Így zajlott a V4-es filmfeszt

A KKM - Balassi Intézet támogatásával megvalósult Előhívás apróját Magyarország visegrádi elnöksége adta. A négynapos fesztivál során a szervezők igyekeztek olyan alkotásokat bemutatni, amelyekben nem csak a koprodukciós jelleg vagy esetleges vendégjáték szolgál összekötő kapocsként a régió országai között. Buglya Zsófiától, az Uránia programigazgatójától megtudtuk, hogy a fesztivál műsorát elsősorban retrospektívként alakították ki a visegrádi országok kulturális képviseleteinek segítségével. A filmeket olyan témák szerint választották ki, melyek mind a négy nemzet számára kiemelt jelentőséggel bírnak, ráadásul a közönség figyelmét is könnyen megragadják.

Böszörményi Géza: Szívzűr 

Az egyik ilyen közös pont a hétköznapok alulnézetéből, a háborúk hátországából láttatott történelem, ez köszönt vissza Martin Šulík, Kerekes Péter, Jan Hřbejk és Petr Zelenka filmjeiben. Kapcsolódási elemként szolgált a jellemzően tragikomikus felhangú, közép-európai humorkultúra is, amely a válogatásban vetített animációs filmekben is megnyilvánult. A fesztiválon a napokban 80. évét betöltő Jiří Menzel művészete előtt is tisztelegtek, e mellett kiemelt esemény volt február 15-én a magyar-szlovák-lengyel koprodukcióban készült A Temetetlen halott – Nagy Imre naplója vetítése, melyen Mészáros Márta, a film rendezője is részt vett.

 

Mészáros Márta (fotó: Uránia)

A fesztivál filmes programjához szimpózium is társult, amelyen a négy ország szakemberei visszatekintettek a rendszerváltás előtti közös, filmes közelmúltra, majd bemutatták hazájuk jelenkori moziiparának helyzetét, különös tekintettel a koprodukciókra. A visegrádi országok filmjeinek jelentős része koprodukció, Szlovákiában például arányuk eléri a hetvenöt százalékot. Az egymás közötti együttműködéseket tekintve igen intenzív a szlovák-cseh és a cseh-lengyel, a szlovák-lengyel együttműködés, de készülnek új alkotások szlovák-magyar együttműködésben (pl. az Out c. film) és lengyel-magyar együttműködésben is – utóbbira példa Krzysztof Zanussi most készülő Éter című alkotása (a rendezővel készült korábbi interjúnkat lásd itt).

(fotó: Uránia)

Mint a szakmai beszélgetésen elhangzott, a visegrádi országok jelenkori filmgyártását fellendülés jellemzi. Csehországban és Szlovákiában évente több mint húsz, Lengyelországban pedig negyven-ötven játékfilm készül, és a hazai filmek piaci részesedése mindhárom országban 20-30 százalék körül mozog. Szinte mindenütt hódítanak a történelmi filmek, az életrajzi filmfeldolgozások, a romantikus komédiák, Szlovákiában népszerű a politikai krimi. Amíg azonban Lengyelországban és Magyarországon letette a névjegyét egy új filmes generáció, Csehországban nagyon várják a 2000-es évek utáni új hullám jelentkezését, mondta el Jaromír Blažejovský filmkritikus, a brünni Masaryk Egyetem oktatója elmondta.

Forrás: Uránia Sajtó/ Filmhu