Forrás: magyarhangya
Szőcs Petra nem először készít filmet albínó főhőssel: a 2014-es cannesi filmfesztiválon versenyző A kivégzés című kisfilmjének főszereplője is egy hófehér bőrű és hajú kislány (Moldován Kató, akire eredetileg a Déva is íródott), aki testvérével együtt játékból rekonstruálja Ceaușescu 1989-ben közvetített kivégzését. A kolozsvári születésű író, rendező és költőnő Nagy V. Gergővel közösen készített forgatókönyvében most is a szülőföldjéhez nyúlt vissza, és Déva városába helyezte árva főhőse történetét. Déváról sokunknak elsőre leginkább a várhoz kapcsolódó legenda ugrik be (ide lett befalazva Kőmíves Kelemen felesége, hogy a vár állni tudjon), de sokan tudják, hogy a Szent Ferenc Alapítvány is itt működteti egyik árvaházát. A várost mostanra nem is a vár, sokkal inkább a kihalt gyártelepek és vonatsínek teszik ikonikussá, mára már az ironikus hollywoodi feliratként kirakott DEVA tábla is eltűnt a dombról.
Forrás: magyarhangya
Bár adott volna, de szó sincs arról, hogy a vár legendája magában hordozná a film misztikumát, a Déva nem egy földtől két méterrel elemelt fantasy egy fiatal lányról, akinek mágikus képességei vannak. A domb oldalán megbújó viperák, a kiszórt átkok és a velük járó bűntudat szinte másodlagosak Kató történetében, a hangsúly inkább női kapcsolatokon, a nevelő és gyerekek viszonyán, a lány személyiségének változásán van, aminek az árvaház lakói és a lepusztult Déva szolgálnak háttérül. Az ipari telepek vonatsínei nem csak a városképet egészítik ki, de fontos szerepet játszanak a lány sorsának alakulásában is: ide sétál ki először kettesben Bogival, és a sínek túloldalán tapasztalja meg először, milyen az élet vonzó, fiatal nőként, aki iránt érdeklődnek a fiúk és férfiak.
A csendesen hömpölygő filmet dokumentarista elemekkel ruházzák fel. Kató mögött szépen fényképezett dévai életképek sorakoznak – a csodás színek és izgalmas képkivágatok Dévényi Zoltán operatőr érdemei –, a naturalista párbeszédeknek pedig csak darabjait csípjük el, azokat is legtöbbször csak az egyik fél oldaláról, anélkül, hogy látnánk a másik reakcióit. Nem véletlen ez a természetesség, a főbb szereplők közt Fatma Mohamed az egyetlen hivatásos színész (Peter Strickland filmjeinek visszatérő szereplője), mellette Komán Boglárka bár feltűnt több kisfilmben, a való életben szociális munkásként is gyerekekkel foglalkozik, Nagy Csengellének pedig ez az első szerepe. 'Amatőrségük' nem lóg ki, nem elidegenítő, sokkal inkább a dokumentum-jelleghez ad hozzá.
Forrás: magyarhangya
Ahogy Kató személyisége formálódik, megszületik benne a féltékenység, hiúság, és bűnbánás, úgy szinte észrevétlenül a film vizualitása is egyre jobban kinyílik, Dévényi Zoltán is a film egyik költőjévé válik. Amíg meg nem jelenik Bogi, az árvaházi életet szinte kizárólag állóképeken fedezzük fel, utána viszont a lánnyal együtt a kamera is életre kel, keringőzik a helyi kocsmában, követi őket, ahogy görkorcsolyáznak és teljes fordulatot tesz egy vonatfordítóval. A kritikusok általában éljeneznek, ha egy film 90 percnél rövidebb, így a Déva a maga 76 percével minden újságíró álma lehetne, most azonban mégis szükség lett volna még valamire, amivel teljessé válik Kató története. Bár így is nagy utat tesz meg, a nevelővel való konfliktusa és annak megoldása is hagy űrt maga után.
Ennek ellenére is egy különleges, egyszerre mágikus-realista és szocreál, felnövés- és női történet a Déva. Az elég valószínű, hogy nem fog itthon kasszát robbantani, de aki nyitott egy nem hétköznapi, lírai hangvételű mozira, azt könnyen elvarázsolja majd Déva világító szemű árvája. Alternatív forgalmazása miatt viszonylag ritkán tűzik műsorra, ezért érdemes minél előbb nagy vásznon elcsípni.
