Az Oscar-díjas Kertész Mihály 1914-ben Jászai Mari főszereplésével forgatott némafilmjét meghívta a lyoni Lumiére Filmfesztivál. A cannes-i filmfesztivál művészeti igazgatója, Thierry Fremaux által alapított világhírű mustra fókuszában a filmtörténet kincsei láthatók. A Lumiére-fivérekről elnevezett, évről-évre októberben megrendezett fesztivál a felújított filmek elsőrangú bemutatkozási fóruma.

A tolonc című némafilm felújítása és digitalizálása a MaNDA kezdeményezésére a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával nemrég fejeződött be a Magyar Filmlaborban. A 100 éves filmhez a Maestro (rendező: M. Tóth Géza) című Oscar-jelölt magyar animáció zenéjét is jegyző Pacsay Attila komponált kísérőzenét.

A tolonc című film a magyar és egyetemes filmtörténet unikális alkotása. A Casablanca (1942) Oscar-díjas rendezője, Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály e korai filmje Kolozsváron forgott 1914-ben. Az egyik főszerepben a korszak színészóriása, Jászai Mari látható, továbbá Berky Lili és Várkonyi Mihály korabeli filmsztárok. Az ártatlanul kitoloncolt magyar cselédlány története Tóth Ede nagy sikerű népszínművének mozgóképes adaptációja, a forgatókönyvet Janovics Jenő a kolozsvári színház egykori igazgatója írta.

A tolonc igazi filmritkaság, hiszen száz éve készült és Jászai Marinak ez az egyetlen fennmaradt filmje. A MaNDA legértékesebb gyűjteményi darabjai között tartja számon a film egyetlen nitrokópiáját, melyet The Undesirable címmel feltehetően amerikai moziforgalmazásban vetítettek a 20-as években, majd szerencsés véletlenek sorozatának köszönhetően került vissza Magyarországra 2008-ban. A Filmarchívum Gyürey Vera kezdeményézésére vágott bele a rendkívül rossz állapotú kópia felújítási lehetőségeinek feltérképezésébe. Anyagi és technikai akadályok híján azonban a kópiát nem sikerült restaurálni. A MaNDA új vezetősége ismét elindította a projektet, és a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával a Magyar Filmlabor hozzákezdhetett a munkálatokhoz. A felújítási munkálatok, melyek során a film hosszútávú megőrzését biztosítandó digitális és fizikai hordozók készültek, több mint egy évig folytak.