2002. 12. 19. filmhu
Mádllal jubilált a Duna tv
érdemrendek, kitüntetések
„A Dunára addig lesz szükség, amíg magyar ember él a földön – mondta Pekár István, a Duna Televízió elnöke szerdán a média fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, a Budapest Kongresszusi Központban. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Duna Televízióért kifejtett tevékenységéért Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendezőnek, az adó első elnökének a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adta át.
Hanák Gábor történésznek, rendezőnek és Lugossy László Balázs Béla-díjas filmrendezőnek, érdemes művésznek a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adta át. A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét Szekeres László gazdasági alelnök, a Magyar Köztársasági Érdemrend arany érdemkeresztjét pedig Deák Edit osztályvezető és Kovács László gyártási igazgatóhelyettes vehette át az államfőtől.
Mindannyian tudtuk, többről van szó mint egy médiavállalkozásról: sokkal inkább a nemzetpolitika egyik alapvető törekvéséről - fogalmazott Mádl Ferenc államfő, a csatorna feladataként említve a történelmi emlékezet ébrentartását.
Mádl Ferenc szavai szerint a Duna Televízióra számítani lehet a kultúra beszennyezése elleni szellemi önvédelemben, "mert egyszerre őriz és értéket teremt".
Pekár István emlékezve a társaság mögött álló küzdelmes évtizedre - úgy vélekedett, a csatorna azért maradhatott meg, mert a támadásnál, mellőzésnél, lenézésnél több volt a segítség, a ragaszkodás, a tettvágy; megfogalmazása szerint a "Dunára" addig lesz szükség, amíg magyar ember él a földön. „Az alkotásra alkalmatlan körülmények ellenére nagyszerű, tehetséges emberek szövetkeztek a legjobbkor a Duna Televízió érdekében, és bár mára többen a haragvásig elhidegültek egymástól, akkor egyesítették erejüket, talentumukat, befolyásukat - tette hozzá. Az alkotók mellett az elnök köszönetet mondott a nézők, az értelmiség és a történelmi egyházak feléjük megnyilvánuló támogatásáért is.”
Szerdától a Duna Televízió - a magyarországi adók közül elsőként - az analóg mellett digitálisan is sugározza adását, egy hét múlva pedig Észak-Amerikában és Ausztráliában is fogható lesz műsoruk. Pekár István megemlítette, szeretnék létrehozni a határon túl élő magyarok adatbázisát, valamint enciklopédikus alapossággal feldolgozni a történelmi Magyarország emlékeit. A Duna az integráció, a csatlakozás televíziója lesz, mert a belépéssel járó kihívások ellenére nincs más választásunk, hiszen kicsi nép vagyunk, nagy, idegen érdekek keresztútján - jelentette ki beszédében Pekár.
A Duna Televízió 1992. december 24-én kezdte meg adását; a csatorna tulajdonosi jogait az abban az évben létrejött - 1994-ben kormányhatározattal közalapítvánnyá alakított - Hungária Televízió Alapítvány gyakorolta. A médiatörvény a Duna Televíziót közszolgálati műsorszolgáltatónak minősítette, működését közpénzekből biztosította. 1993 júliusában Sára Sándor lett a Duna Televízió elnök-főigazgatója, majd 1996 júliusától az elnöke. Pekár Istvánt 2000. szeptember 22-én választotta meg a tisztségre a közalapítvány kuratóriuma. A televízió 1999 májusától hírműsorainak egy részét angol, szlovák és román nyelvű felirattal sugározza; ugyanebben az évben megjelent a világhálón, képben és hangban - RealVideo szolgáltatásával - bárhol elérhetően napi ötórás műsort sugároz.
"Vitathatatlan: a határainkon túl élő magyarok nem mindennapi karácsonyi ajándékot kaptak 1992-ben: a Duna Televízió december 24-én pápai áldással kezdte meg adását, és az azóta eltelt 10 esztendő során a világ összmagyarságának egyik meghatározó intézményévé vált. Ma már nemcsak a Kárpát-medencében, hanem 4 kontinens több mint 50 országában látható a jellegzetes embléma, s miközben ezidő alatt a hazától távol élő magyarok sokaságának tette tartalmasabbá, boldogabbá az életét, 1999-ben az UNESCO ennek a csatornának ítélte oda “a világ legjobb kulturális televíziójának járó Camera-díjat.” A Duna Televízió azért jött létre, hogy szellemi hidat építsen az anyaországi és a határon túl élő magyarság között, s feladatának tekinti a magyar kisebbségek identitásának és anyanyelvének megőrzését, hiteles tájékoztatását. Az évek során igazi összekötő kapocs lett a határainkon belül és kívül élő magyarok között, s teljesült az első elnök, Sára Sándor elképzelése is, hogy nem akartak hasonlítani a többi televízióhoz. (…) A minőségi televíziózás szempontjai persze nem mindig esnek egybe a kereskedelmi szempontokkal. Az első magyar égi csatorna már eleve olyannyira megfelelt a közszolgálatiság követelményeinek, hogy a Médiatörvény életbe lépését követően nem is kellett változtatniuk. S mindeközben az anyagiak hiánya miatt minden évük a minimális anyagi források megteremtésének jegyében zajlott.
Dicséretükre váljon, hogy a súlyos gondok közepette is kitartottak az értékelvűség mellett. Hiszen, ha az ember igényes művészi filmet szeretne látni, vagy a hazai dokumentumfilmekre, kultúrtörténeti sorozatokra, ismeretterjesztő, dokumentum- és animációs filmekre kíváncsi, akkor minden bizonnyal a Duna tévénél kezdi a televíziós műsorújságok böngészését. (…)
A csatorna nézői figyelemmel kísérhetik a december 18-án a Budapest Kongresszusi Központban megrendezésre kerülő jubileumi ünnepséget, amelynek védnöke Mádl Ferenc köztársasági elnök.” (D. F. I., Színes RTV)
December 18-tól a Duna TV megkezdi adásainak digitális sugárzását.
Karácsony előtt, december 22-23-án kétszer 40 perces “születésnapi műsor” szerepel a programban: A szeretet kapcsa címmel Tölgyesi Ágnes dokumentumfilmje lesz látható a Duna Televízió elmúlt 10 évéről:
“Az anyanyelv a szeretet legszorosb kapcsa, még azon népek számára is, kiknek nemzete darabokra szaggattatott.” Kazinczy Ferenc, 1808.
Mindannyiunknak élnek rokonai, barátai, ismerősei határainkon túl, akiktől elválasztanak minket a múlt máig ható politikai döntései, a felforgató társadalmi változások vagy az áthidalhatatlannak tűnő távolság, s amibe mégsem tudunk belenyugodni.
Mert a válaszfalak nem érnek égig.
Mert van, ami mindenhová eljut, mindent áthat és ott van mindenben, amihez csak közünk van: a döntés, hogy szeretjük egymást. Összetartozunk, tudni szeretnénk egymásról és felelősséget érzünk egymás iránt. Ahogy Kazinczy a nyelvben, korunk nagy gondolkodói a műholdas televíziózásban ismerték fel az összetartozás kapcsát.
Az igazi és minden magyarnak szóló nagy ajándék azonban az, hogy új távlatok nyílnak a csatorna működésében. Mint Pekár Istvántól, a Duna Televízió elnökétől megtudtuk, december 24-től 24 órás lesz a televízió adása és az USA és Ausztrália területén is megkezdik a műsorok sugárzását. A 8 órás adásban az angol nyelven feliratozott Híradó mellett magyar filmeket vetítenek majd, és felhasználják a televízió dokumentumfilm és ismeretterjesztő archívumát is.
Jelen van mindennapjainkban, otthonainkban, megszoktuk, hogy megbízható információért van hova fordulnunk, megszerettük kedves, felkészült munkatársait. Nélkülözhetetlenné vált.
Tízéves a Duna Televízió.
A magyarság műholdas televíziója 1992. december 24-én, a pápai áldással kezdte meg adását, többesztendei kemény, kollektív munka, szakmai igényesség teremtette meg annak a lehetőségét, hogy az UNESCO 1999-ben a Duna Televíziónak ítélhesse “a világ legjobb kulturális televíziójának” járó Camera-díjat. A magyar médiavilágban eddig páratlan nemzetközi elismerés igazolja azt az értékközpontú, minőségelvű televíziózást, amelyet a Duna Televízió születése óta igyekszik megvalósítani. Azért jött létre, hogy szellemi hidat építsen az anyaországi és a határon túl élő magyarság között, igényes műsoraival az időtálló kulturális értékek közvetítésén túl feladatának tekinti a magyar kisebbségek identitásának és anyanyelvének megőrzését, hiteles tájékoztatását.
Az eltelt évek alatt a minőség lett a Duna Televízió tradíciója.
Az UNESCO-díj mellett számos hazai és nemzetközi fesztivál-, filmszemle-díjjal jutalmazták a csatorna különböző produkcióit. Így – csak néhány példát kiragadva - 1996-ban a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Aranypálma-díját Iványi Marcell kapta a Szél című rövidfilmjéért, 1996-ban a Magyar Filmszemle rendezői díját A KGB alkonya című alkotásért Tóth Tamás nyerte el, 1999-ben Európa-díjat kapott Cselényi László sorozata, a Minoritates Mundi; 2000-ben a Magyar Filmszemle elsőfilmes díját Mundruczó Kornél (Nincsen nekem vágyam semmi), rendezői díját Szekeres Csaba (Rom és virág) nyerte, 2001-ben Durst György, a Duna Műhely vezetője lett az év producere, valamint az UNESCO Fellini-díjjal jutalmazta Macskássy Kati Igaz, ami igaz… című dokumentumfilmjét. Cannes-ban idén is született magyar győzelem: Mészáros Péter Eső után című filmjét - melynek egyik producere Durst György,a Duna Műhely vezetője volt - ítélte legjobbnak a Martin Scorsese vezette zsűri a rövidfilmek versenyében.
1991 júliusában a média üzletág vezető képviselői összegyűltek a belgiumi Bruges-ben az Audiovizuális Eureka égisze alatt, hogy kidolgozzák azt a rendszert, amelynek keretében a műsorszolgáltatók az egyesülő Európát. Ekkor jött létre a Bruges Group, az Európai Transznacionális Közszolgálati Televíziós Csatornák Szövetsége, amelynek a Duna Televízió is tevékeny tagja. A Bruges Group idén októberben Budapesten rendezte soros konferenciáját, amelynek házigazdája a Duna Televízió volt.
A rangos szakmai elismerés igazolja a Duna Televízió kulturális törekvéseit, elkötelezettségét a magyar és egyetemes szellemi értékek iránt. Műsorait elsősorban mégis a nézők minősítik nap mint nap - 4 kontinens több mint 50 országában.
A filmszerkesztőség programja az elmúlt 10 évben markánssá vált, könnyen beazonosítható általa a Duna TV műsora. Ezeket a vonásokat - összhangban egy közszolgálati televízió feladataival - nyíltan vállaljuk. Preferenciáink kulturálisan, időben és térben nagyon széles körből kerülnek ki, tehát a Duna Televízióban olyan filmek is műsorba kerülnek, amelyek máshol nem láthatók.
· mindenekelőtt a saját valóságunkról kívánunk szólni: bemutatjuk az elmúlt évtizedek és napjaink magyar filmjeit, (pl. Görbe tükörben a 60-as évek-sorozat; Így jöttünk-sorozat, Filmszemle- és Mediawave-sorozatok, Jancsó-sorozat, Gothár-sorozat, Sára Sándor-sorozat)
· bemutatjuk a szomszédos országok, a Kárpát-medence népeinek filmjeit, (pl. Román filmjelenlét –sorozat, Kusturica-sorozat, Új lengyel film-sorozat, Peresztrojka után-sorozat)
· Európa kisebb és nagyobb nemzeteinek alkotásait, (Bo Wiederberg-sorozat)
· kitekintünk a távoli földrészek ritkán látható alkotásaira,(pl. Az Olimpia földjén, Japán-est)
· műsoraink felölelik az egyetemes kultúra részévé vált filmtörténet és a szórakoztató műfajok legszínvonalasabb alkotásait, (Hollywood fekete-fehérben, Csengetett, Mylord? Poirot, Leonardo)
· az embert a maga teljes valóságában megjelenítő, alapvetően humánus hangvételű alkotásokat tűzünk műsorra, (pl. Szekeres Csaba-Vizi Mária: Rom és virág, Almási Tamás: Szerelem első hallásra, Makó Andrea: A Jánó testvérek)
· előnyben részesítjük azokat a dokumentumfimeket, amelyek témájukat alázattal közelítik meg, és a tárgyuk iránti elfogulatlansággal készülnek (pl. Szekeres Csaba-Vizi Mária: Négy évszak a halak szigetén, Örző" (Kurucz Sándor), "Lépcsők" (Gyarmathy Lívia), "Pipacsok" (Tölgyesi Ágnes), "A misszió" (Ember Judit).
· hétről-hétre a világ legszínvonalasabb televíziós műhelyeiben készült kultúrtörténeti sorozatokat, igényes ismeretterjesztő- és animációs filmeket mutatunk be (A történelem legendái, A világkultúrák színterei, Egyszer volt…, Az orosz animáció mesterei)
Fesztivál - díjak:
Az UNESCO-díj mellett számos hazai és nemzetközi fesztivál-, filmszemle-díjjal jutalmazták a csatorna különböző produkcióit. Így 1996-ban a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Aranypálma-díját Iványi Marcell kapta a Szél című rövidfilmjéért, 1996-ban a Magyar Filmszemle rendezői díját A KGB alkonya című alkotásért Tóth Tamás nyerte el, 1999-ben Európa-díjat kapott Cselényi László sorozata, a Minoritates Mundi, 2000-ben a Magyar Filmszemle elsőfilmes díját Mundruczó Kornél (Nincsen nekem vágyam semmi), rendezői díját Szekeres Csaba (Rom és virág) nyerte, 2001-ben Durst György, a Duna Műhely vezetője lett az év producere, valamint az UNESCO Fellini-díjjal jutalmazta Macskássy Kati Igaz, ami igaz… című dokumentumfilmjét. Cannes-ban idén is született magyar győzelem: Mészáros Péter Eső után című filmjét - melynek egyik producere Durst György, a Duna Műhely vezetője volt - ítélte legjobbnak a Martin Scorsese vezette zsűri a rövidfilmek versenyében.