A rendező most egy különös Edgar Allan Poe adaptációt hozott létre. A költő életművét közel egy évszázadon át lezártnak tekintette az irodalomtörténet, csakhogy 1921-ben egy bostoni antikváriumban találtak egy korábban ismeretlen, cím nélküli, Poe írásaira emlékeztető szöveget. A leginkább zavarba ejtő momentum ugyanakkor az volt, hogy a megközelítőleg kétszáz oldalnyi töredékes, mondat- és szófoszlányokból álló kéziratot műszaki rajzok és hosszú egyenletek illusztrálták. A Harvard professzoraiból felállított interdiszciplináris kutatócsoportnak húsz évébe telt, mire értelmezték az általuk Szürke Gépezetnek keresztelt szöveget.
Feltételezésük szerint nem egy elveszett Poe kéziratról van szó, hanem valami sokkal nyugtalanítóbbról. Egy automaton félkész tervéről: egy olyan gépről, mely Poe tudatműködését próbálja modellezni. Az ismeretlen alkotók (vélhetően rajongókból szerveződött technospiritualista szekta) nem elégedtek meg Poe hátrahagyott szövegeivel, hanem megpróbáltak elektromos halhatatlanságot adományozni az író szellemének. A Szürke Gépezet működési mechanizmusa egészen 1994-ig megfejtetlen maradt. Ekkor azonban egy lengyel villamosmérnök, Stefan Krol, a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott, mesterséges intelligenciáról szóló nemzetközi konferencián prezentálta a gép első és egyetlen prototípusát, amit összesen csupán öt alkalommal, néhány percre sikerült bekapcsolni.
Lichter elmesélte nekünk, hogy Nemes Z. Márió hívta fel a figyelmét a történetre, aki egy harmincéves konferencia-katalógusban talált rá a Széchényi könyvtárban, amikor a poszthumanista tanulmánykötetükhöz gyűjtött anyagokat. „Valamikor a kilencvenes években volt egy nagyon érdekes konferencia a BME-n a mesterséges intelligencia-kutatások akkori állásáról, ahol egy lengyel villamosmérnök prezentálta ezt a szerkezetet, ami tulajdonképpen egy reprodukciója volt egy régi automatonnak, vagyis egy robotnak, ami Edgar Allan Poe tudatát reprodukálta. Maga a gép pedig több mint százéves, és igen rejtélyes a háttere, ugyanis ismeretlen alkotók (vélhetően egy rajongókból szerveződött technospiritualista szekta) készítette: nem elégedtek meg Poe hátrahagyott szövegeivel, hanem megpróbáltak elektromos halhatatlanságot adományozni az író szellemének.” És, hogy miért fogta meg a történet? Állítása szerint kevés ennél érdekesebb dolgot tud most elképzelni.
Érdekes kérdés, hogy egy experimentális film elkészítéséhez hogyan kezd neki az alkotó? „Pontosan úgy, ahogyan egy blockbuster megrendezéséhez: nagy lelkesedéssel!” - osztja meg Lichter. „Ennél a filmnél azért vannak különbségek, például az, hogy nincs klasszikus forgatás, hanem csak vágás, ugyanis a korábbi munkáimhoz hasonlóan ez is talált nyersanyagokra épült. A vágás folyamata viszont több mint egy évig tartott, mivel számos korábban nem használt technikát felhasználtam, analóg filmtől a digitális data mosh-technikán és katódsugaras videóvisszajátszáson át a glitch-esztétikáig. Szerencsére maradtak feljegyzések a gép akusztikájáról is, ami alapján Kovács-Vajda Bence fel tudta építeni a film sound designját. Szóval nagy kaland volt.”
„Nemes Z. Márióval közösen dolgoztuk ki azt a módszer, amivel a fellelt szövegtöredékek, a lengyel mérnök jegyzetei és rajzai alapján reprodukálni tudtuk a gépezet működését" - meséli a rendező, aki úgy véli, hogy a gép 90%-osan úgy néz ki, ahogy 1994-ben kinézhetett: a ’94-es verzió pedig az 1921-es, eredeti változatnak a hű másolata. „Vagyis mi már csak a reprodukció reprodukcióját csináltuk meg, de ez is sokkal több, mint ami jelenleg a The Grey Machine kapcsán fellelhető. Remélem ezzel sikerült új fénytörésbe helyezni a gótika irodalmát és új lendületet adni a Poe-kutatásoknak. Szerintem a projekt megérdemelne egy átfogó kiállítást a PIM-ben.”
Pontos premier dátum még nincs, de valószínű 2024 utolsó negyedében lesz látható a The Grey Machine. „Pontos információkat egyelőre nem árulhatok el, ilyesmikről a producerem, Nedeczky Dóra nélkül amúgy sem merek nyilatkozni.”
