsó sorban a könyvek és a filmek révén - Hitlerről a "20. század legnagyobb háborús szörnyetege" kép az általános. Ugyancsak nagy a felhajtás a német sajtóban: több kritikus attól tart, hogy a film a neonácik felbujtására is alkalmássá válhat. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung nevű hetilap például egyenesen úgy fogalmaz, hogy a film megengedi, hogy némelyek szimpátiát érezhessenek a náci vezérrel.
Vannak jóval kedvezőbb vélemények is: a Der Spiegel, mely a múlt héten címlapsztoriként hozta le a filmmel kapcsolatos cikkét, azt írja, hogy Eichinger olyan alkotást hozott létre, amit előtte még senki más: megmutatta a bunkerbéli abszurd dráma igazi történetét.
