Az első workshop még meghívásos alapon működött, s a Madzag Filmnapok keretén belül került megrendezésre. Erdélyi Dániel, a Katapult Film részéről elmondta, akkor az az igény hívta életre a kezdeményezést, hogy a főiskoláról kikerülő fiatal rendezőknek legyen miből dolgozniuk, mivel forgatókönyvírót nem sokat találtak az országban. Később kiderült, hogy a probléma túlmegy az ország határain, így amikor Magyarország belépett az EU-ba, a workshop is átlépett az Európai Médiaprogram által támogatott rendezvények sorába. Azóta többek között finn, svéd, angol, ír, olasz és spanyol alkotók dolgoztak együtt a hazai filmesekkel. A kétszer ötnapos angol nyelven folyó műhelymunkát nemzetközi szaktekintélyek koordinálják, s az ő feladatuk az átlagban 30-40 beküldött projectből azt a 15-öt kiválasztani, ami továbbgondolásra érdemes. A filmtervekkel érkező egy vagy két alkotó végül ötfős csoportokba rendeződve, közösen, folyamatos kommunikáció során jut el egy kész forgatókönyvig. A workshop három fázisa egy tavaszi egyhetes treatment-továbbgondolás, egy őszi online forduló, illetve egy szintén egyhetes téli együttműködés. Erdélyi Dániel hozzátette, a módszer nem új, már a legendás Simó-osztályban is bevált ez a beszélgetéseken és visszacsatolásokon alapuló csoportmunka. Hogy ez a másik 10 európai kiscsoportos workshopnál pontosan hogy működik, abba a szervezőknek egyelőre nincs betekintése, de az Előre! rendezője szerint valószínűleg ahány iskola, annyi módszer.
Ötfős csoportokba rendeződve, folyamatos kommunikáció során jutnak el egy kész forgatókönyvig |
Erdélyi Dániel azt is elárulta, hogy a 10 műhely között ugyan zajlik egyfajta egészséges vetélkedés, jelen van az együttműködés is, hiszen, mint azt a Berlini Filmfesztiválon leszögezték, együttesen kívánnak lépni a nagy pénzosztó szervezetek felé. Erdélyi szerint Európában nem működik még ez olyan olajozottan, mint Amerikában, a filmesek tanulják csak a kapcsolatépítést. Ennek jegyében idén először mini-pitching során lehetőség nyílik a projectek számára, hogy továbblépjenek a forgatókönyv-fázisból a moziba kerülés felé. Az elmúlt években ugyanis, bár néhány terv elindult a megvalósulás útján, egyetlen forgatókönyvből sem lett film, mivel az alkotók nem találták meg a megfelelő csatornákat. Erdélyi kiemelte, maguk a producerek is nyitottak a találkozásra, hiszen vadászni kell a jó forgatókönyvekre. Könnyen meglehet, hogy olyan külföldi produkciók találnak majd egymásra, melyeknek odakint esélyük sem lenne a találkozásra. Hozzátette, Magyarország ebből a szempontból szerencsésnek mondható, hiszen itthon nagyon kicsi a filmes világ. A fejlődés irányába mutat az is, hogy Románia belépésével végre az erdélyi filmesek is európai alkotóknak számítanak, így bővülhet a projectben résztvevők köre. Az azonban nem cél, hogy növekedjék a projectek száma. A szervezők szeretnék megőrizni a 15-ös keretet, mert így személyesebb és barátibb a hangulat, ezen kívül egy-egy projectre is sokkal több idő jut.