filmhu: Miben fog ez az iskola eltérni a Színház-és Filmművészeti Egyetem képzésétől illetve attól a számtalan kisebb filmes iskolától, ahová bárki, bármilyen felvételi nélkül beiratkozhat?
Novák Emil: A hagyományos akadémiai képzéssel nem konkurálunk, mert a Stern Filmiskola nem a Filmművészeti Egyetem koncepcióját próbálja felváltani, hanem amellé akar ipari hátországot és továbblépési lehetőségeket biztosítani. A Stern olyan szakmunkásokat akar tanítani és továbbképezni, akik a filmipar legkülönfélébb területein dolgoznak a világosítóktól kezdve a díszletépítőn keresztül az öltöztetőkig. A Filmművészeti Egyetemen végzett operatőrök számára pedig azt kínálja a Stern Filmiskola, hogy a legújabb technikákat használó, nagy nemzetközi hírnévnek örvendő külföldi operatőrök mellett leshetik el a szakma legfrissebb fogásait.
filmhu: Milyen keretek közt folyik majd az oktatás a ti filmiskolátokban?
NE: A Stern nem hagyományos, több évig tartó bejárós iskola, hanem kurzusokban, workshopokban zajlik a képzés, amit három fő lépcsőben képzelünk el: az első az előkészítési workshop, amelyben kiváló magyar szakemberek adnak alapot a kurzus résztvevőknek, akik a második lépcsőben a világ legjobb szakembereivel találkoznak, míg végül a harmadik lépcsőben gyakorlatban használhatják a megszerzett tudásukat az iskolában elkészítésre kerülő filmek szakembereiként. Az iskola ezekkel a produkciókkal kilép a világba. Azért tartom hasznosnak ezt a fajta képzést, mert ma már az ember nem kap garanciát arra a filmiparon belül, hogy diplomával a kezében feltétlenül munkához fog jutni. A papír senkit nem érdekel. Ha valaki fahrtost vagy díszletfestőt keres, akkor azt olvassa el, hogy a jelentkező milyen munkákban vett részt, kikkel dolgozott és megnézi az általa készített filmeket. A kiállított papírnál tehát fontosabb az, hogy kivel találkozik a képzés során a szakember. Gyakori probléma, hogy magyar szakember nem jut olyan technikákhoz, amivel az ausztrál, az amerikai filmesek dolgoznak. Lehet, hogy néha-néha odakerül hozzá az eszköz, de nem tudja rendszeresen használni, mert gazdaságilag kevés produkció bírja el Magyarországon a drágább, korszerűbb technikát. Ez az iskola arra szeretné felkészíteni a magyar és tágabban értve az európai szakembereket, hogy ne lepődjenek meg, ha az orruk elé tesznek egy korszerű eszközt, ismerjék annak használatát. Így a nálunk végzettek nagyobb területen juthatnak majd munkához, bárhová el tudnak szerződni korszerű ismeretek birtokában. Mi nemcsak a fiatalokat, hanem a középgenerációt is szeretnénk képezni, hogy ne vesszen el az ő meglévő tudásuk, tapasztalatuk. Magyarországon számos olyan szakember van, aki a rendszerváltásig havonta csinált filmeket, azóta viszont ritkán, ezért óhatatlanul elmaradt a nemzetközi trendektől. Ha viszont fel tudja venni a sebességet a világ filmiparával, akkor az előzőleg megszerzett tudására építve kirobbanhat a mezőnyből.
filmhu: Honnan állnak az iskola rendelkezésére a kurzusokon bemutatott eszközök?
NE: Az iskola kibérli az adott workshopra azokat az eszközöket, amelyeket a kurzust vezető külföldi szakember igényel. Arra számítunk, hogy az a magyar, lengyel vagy szlovák szakember, aki nem juthat hozzá, és nem ismeri ezt az eszközt, annak megéri eljönni hozzánk és a workshop keretében megismerkednie annak használatával.
filmhu: Létezik-e hasonló iskola Közép-Európában?
NE: Tudomásom szerint nincs olyan iskola egész Európában, amely a teljes filmipari szektort lefedné az építésztől kezdve egészen a ruhakivitelezőig. Egy kicsit a Bauhaus, egy kicsit az ausztrál képzőművészeti Sárga Ház szisztémájára épül a mi iskolánk. A cél a közös, kreatív gondolkodás, egy alkotói közösség létrehozása szabad formában. Az általa kialakított stílus tesz egy stúdiót, egy országot ütőképessé, nem önmagában a technika. Ha egy közösség meg tud teremteni egy új stílust, amiből trend születik, akkor abból tíz év alatt az egész filmipar képes felfejlődni. Az ausztrál és új-zélandi filmipar hat-hét évvel ezelőtt kitalálta azt a struktúrát, aminek segítségével az elmúlt években el tudta készíteni a Gyűrűk Urát, a Babe-t. Ez a jelen – a jövő valami más.
A Stern Film épületeinek makettje
filmhu: Mennyire támaszkodik a Filmiskola a Stern Filmstúdió kapacitására?
NE: Az iskola filmjei ott készülnek majd a stúdióban. Az iskola megpróbálja gyakornokként elhelyezni diákjait az egyes részlegekhez vagy később igyekszik munkát is szerezni nekik.
filmhu: Milyen előfeltételeket vártok a jelentkezőktől? Lesz-e felvételi?
NE: Igen, lesz. Ha például valaki ruhakivitelezőnek jelentkezik, akkor kell tudnia varrnia és a valamiféle elképzeléssel kell rendelkeznie a ruhákról.
filmhu: Mekkora lesz a tandíj?
NE: Minden kurzusnak más és más ára lesz, ami függ a tanároktól, a technikától és így tovább.
filmhu: Milyen hosszú lesz egy kurzus?
NE: Az előkészítés két hétig tart majd, a mesterek workshopja egy hetes lesz, ami többször megismétlődik negyedévente. Egy év után pedig következik a filmkészítés. De nem kell mindenkinek minden workshopot végigcsinálnia, lehet, hogy valaki elvégez egyet, aztán kihagy kettőt. Szeretnénk megadni a lehetőséget, hogy a jelentkező olyan szakemberekkel ismerkedjen meg, akire igazán kíváncsi. Vagy azért, mert munkát szeretne kapni nála, vagy azért, hogy ellesse a dolgokat, hogy megismerje, hogyan készült el például a Moulin Rouge. Ha idejön egy szakember és megmutatja, hogy milyen festéket használnak Londonban, hogy az miben különbözik a magyartól, ez már mind olyan sokat tud adni egy magyar vagy közép-európai szakember számára, ami az ő munkáját és egyben a magyar iparon belüli minőséget is javítani képes. Ezért külföldről a legjobb, a legnevesebb, a legkorszerűbb technikákat használó mestereket szeretnénk idehozni: a Moulin Rouge kosztümösét, a Gyűrűk Ura számítógépes tervezőjét. Meggyőződésem, hogy az iskola akkor jó, ha jók a tanárai. Te ülhetsz a legmodernebben felszerelt iskolában, ha a tanár unalmas és nem érdekel téged.
filmhu: A külföldi előadók angolul tartják az előadásaikat?
NE: Igen. Szeretnénk felkészíteni a magyar filmes szakmát arra, hogy ma már az angol a filmipar vezető nyelve, és ha részt szeretne venni valaki nemzetközi produkcióban, akkor ismernie kell a megfelelő angol szakkifejezéseket. Ezért angol szakmai nyelvtanfolyamokat is fogunk indítani az előkészítő szakaszokban.
filmhu: A tervezett kurzusok között szerepel az „akciójelenetek koordinálása, koreográfiája, kreatív és technikai megtervezése digitális trükkökhöz” elnevezésű kurzus is. A magyar film nem éppen akciójeleneteiről híres.
NE: Az akciórendezés mindig is a magyar film alapproblémája volt, ahhoz, hogy ezen változtassunk, ki kell nevelnünk olyan szakembereket, akik értenek ehhez a területhez. Nálunk vannak jó koreográfusok, balettosok, sportolók, de az a szakember, aki kimondottan az akcióhoz értene, nincsen. Van egy régi kaszkadőriskola, amely a 70-es években működött, de azóta sokat változott a világ . Ez az iskola meg szeretné teremteni a lehetőséget, hogy ha egy magyar rendező akciójelenetet akar forgatni, akkor legyen egy segítőtársa, aki megvalósítja azt. Az akció ugyanis nem a rendező dolga: arra van egy külön ember, aki egész életében ezzel foglalkozott, ismeri annak minden csínját-bínját.
filmhu: Honnan lesz alkalmas szereplő, aki eljátssza az akciójelenetet?
NE: A magyar kaszkadőrök általában bravúroskodnak: leugranak magasból, elesnek lóval, ugratnak autóval, de finomságokat nem tudnak megvalósítani. Ha azonban a magyar kaszkadőrök nem képesek rá, akkor vagy megtanulják, begyakorolják, vagy keresni kell másokat, akik el tudják játszani az akciójelenetet. A jelenet koordinálója a kurzusra nyilván hozza magával a saját bevált embereit.
filmhu: A másik véglet a „nemzetközi jogok, szerződések” illetve a „banki kapcsolatok, finanszírozás” kurzusok. Gondolom, olyanokat vártok, akik pénzügyi végzettséggel rendelkeznek vagy netán gyakorló producerek.
NE: Ha megnézzük a magyar filmszakmát, még egységes szerződési formula sincsen, minden produkció maga állítja elő a szerződéseit, amelyek gyakran elég zavarosak, követhetetlenek. Vegyük például az alkotóknak járó, forgalmazás utáni részesedést. A legtöbb szerződés arra hivatkozik, hogy a produkció csak a haszonból, vagyis a filmre fordított összeg megtérülése után fizethet részesedést az alkotóknak, (tegyük hozzá, hogy a filmekre fordított összeg nagy részét általában vissza nem térítendő állami támogatásként kapják a produkciók), és miután a magyar filmek egyelőre még nem hozzák vissza gyártási költségeiket, így a producerek a bevételből szinte soha nem fizetnek százalékot az alkotóknak. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenki így csinálja, de vannak rá példák.
filmhu: Egyetlen fontos filmipari szereplő mégis hiányzik az iskola képzéséből. Miért nem lesz rendezői kurzus a Stern Filmiskolában? Ki fogja megrendezni az iskola filmjeit?
NE: A rendező-képzésbe kár volna belefolyni, mert annak mind a magyar, mind a lengyel, mind a cseh főiskolán nagy hagyománya van, amivel nincs értelme versenyezni. A Stern Filmiskola megpróbálja kinevelni a rendezők számára azokat a szakemberek, akik olyan technikákat és megoldásokat mutatnak nekik, amelyekben nem mertek korábban gondolkodni. Hiába vannak egy rendezőnek fantasztikus elképzelései, ha nincs meg hozzá az ipar, amely ezeket meg tudja valósítani. Nagyon költséges és kétséges kimenetelű vállalkozás, ha az ipar is kísérletezik a rendező háta mögött. Az iskola filmjeinek megrendezésében számítunk a Filmművészeti Egyetem hallgatóira.
filmhu: Mikor indul el az iskola?
NE: Jövő évben. Igyekszünk tavasszal, de legkésőbb szeptemberben elindítani az első osztályt.
filmhu: Mondasz egy-két tanárt, akik előreláthatólag tanítani fog az iskolában?
NE: Például Don McAlpine, a Moulin Rouge és a Rómeó+Júlia operatőre. De nemcsak játékfilmes szakembereket hívunk meg, hanem a szakma mindenféle területének szakértőit. Így lesznek olyanok, akik a HD-kamera használatát oktatják és így tovább.
filmhu: Fogsz-e tanítani operatőri ismereteket?
NE: Nem. Olyan embereket szeretnék tanároknak, akik mindenki számára érdekesek.
