A kategóriába rendszerint több tucatnyi filmet neveznek, a jelöltek kiválasztásáról a filmakadémia szakbizottsága dönt több felvonásban szűkítve le a nevezettek körét. Az idegen nyelvű filmek mezőnyében szereplő filmek egyébként a többi Oscar-kategóriában is a jelöltek közé kerülhetnek, ha az azokkal kapcsolatos feltételeknek megfelelnek.
A Szárazföldet idén Velencében is díjazták
Az ismertté vált nevezések között rangos filmfesztiválokon sikerrel szerepelt számos alkotás található. Németország Wim Wenders háromdimenziós táncfilmjét, a néhai Pina Bausch koreográfusról szóló alkotást küldte a versenybe. Ez az első alkalom, hogy a német filmszakma dokumentumfilmet nevezett a rangos díjra.
Olaszországból az idei velencei filmfesztiválon a zsűri különdíjával jutalmazott Terraferma (Szárazföld) című alkotás indul, amely az olasz belpolitika kritikus pontjával, a bevándorlás ügyével foglalkozik. Emmanuele Crialese filmje egy halász és családja szemén keresztül mutatja be a menekültkérdést.
Nézd meg a magyar jelölt film előzetesét!
A spanyolok első ízben katalán nyelvű filmet neveztek: a Pa negre (Fekete kenyér) egy család történetét meséli el az 1936-39-es polgárháborút követően. Az Emili Teixidor regényéből született film idén a legrangosabb spanyol filmdíj, a Goya kiosztásán kilenc szobrot kapott.
Nyikita Mihalkov alkotása, a Citadella
A két eltérő társadalmi hátterű fiú barátságának történetét ábrázoló Habanastation című filmet nevezi Kuba. Ian Padrón saját gyerekkori élményeit dolgozta fel munkájában, amely díjat nyert a Michael Moore által alapított amerikai Traverse City filmfesztiválon.
A horvát filmművész szövetség az elsőfilmes Danilo Serbedzija filmjét, a Sedamdeset i dva dana (72 nap) című alkotást nevezte, a csehek pedig Tomas Lunak animációs elemekkel tűzdelt első nagyjátékfilmjét küldték, amely ugyancsak sikerrel szerepelt idén Velencében. Lunak az úgynevezett rotoszkóp eljárást alkalmazva, játékfilmes és animációs elemeket ötvözve készítette különleges filmjét.
A görög jelölt alkotás
Violeta Parra világhírű folkénekesnőről szóló filmmel indult Chile a legjobb idegen nyelvű alkotásoknak járó Oscar-díjért folyó versenyben. A kiválasztott mozgókép bemutatja az énekes és költő életét, onnantól kezdve, hogy kislányként megtanult gitározni, egészen tragikus haláláig, öngyilkosságáig.
A finnek Aki Kaurismaki Cannes-ban díjazott alkotását jelölték
Brazília José Padilha nagy sikerű filmjének, az Elit halálosztók című alkotásnak a második részével nevezett, míg Mexikó Gerardo Naranjo alkotását, a Miss Bala című thriller-drámát küldte versenybe.
Oroszország viszont Nyikita Mihalkov Citadella című filmjét küldte. Tavaly már nevezni akarták az Oscar-díjra a rendező Csalóka napfény című trilógiájának második filmjét, de Mihalkov elzárkózott ettől azzal, hogy a befejező rész, a Citadella nélkül nem értelmezhető. A mű legelső része, a Csalóka napfény 1994-ben készült és elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscart.
A Miss Bala Mexikót képviseli
A háború dúlta Libanonban játszódó Where Do We Go Now című keserédes vígjáték Libanon hivatalos képviselője a mezőnyben. A film elnyerte a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál közönségdíját, amit hagyományosan az Oscar előszobájának tekintenek a szakértők.
A libanoni jelölt
Japán végül az Icsimai no Hagai (Egy képeslap) című alkotást választotta hivatalos nevezettjének. A 99 éves Sindo Kaneto rendező munkája arról szól, miként rombol szét, majd épít újra egy családot egy katona halála a II. világháborúban.
Finnország Aki Kaurismaki Cannes-ban a külföldi sajtó díjával kitüntetett Le Havre című filmjével, Görögország az Attenberg című Velencében díjazott drámával, Írország az As If I Am Not There, Kanada pedig a Monsieur Lazhar című filmmel nevezett.
A németek Wim Wendres Pina Bausch koreográfusról szóló alkotást küldték a versenybe
Az Amerikai Filmakadémia január 24-én jelenti be, mely filmeket válogatta be az Oscar-jelöltek közé. A díjakat egy hónappal később, február 26-án osztják ki a Los Angeles-i Kodak Színházban.
