Készülő filmek 2009-ben Vol. 5.

Jancsó Miklós: Oda az igazság

Jancsó Miklós ezúttal nem a Kapa-Pepe vonalat vitte tovább, legújabb filmje egy Mátyás korában játszódó történelmi film a hatalomról és annak elvesztéséről, áthallásokkal mai viszonyainkra. A „királydráma” egy mai nyelven játszódó, kosztümös, több évtizedet átfogó opusz, amelynek további különlegessége, hogy egy színész több szerepet játszik. A stáblistán olyan impozáns nevek szerepelnek, mint Balázsovits Lajos, Cserhalmi György, Gálffi László (ő alakítja az idősebb Mátyást), Nagypál Gábor, Pindroch Csaba, Scherer Péter, Mucsi Zoltán vagy Daniel Olbrychski, de feltűnik a filmben Mundruczó Kornél és Szabó Simon is, a fiatal Mátyást pedig a rendező unokája, Ladányi Jákob alakítja, akire hosszas casting után esett a választás. A film operatőre Jancsó Nyika, díszlettervezője Banovich Tamás, vágója pedig Csákány Zsuzsa.

A Mythberg Film gyártásában készülő alkotás július 20-tól forgott négy héten át, a visegrádi várban és annak környékén, valamint Tahitótfaluban és Ausztriában, Rappottensteinben. Berger József producer elmondása szerint a film magyar-osztrák-lengyel koprodukcióban készül, a körülbelül 70%-ban magyar alkotást magyar részről az MMKA, az NKA és a Magyar Televízió támogatja, de a mintegy 420-450 milliós összköltségvetésű film hangi utómunkálatai kapcsán egy potenciális német partnerrel is tárgyalnak. „Annak ellenére, hogy egy afféle 'difficult-film'-ről van szó, komoly tárgyalásokat folytatunk a Beta Cinemával a világforgalmazási jogokról, illetve szeretnénk, ha nívósabb fesztiválokon indulna az Oda az igazság karrierje” - mondta a producer.

Tervezett bemutató: 2010. Filmszemle

A kenyér, a nép, Mátyás király és Rózsa György

Pejó Róbert: Mancs

A Mancs című film alapsztoriját a világhírűvé vált mentőkutya és gazdája, Lehóczki László története ihlette, akik a Miskolci Spider Mentőcsoportot segítve mentettek életeket Magyarországon, és a világ számos, földrengés sújtotta helyszínén. A film forgatókönyvét Köbli Norbert (9 és ½ randi, Made in Hungaria) és Magda Dajani jegyzik, akik kutya és gazdája megkapó történetét alapul véve írtak fikciós családi mozit kalandokkal, és egy szerelmi szállal megspékelve.
A tavaly októberben, tüdőgyulladásban elpusztult Mancs szerepében több 'dublőrkutya' is domborít majd, a kutyákat Lehóczki László választja ki és készíti fel a filmre, őt magát pedig a tervek szerint Christopher Lambert alakítja, akitől már kapott szándéknyilatkozatot a produkció.

A Mancs az Új Budapest Filmstúdió gyártásában készül, producere Kántor László, rendezője pedig a New Yorkban és Németországban alkotó Pejó Róbert, aki cikksorozatunk első részében is szerepelt Látogatás című filmjével. Kántor László elmondása szerint a film forgatókönyve a végleges verziónál tart, a Mancs producere jelenleg német, francia és svéd partnerekkel tárgyal. A film tervezett költségvetése 500 millió forint, az MMKA 100 millió forinttal, a koprodukciós partnerként beszálló TV2 pedig 50 millió forinttal támogatja az alkotást. Ha minden a tervek szerint halad, a nemzetközi porondra készülő film forgatása 2010. nyarán kezdődhet el Miskolcon, és további hazai helyszíneken.

Mancs szobra Miskolcon

Pacskovszky József A vágyakozás napjai című alkotása tévéfilmnek indult, de játékfilmmé nőtte ki magát. A film főszereplője egy 18 éves, intézetben nevelkedett néma lány, aki házvezetőnőnek áll egy hasonló korú gyermekét balesetben elvesztett házaspárhoz. „A film arra a kérdésre keresi a választ, hogy jóvá lehet-e tenni a múltban elkövetett bűnöket, tud-e élni a nem várt lehetőséggel a házaspár?” - mondta a rendező. Az eseményeket végig a főszereplő lány, Anna szemszögéből követjük, akit Schefcsik Orsolya alakít - ő civilben gyógypedagógia szakos főiskolai hallgató, akire Bíró Judit, a rendező munkatársa hívta fel a figyelmet. A feleség szerepében Catherine Wilkening francia színésznő lesz látható, a férjet pedig László Zsolt alakítja. A fekete-fehér téli film operatőre Kardos Sándor, a forgatókönyvet Pacskovszky József írta, Radnai Annamária és Vészits Andrea dramaturg közreműködésével.

A vágyakozás napjai 2008 decemberének végétől március végéig forgott, összesen 27 napon át, főbb helyszínei egy pomázi villa, Szentendre városa, és a pünkösdfürdői Duna-part. A film gyártócége a Filmart, producere Hábermann Jenő, koproducerei pedig a francia Gabriel Auer (Forum Films), Hollósi G. Zsuzsanna (Filmplus), valamint a Magyar Televízió, az MMKA, és a Szentendrei Önkormányzat is támogatta a produkciót. A film utómunkálatai az utolsó fázisnál tartanak, a rendező tervei szerint a 41. Magyar Filmszemlén találkozhat először A vágyakozás napjaival a nagyközönség.

Tervezett bemutató: 2010. Filmszemle

Jóvá lehet-e tenni a bűnöket?

Hules Endre: A halálba táncoltatott leány

A jól ismert alkotásból az Amerikában élő Hules Endre írt és rendez kanadai-szlovén-magyar koprodukcióban készülő filmet (a téma 1964-es Banovich Tamás-féle feldolgozása Cannes-ban díjat is nyert), s a szinopszisból készült táncjáték nagy sikerrel ment a Honvéd Táncegyüttes előadásában 2008-ban.
 
Steve táncimpresszárió visszatér a tengerentúlról Magyarországra a rendszerváltás után, bátyja, Gyula még mindig táncol, és elvette Steve egykori szerelmét, Marit. Kitalálják, hogy csinálnak egy világszínvonalú előadást A halálba táncoltatott leány balladájából, amivel megalapozhatják a jövőjüket, de a próbákkal érzelmi és erkölcsi konfliktusok sora bomlik ki. "A „halálbatáncoltatás“ önkéntes, mindennapi megalkuvásaink szimbólumává válik, ahol a 'szükséges rossz', a mindennapos 'tánc az Ördöggel', elveink, szeretteink és önmagunk elárulásává válik." mondja a szinopszis. A film a feszültség fokozódásával lassan elhagyja a szavakat, és a tánc lesz a fő kifejezőeszköze.

A honlapja szerint hat nyelven beszélő Hules rendezőként végzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán, de tanult az avantgárd színház lengyel mesterénél, Grotowskinál is, illetve a hollywoodi American Film Institute producer szakát is elvégezte. Színészként nagy szuperprodukciókban (Hetedik, Apollo 13, Angyalok és démonok) kisebb szerepekben láthattuk, 2009-es, Kovács Klaudiával közösen készített dokumentumfilmje, a Lyukas zászló nagy elismerést aratott. Edelényi JánosPríma primaverájának ő volt a forgatókönyvírója. 

A film támogatói: MMKA, Magyar Kulturális Alapítvány, Európai Unió MediaPlus, a produkció jelenleg egy Eurimages pályázat eredményére vár, amely tükrében eldől, az eredeti elképzelések szerint indulhat-e a forgatás (2010-ben), vagy át kell gondolni a produkciót, úgyhogy egyelőre még minden képlékeny. Ami biztos: a film operatőre az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos lesz, a zeneszerző Kiss Ferenc, a koreográfus Zsuráfszky Zoltán. Szinte biztos, hogy Donald Sutherland játszik a filmben, László Zsolt és Melkvi Beáta mellett. A producerek Garami Gábor (Cinema-film Kft.) - utóbbi cég szerzi meg a költségvetés felét -, Michael Dobbin (Quiet Revolution) és Igor Pedicek (Casablanca Films).

Jelenet a színpadi feldolgozásból

Dobray György: A viszkis

Lassan öt éve húzódik a viszkis rabló történetének megfilmesítése, így  érdemes feleleveníteni, miért is ihletett meg oly sokakat - köztük nagy hollywoodi stúdiókat - a székelyföldi illetőségű, 1988-ban Magyaroszágra szökött, egykor az Újpest és a Ferencváros hokicsapatában játszó Ambrus Attila története. A rabló 1999-ben kapott 17 év börtönbüntetést, mivel emlékezetes, médiaeseménnyé váló bankrablásai (volt, hogy háromszor visszatért ugyanarra a tetthelyre, megszököktt az előzetesből stb.) során 142 millió forintot zsákmányolt, különc, egyedi alakja miatt a média afféle Robin Hood-i figurát faragott belőle.

Pedig Dobray György már 2003-tól dolgozik a történt megfilmesítésén, ám főleg produceri problémák miatt sokáig húzódott a költségvetés megszerzése. A bűnöző naplóján alapuló, tipikus kelet-európai történetben a rendező a kiszolgáltatottság és a szabad akarat problémáit is érinti, mivel megítélése szerint csak így kaphatunk teljes képet a Viszkisről. Az eredetileg Salinger Richárddal írt könyvet egy angol konzultáns segítségével időközben feszesebbé tette Dobray, úgy, hogy a - felszínes, publicisztikai megközelítést kerülő - eredeti kérdések, problémák, irányok megmaradtak. A viszkis eddig 80 millió forint támogatást kapott az MMKA-tól.
 

Ambrus Attila a rács mögött

Deák Krisztina: Aglaja

Lengyel, román és magyar koprodukcióban készül a Miskolci boniésklájdot jegyző Deák Krisztina új filmje, az Aglaja, amely a román írónő, Aglaja Veteranyi A gyermek a forró puliszkába esett című önéletrajzi regényén alapul (itt olvasható egy izgalmas részlet belőle), de a rendezőnő felhasználta a Vetranya-hagyatékot is.

A hétszer átírt forgatókönyv írói konzultánsa Muhi Klára volt, a dialógusokat pedig Parti Nagy Lajos gondozta. Aglaja cirkuszos, román-magyar vegyesházasságból született 1962-ben, önerejéből tanult meg írni, olvasni, 17 évesen letelepedett Svájcban, és 39 évesen, 2002-ben öngyilkosságot követett el. Muhi András producer szerint olyan minőségi közönségfilm lesz az Aglaja, ami megfutja a művészfilmes fesztiválköröket is.

A filmben az írónő édesanyját Ónodi Eszter alakítja, további szerepekben láthatjuk Bogdán Zsoltot (a Kolozsvári Színház vezető színésze, láthattuk a Dallas Pashamendében is), Kamarás Ivánt, Jordán Adélt, Bálint Andrást, Lázár Katit és másokat. Az operatőri munkáért Máthé Tibor a felelős, a látvány- és díszletterveket Stork Csaba készítette, Szakács Györgyi pedig a jelmeztervező.

A forgatás 41 napos lesz, magyar, román és osztrák helyszínekkel. A produkció 2007-től 180 millió forint értékben kapott támogatást az MMKA-tól, idén pedig 220 ezer eurót az Eurimages-tól. Az összköltségvetést növeli, hogy az MMKA döntése értelmében az Aglaja lesz az első olyan nagyobb költségvetésű, sok partnerrel készülő koprodukciós film, amely befejezési garanciára van kötelezve.

Tervezett bemutató: 2010. ősz

Ónodi Eszter a forgatáson