Jimmyt, a királyt az ország egyik fele szerette és tisztelte, míg a másik fele cikinek tartotta és értetlenül állt a népszerűsége előtt. Élete és halála fordulatokban gazdag és filmszerű volt, így csak idő kérdése volt, hogy valaki mozgóképen is felelevenítse a Jimmy-mítoszt.
Zámbó Jimmy halála óta már eltelt annyi év, hogy a filmkészítők bátran dolgozzák fel az életét és a zenei pályafutását, azt, hogy honnan jött és mi vezetett odáig, hogy a ‘90-es években Zámbó Jimmy a hazai (szórakoztató) előadóművészet meghatározó alakjává vált. Jimmy nem a kinézetével hódított – imázsának persze elengedhetetlen részét képezte hosszú, hullámos haja –, érzelmes balladáiban és négy és fél oktávot kiéneklő hangjában rejlett az ereje. Legismertebb slágereit (Nézz le rám, ó istenem!, Sírj a vállamon, Még nem veszíthetek) valószínűleg azok is ismerik, akik később születtek, egy Jimmy nélküli korban. Zámbó Jimmy megosztó személy, dalainak túláradó szentimentalizmusa olyan valakit rejt, aki a magánéletben nem volt éppen makulátlan alak.
Staub Viktória és Olasz Renátó / forrás: RTL
A Király című sorozatban a most induló streaming szolgáltató, az RTL+ éppen ezt a kettősséget akarja bemutatni: a külvilág felé közvetített és gondosan felépített Jimmyt és a valódi Zámbó Imrét. A forgatókönyvírók, Zomborácz Virág, Akar Péter és Bárány Márton már a rész elején feltüntetik, hogy „Igaz történetek és hazugságok alapján”, mintegy jelezve a nézőnek, hogy amit itt látni fogunk, az nem biztos, hogy valóságban is úgy történt.
A Netflixen futó A korona hasonló elven mutatja be a brit királyi családot – abban is a valós események kiszínezett és dramatizált változata jelenik meg, melyben szükségtelen a tényeket számon kérni ahhoz, hogy élvezni tudjuk a sorozatot, persze, a két sorozat tónusa és szereplői lényegesen távol állnak egymástól A Király második részében, amikor Jimmy amerikai élményeiről talál ki sztorikat, a testvére, Tihamér (Ötvös András) ki is mondja, hogy „Vannak helyzetek, amiknél nem érdekes hogy igaz-e, csak jól legyen elmesélve”.
Az alkotók a nemzetközi trendeket követve (lásd A korona, vagy akár A besúgó) az időben ugrálva mesélik el Jimmy felemelkedését és útját a korai haláláig, és ezzel némileg felfrissítik az életrajzi filmek jól bevált lineáris sémáját. Az első rész elején a készítők lassan rántják le a leplet az Olasz Renátó által megformált Jimmyről, amíg csak lehet, hátulról mutatják a fellépésére készülő énekest. Először 1987-ben, a Casanova bárban találkozunk vele, amint a férfi arra készül, hogy meggyőzze a közönség soraiban ülő lemezkiadó vállalat két tagját, hogy ő a jövő felfedezettje.
Felcsendülnek az érzelmes dallamok, táncolnak a lányok, és Jimmy rögtön meghódítja a bár vendégeit. A sorozat ezzel minket is azonnal beránt a showbiznisz csillogó világába, hogy a következő jelenetben fejbe kólintson a ‘70-es évek szociorealizmusával, ahol a fiatal Zámbó Imre felszolgálóként dolgozik és még csak álmodozik arról, hogy a színpadon minden tekintet rá szegeződjön . Nagyratörő ambícióinak útjába áll egyrészt a Kádár-korszak bürokratikus rendszere (kapcsolatok nélkül az előadói engedély megszerzése nem volt egyszerű akkoriban), másrészt sem a családja (felesége, anyja, testvérei), sem a munkahelyi környezet (a kocsma lecsúszott társasága) nem támogatják őt.
Az egyedüli ember, aki hisz benne, a szomszédba költöző, szintén házas Edit, akivel először viszonyt kezd, majd feleségül veszi. Az ifjú szeretőt alakító Staub Viktória és Olasz Renátó között remek az összhang, bár kevésbé hasonlítanak a valós szereplőkhöz, hogy valóban elhiggyük róluk, hogy kiket is formálnak meg. Túlfűtött kapcsolatuk annak ellenére, hogy félrelépésen alapul, még romantikusnak is mondható, ám a második részből hamar kiderül, hogy Imici – ahogy Edit becézi őt – mellette sem tud sokáig hűséges maradni. Az első rész végén a 2001-es eseményekből mindössze annyit mutatnak meg, ahogy Jimmy életéért küzdenek az orvosok, felkeltve a néző kíváncsiságát, hogy vajon milyen lesz Nagy Ervin Jimmy későbbi megformálójaként.
A második résztől kezdve már jóval hangsúlyosabb figyelmet kap a jelen, vagyis Jimmy életének utolsó napja és a halálát követő nyomozás. Míg az első rész megalapozza a főhős karakterét és az indulás nehézkes körülményeit, addig a második rész arra fókuszál, hogy a feltörekvő énekes miként navigál a presszók és bárok világában, miközben saját hangját próbálja megtalálni. Az éjszakázások és az egyre nagyobb siker végül odáig vezet, hogy elhagyja a feleségét és a gyerekét, Krisztiánt, és Edittel kezd új életet, továbbá alvilági emberek érdeklődnek iránta, akikben Jimmy a feljebbjutás lehetőségét látja meg.
Az írók részéről ügyes dramaturgiai fogás a jelen és a múlt szembeállítása, mely az egyes karakterek megítélésére is hatással van, például Zámbó Edit – akit idősebb korában Schell Judit formál meg – a Zámbó testvérek szemében gyűlölt alak és az asszonyt hibáztatják a történtekért. Jimmy elsőszülött fia, Krisztián (Georgita Máté Dezső) szintén kiemelt szerepet kap, a fiatal srác a rendőrségen zaklatott és bizonytalan, majd később látjuk, hogy gyerekkorában a szülők válása súlyos traumát okozott neki, az apjától eltávolodott és ez negatívan hatott a személyiségfejlődésére: drogozni kezd és haragot táplál mostohaanyja iránt.
A RTL+ azt a minőséget tűzte ki célul, amit egy Netflix vagy HBO produkció esetében látunk és elvárunk. A Király látványtervezői és kivitelezői odafigyeltek arra, hogy a ‘70-es, ‘80-as évek és a 2000-es évek lehető legautentikusabb korlenyomatát nyújtsák a nézőknek. Mivel csak pár helyszínen mozognak (pesti bérház és az utcakép, Casanova bár, lepukkant kocsma), ez a pár helyszín részleteiben gazdag és hitelesnek mondható. A korhűséget illetően itt is akadnak azért pontatlanságok, például a Kölyköd voltam című dalt Jimmy úgy énekli a zongoránál 1979-ben, hogy azt az Edda 1981-ben adta ki. A Kölyköd voltam lett A Király Macskafogója, de ezt már A besúgó esetében is felírtuk az alkotói szabadság számlájára, ahol a moziban 1985-ben nem nézhették a népszerű animációs filmet, hiszen azt egy évvel később mutatták be.
A Király erős indítása az RTL+-nak: igényes sorozat megbízható színészi alakításokkal, a drámát és a humort ötvöző elbeszéléssel, nosztalgikus múltidézés, melyben egy olyan ember sorsa és karrierje rajzolódik ki előttünk, akinek karrierjén és botrányoktól hangos életén keresztül a sorozat alkalmas lehet arra, hogy bemutassa a rendszerváltás társadalmi változásait, a popipar kapitalista fordulatát és a ‘90-es években megjelenő bulvársajtó közvéleményt formáló hatását. Kíváncsian várjuk, hogy ezekkel a témákkal az alkotók mihez kezdenek a későbbi epizódokban.
A Király illeszkedik abba a filmkészítői szemléletbe, melynek lényege az ismert történelmi és popkulturális alakok mítoszának lerombolása és emberi mivoltukban való rekonstruálása. Nézzük meg, hogy kit rejt(het) a magazinok címlapjáról mosolygó arc. Baz Luhrmann Elvise, Andrew Dominik Szöszije és Marie Kreutzer Sisije után – hogy az idei év filmterméséből említsünk néhány példát – megérkezett a mi Jimmynk is.
A kritika az első két rész alapján készült, az RTL+-on minden szerdán jelenik meg a következő epizód, a 10 részes évad első részét az RTL a tévében november 27-én vetíti le.
