Kapcsolódó anyagok

Vesztegetési botrány - Varsó

A vizsgálóbizottság létrehozását valamennyi parlamenti párt támogatta, de összetételéről késhegyig menő viták folytak. Végül a kormányzó Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) akarata érvényesült, s így a bizottság tíz főből fog állni az ellenzék és a kormánykoalícióhoz tartozó Lengyel Parasztpárt (PSL) által javasolt kilenc helyett. Az SLD-nek szövetségesével, a Munka Uniójával (UP) együtt öt helye lesz, vagyis döntő mértékben tudja befolyásolni a bizottság munkáját (ha a bizottság kilenctagú lett volna, a baloldal csak négy tagot delegálhatott volna).
 
Ellenzéki vélemények szerint ezzel a bizottság az SLD kezébe került, vagyis a kormánypárt "saját magát fogja vizsgálni". Ez szerintük aláássa a testület hitelességét, és kérdésessé teszi, hogy a vizsgálat hozhat-e bármilyen eredményt.

Közben javában folyik az igazságügyi miniszter, legfőbb ügyész által elindított ügyészségi vizsgálat. A vád szerint Lew Rywin médiamágnás, filmproducer, az Oscar-díjas Schindler listája és a Roman Polanski által rendezett A zongorista című film producere, felajánlotta a Gazeta kiadójának, az Agora Rt.-nek, hogy 17,5 millió dollár kenőpénz fejében elintézi a rádió- és televíziótörvénynek a médiacsoport számára kedvező módosítását.

Az ügy főszereplői - Lew Rywin, Adam Michnik (a Gazeta Wyborcza főszerkesztője), Wanda Rapaczynska (az Agora Rt. elnöke) - után tanúként meghallgatták Leszek Millert is. A miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy örül a parlamenti vizsgálóbizottság létrejöttének, mert nincs olyan ember, aki nála érdekeltebb lenne abban, hogy kiderüljön a botrány összes vonatkozása, miután nevét összefüggésbe hozták az üggyel.

A Rzeczpospolita hétfői számában saját nyomozása alapján új körülményeket hozott nyilvánosságra. A konzervatív lengyel napilap egyebek között azt írta, hogy az egyik feltevés szerint Rywin tevékenysége egy nagyobb vállalkozás része lett volna, melynek során a baloldal egy nagy médiakonszern létrehozására tett kísérletet. Lett volna ebben saját televízió (esetleg a közszolgálati televízió második csatornájának privatizációjával), egy új baloldali napilap és egyéb médiaeszközök, amelyek a piacon megvásárolhatók.

A lap által megkérdezett valamennyi interjúalany - üzletemberek, politikusok, lobbisták - egybehangzóan azt mondták, hogy ez az utóbbi évek legnagyobb lengyelországi botránya, amely megrázkódtatta a politikai és üzleti világot. Egyes vélemények szerint provokáció történt, melynek célja az Agora tönkretétele volt, mások inkább azt feltételezik, hogy az akció célja a miniszterelnök megbuktatása volt.