Lambert is megmártózik a grófnő vérében

Vissza a gyökerekhez

A filmet az Amerikában élő, magyar származású Hódi Jenő rendezi. Hódi még 1982-ben disszidált az Egyesült Államokba, és a Columbia Egyetemen tanult forgatókönyvírást és filmrendezést olyan tanároktól, mint Milos Forman vagy Brian De Palma.

Hódinak a Metamorphosis a hatodik mozifilmje, de producerként és íróként is tevékenyen közreműködik a filmes életben, valamint tagja az amerikai Actor’s Unit író-rendező szekciójának. Itt rendezett nemrégiben egy darabot, ahol azt a kritikát kapta egyik kollégájától, hogy szép lassan amerikaibb lesz az amerikai rendezőknél, ezért inkább nyúljon vissza a gyökereihez: Magyarországhoz.

Népszerű a filmesek körében Báthory Erzsébet

Fonyódi Tibor ezen a ponton kapcsolódott be a történetbe. A magyar sci-fi író forgatókönyvíróként bevallottan vonzódik a történelmi témákhoz és az okkult tudományokhoz. Hódi és Fonyódi együtt döntöttek úgy, hogy a szűz lányok vérében fürdőző Báthory Erzsébet figurája megfelelő lenne egy fantasy film számára. A Metamorphosis első változatát Hódi és Fonyódi alkotta meg, az elsősorban tévésorozatokat író Alan Katz az amerikai verzió elkészítésekor kapcsolódott be a történetbe.

A történet szerint három amerikai fiatal Kelet-Európában vakációzik, hogy az ifjú író, Keith készülő könyvéhez anyagot gyűjtsenek a Báthory-legendáról. Itt ismerkednek meg a rejtélyes Elizabeth-tel és vezet útjuk a hegyek közé egy romos lovagvárba, ahol természetfeletti veszélyek leselkednek rájuk. A film alkotói egy meglepő csavarral tervezik befejezni a filmet: a szereplők sorsa nem várt irányt vesz a történet végén. A sztori történelmi korokon ível át: a film nyitó jelenetében a XVII. századi Báthory Erzsébetet látjuk a börtönben sínylődni, ahonnan a jelenbe váltunk át – majd egy teljesen más dimenzióba: a purgatóriumba.

Lambert nagy jövőt jósol Kelet-Európának

A film egyik női főszerepét, a fiatal Báthory Erzsébetet Irena A. Hoffman, a romániai születésű, Amerikában élő ifjú színésznő alakítja. Hódi szándékosan új arcot keresett erre a szerepre, és bár Irena még csak nemrég költözött Hollywoodba, jónéhány fiatal rendezővel dolgozott együtt rövid- és tévéfilmekben, így a rendező figyelmét felkeltette a „bájos és elegáns jelenség”, miközben Elisabeth szerepének megformálóját kutatta. 

Az egyik főszerepet alakító Christopher Lambertnek kiemelt szerepe volt abban, hogy a produkció egyáltalán el tudott indulni. Egy Los Angeles-i találkozás után Lambert elolvasta a forgatókönyv első változatát, hiszen köztudottan érdeklődik a misztikus filmek iránt, így a Metamorphosis Constantine Thurzójának a szerepe is elnyerte tetszését.

Mint azt a színész az Uránia moziban rendezett sajtótájékoztatón elmondta, valóban vonzódik a természetfeletti képességekkel bíró karakterekhez és a fantasy műfajához. Az egykori Hegylakó számára a színészet arról szól, hogy a vásznon a hétköznapoktól eltérő karaktert tudjon létrehozni. Constantine Thurzo karakterében is a sötét, sejtelmes vonások és a különleges erő ragadta meg a színészt.

Nem akar már halhatatlan lenni Hegylakó 4.

A sajtótájékoztatón Christopher Lambert készségesen felelt a felmerülő kérdésekre, így kiderült, hogy magyarul csupán egyetlen szót tud, de szépen ejti, hogy „Igen”. A Hegylakó folytatását firtató kérdésékre a színész azt felelte, hogy nem kell mindent elhinni, amit a világhálón olvas az ember. Bár a színész neve fel van tüntetve a Hegylakó következő részének (The Source) Connor MacLeod-jaként, Lambert nem tervezi a sorozat folytatását.

Az európai filmről Lambert azt mondta, hogy a gyártás tekintetében gyakorlatilag nincs minőségbeli különbség az amerikai és európai film között, ezért nagy jövőt jósol az európai, különösen a kelet-európai filmeknek. Az amerikai filmekkel szemben az európai mozi számára a koprodukció jelent kiutat: Lambert szerint ezzel nem veszíti el identitását egy nemzet, éppen ellenkezőleg: így juttathatja kifejezésre. A színész szerint a filmgyártásban nincsenek országhatárok: erre saját magát hozta fel példaként, hogy amerikai születésűként a francia moziban csinált karriert.

Hódi Jenő egy másik projektben is együtt dolgozik Christopher Lamberttel. A rendező figyelmét Szervét Tibor színművész hívta fel Örkény István Tóték című művére. Hódi megfogadta egykori tanárának, Milos Formannak a tanácsát, és nem szó szerint szeretné adaptálni a regényt/darabot, hanem modernizálni szeretné azt. Az idegenben, hazug célokért harcoló gyermekét hazaváró család története nagyon időszerű a mai Amerikában. Hódi a történetet az egyik mellékszereplő, a postás szemszögéből szeretné filmre vinni – a szerepet Christopher Lambert fogja alakítani. A forgatás előreláthatólag jövő őszre várható.

Germán farkasok között

Hódi a filmhu kérdésére saját filmjét a „supernatural thriller”-ként definiálta, de elsősorban szerelmi történetként tekint rá, ahogyan a Jack Nicholson és Michelle Pfeiffer főszereplésével készült Wolfra is. A filmet Hódi független filmekre specializálódott produkciós cége, a CinePartners Entertaintment gyártja. A Metamorphosis esetében sem kötöttek szerződést stúdiókkal, mert Hódi nem kedveli azt a szituációt, amikor egy stúdió felülről diktálja a feltételeket, és „az öltönyösök mondják meg mi lesz egy filmből”. Éppen ezért a koprodukciós partnerei egyben a barátai is, így a filmről alkotott elképzeléseik könnyebben szinkronizálhatóak voltak. „Végre lehetőség nyílik arra, hogy olyan filmet készítsek, amilyet mindig is szerettem volna.” – mondta a rendező.

A nemzetközi koprodukcióban olyan magyar színészek közreműködnek, mint Kern András, Ganxsta Zolee, Koncz Gábor, Kováts Adél és Szabó Győző. Szabó Győző szereplése azért is különleges, mert bár a színész régóta egyeztet a produkcióval egy nagyobb szerepről, színházi szereplései miatt végül nem tudta elvállalni, ezért egy kisebb, merőben szokatlan alakban jelenik meg a film elején: fiatal papként. A Szabó Győző által magára hagyott szerep is gyorsan gazdára lelt: Igort, a gonosz, orosz bűnözőt nem más kelti életre, mint az újabban színészi babérokra pályázó Ganxsta Zolee.

Szereti a misztikus karaktereket A harag napja

Hódi a filmhu kérdésére elmondta, hogy Szabó Győzőre a Valami Amerikában lévő vérbő figurája miatt esett a választása, ám amikor a színész nem tudta elvállalni az általa felkínált szerepet, ajánlott neki egy másikat. Az Amerikában élő rendező értelemszerűen nem ismerte a magyar gengszter-rap fenegyerekét, de amikor meglátta egy fényképen Ganxsta Zoleet, egyből megtalálta Igor filmbeli megfelelőjét, akiről a próbák során kiderült, hogy nagyon jó improvizációs készsége van. Mivel Zolee érezte, hogy testhez áll a szerep, és ráadásul hamar le is kaszabolják a filmben, nem állt ellen a kérésnek. Szabó Győző pedig Macbeth-ként vigasztalódhat a színpadon.

A produkció öt héten át forog, ennek pont a felét, mintegy két és fél hetet Magyarországon töltenek, olyan helyszíneken mint a Károlyi Palota vagy a Kiscelli Múzeum. A forgatás további részét a tiroli hegyek és a németországi farkasok között tölti a stáb. Az anyagi háttért firtató kérdésekre Hódi úgy felelt, hogy nincs sok pénzük, csupán annyi, hogy ezt a filmet jól meg lehet belőle csinálni. A költségvetés összegét a koprodukciós partnerek adják össze: az osztrák és német alapítványok mellett a magyar filmtörvény adta lehetőségeket is kihasználják.

A film zenéjét Hódi Jenő egyik gyerekkori bálványa, Presser Gábor fogja készíteni a film számára, a fényképezésért pedig Seregi László felel majd. A premier jövő februárban Cannes-ban lesz, ezzel egyidőben tervezik elindítani a magyar moziforgalmazást is a Paradigma Film segítségével.