Az antropológiai film a világ megismerésének egyik lehetséges – és egyben érdekes – módja. A klasszikus etnofilm (hívják még néprajzi filmnek, antropológiai filmnek is) az eltűnő, veszélyeztetett kultúrák bemutatására és megmentésére vállalkozik. Az Amazonas menti esőerdők mélyi, eltűnés szélén álló törzsek életét bemutató filmek mellett azonban ide tartozik a városban élő szubkultúrák, marginális csoportjelenségek bemutatása is, amelyekkel különlegességük ellenére mindennapjainkban is találkozhatunk. Az etnofilmek segítségével – amelyek a néprajz egy módszerét is jelentik egyben – részeseivé lehetünk más kultúráknak, közel kerülhetünk a mássághoz. Ha azonosulni nem is tudunk vele, legalább megismerjük azt.

A kétévente megrendezésre kerülő Dialektus Fesztivál célja, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező, de széles körben nem ismert néprajzi filmezést összefogja, illetve az érintett alkotók, kutatók és a filmek számára szakmai fórumot biztosítson és segítse a nagyközönséggel való találkozásukat. A fesztivál fődíja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának 300 ezer forintos díja. További díjat ajánlott fel a Duna TV, az Uránia, valamint a fesztivált szervező Palantirfilm Alapítvány is.

173 (!) filmet neveztek be a fesztiválra, ebből az előzsűri (Domokos János filmrendező, Füredi Zoltán filmrendező, antropológus, Szeljak György antropológus) 90 filmet talált témájánál, tematikájánál fogva alkalmasnak a fesztiválon való szereplésre. Ezen alkotások közül 25 film képezi a versenyprogramot, a többi film információs vetítésen kerül bemutatásra. A zsűri tagjai: Bán András műkritikus, Klein Judit rádiós műsorszerkesztő, Östör Ákos néprajzi filmes, Péterffy András filmrendező és Tánczos Vilmos néprajzkutató. Az idén a fesztivál diákalkotásokat is műsorára tűzött, ezek díjait az Oktatási Minisztérium és a port.hu ajánlotta fel. A diákszekciót külön zsűri bírálja: Bérczessy Gergely filmkritikus, Ernyei Katalin antropológus és Kozák Zsuzsanna média szaktanár.

Az izgalmasnak ígérkező versenyprogramban szerepel például Almási Tamás Alagsor című, lakótelepi fiatalokról szóló tanulmánya, amely eddig személyiségi jogok miatt nem kerülhetett a nagyközönség elé. De látható lesz a nemrég elhunyt Magyar n. Attila Hazatérő képek című munkája, Zsigmond Dezső sokat méltatott Aranykalyibája, Szuhay Péter grandiózus vállalkozása, a Pászítás avagy az együttélés, Andits Petra és Béres Dániel interrail jeggyel utazók világát bemutató Menjünk! című munkája is. Nem is beszélve az információs vetítések sokszínűségéről, amelyek közül figyelemfelkeltésül álljon itt néhány cím: Bánáti szimfónia, Csángóföldön, Dzsumbuj, Fazekasműhelyek Tunéziában, Kalotaszegi kalendárium, Kőfaragók, Palóc Passió, Plázák népe. Jogosan állapíthatjuk meg tehát: egy egész világot tárnak elénk ezek a filmek, s aki lemarad róluk, az bizony sok mindent veszít! Irány tehát az Uránia!