Minden kamaszlány néha úgy érzi, hogy világít, vagy hogy mindenki őt nézi. Ennyiben én is többször éreztem magam albínónak. De nyilván nem annyira az albínóság érdekelt, hanem inkább Moldován Kató, akit anyám fedezett fel 13 éve, egy gyerekotthonban. Gyönyörű, három éves ufó volt, aki zöld padló akart lenni, és azt állította, hogy egy temetőben született. Vele forgattuk A kivégzést, és róla szól a Déva.
A 2015-ös Inkubátor programban egy robot-apácás filmtervvel szerepeltetek, és sokáig azt hittem, hogy a velencei Biennale College Cinema-ba is ezzel fogtok jelentkezni. Miért alakult másképp?
Azzal szerettem volna pályázni, de Pusztai Ferenc, az akkori producerünk azt mondta, hogy inkább mással nevezzünk, mert ha a Gemma nővér közben nyerne a Filmalapnál, döntéshelyzetbe kényszerülnénk. Mondtam, hogy nem fog nyerni, de azért beadtam egy másik tervet, amit az MTVA-tól dobtak vissza, ez volt a Déva.
A Dévában is feltűnnek apácák.
Ők nem robotok. Ladányi Cleo, a szkriptes játszotta az egyiket, egy lepedőt vasal nagyon érzékien, csendes bölcsességgel. De a húgommal szinkronizáltuk az apácák hangját, ASMR hangokat, bizsergető suttogásokat próbáltunk produkálni. Ez reményeim szerint a titokzatosságukat fokozza.
Nagy Csengelle / Forrás: magyarhangya
Szerinted miért választották ki a Dévát a Biennale College Cinema programjába?
Előny volt, hogy egy létező, gazdag és nyugati szemnek egzotikus közegben játszódott. A dokumentarista közelítés azt sejtette, hogy a filmterv kellően olcsó, a helyszín pedig azt, hogy ez a világ nem érdektelen. De talán a főszereplő-castingötlet volt az, ami leginkább meggyőzhette őket.
A velencei szereplés azt is jelenti, hogy a jövőben is örömmel fogadják majd Velencében a munkáidat?
Mindig azt szokták hinni, hogy a korábbi munkák garanciát jelentenek, de sajnos nem így van.
Mekkora szabadságot kaptatok a film fejlesztése és forgatása során?
Tanácsokat adtak, mindig kéznél voltak. Volt olyan tutor, akit bármivel fel lehetett hívni, és konkrét megoldási javaslatokat tett. Őt nagyon szerettem. De nem sugalltak semmit, nem szóltak bele semmibe. Nem jelentett külön stresszt, hogy valamit meg kell csinálni, különben nem kapjuk meg a pénzt.
Forrás: Wikipedia
Déva lett a film címe. A városnak van egy misztikus hangulata, téged mi az, ami megfogott benne?
Déva nem szép hely, de ikonográfiailag izgalmas. A dombon régen nagy betűkkel ki volt írva, hogy DEVA, úgy mint a HOLLYWOOD, de sajnos leszedték a gigabetűket a forgatás előtt három hónappal. Itt van ez a lerobbant vár, ez a gyermekotthon és ez a posztszocialista, indusztriális rész is. Déva körül a lankás dombok hihetetlenül szomorúak. Nagyon erős élmény Dévára megérkezni, főleg hajnalban.
Többször feltűnik egy kígyó a filmben. Valódi?
Persze, kettő is szerepelt. Az első, a vörös egy albínó vipera volt (nem szeretnék az albínó témán lovagolni, de tényleg), akinek kivették a nyelvét. A másik pedig egy sikló. Az egyik jelenetben én voltam Csengelle dublőre, és nekem kellett küzdeni a kígyóval. Sajnos teljesen értelmetlen jelenet volt, be sem került.
A két tapasztaltabb színészedet, Komán Bogit és Mohamed Fatmát mi alapján választottad ki?
Fatmának szép a haja, és Boginak vonzó a keresetlensége, ha tinédzser szemmel nézzük őket. Ennél persze többről van szó. Bogi egyszerre nagyon menő és kedves. Egy perc alatt megszeretik a gyerekek, a való életben is nevelő a foglalkozása (a forgatáskor az volt). Fatma ridegebb jelenség, és inkább projekciós felület. Olyasvalakit kerestem Anna szerepére, aki tud úgy nézni, mintha elátkozták volna, de nem tudna róla. Fatmában ez megvolt.
Balszélen Komán Bogi / Forrás: magyarhangya
Fatmának és a gyerekeknek volt összeszoktató foglalkozása?
Mindenki nem ismert mindenkit, de az fontos volt, hogy Csenge találkozzon Fatmával és Bogival, a forgatás előtt volt pár nap, amikor együtt dolgoztunk Árkoson. Az nagy előny volt, hogy a gyerekek eleve ismerték egymást, mert egy helyen laknak (Déván).
Van az albínóságnak egy vallásos vonulata?
Vallásos nincsen, legalábbis a mi filmünkben, csak egy kis misztikus tapintása van, nem úgy, mint például a White Shadowban, ahol azért üldözik az albínókat, mert a szívükből varázsport akarnak csinálni. Az albínóság Déván inkább teher, mert a főszereplő szeretne inkább elrejtőzni. Ezért lop, hogy aztán feketére festhesse magát. Mikor Bogi megjelenik, átmenetileg a helyükre kerülnek a dolgok, és Kató ráébred különlegességére. De nem tud hosszú időn keresztül kötődni valakihez, ez a találkozás Bogival inkább pozitív traumaként hat rá.
Mit értesz pozitív trauma alatt?
A pozitív események is lehetnek megrázóak és kiheverhetetlenek. Kató ezt a találkozást nem tudja beilleszteni az árvaházi hétköznapokba, és valószínűleg sokáig fogja még kísérteni.
Sok változás történt, amíg készültetek a filmre? Voltak dolgok, amiket nehezen tudtál elengedni?
A legnehezebben Moldován Katót tudtam elengedni, akire a forgatókönyvet írtuk. Vele más hangulatú film készült volna, kevésbé misztikus, és sokkal elevenebb. Csengelle izoláltabb, több a rejtett félelem és feszültség benne, ami szintén izgalmas. Ugyanakkor a töredékes szerkezet visszaad valamit az elvesztett elevenségből.
Forrás: magyarhangya
A képi világban változott valami, vagy az nagyjából olyan lett, amit eredetileg elképzeltél?
Sokat változott útközben. Rengeteg fotóm gyűlt össze Katóról és Déváról az évek során, de ezeknek sokkal szomorkásabb, fakóbb, realisztikusabb világa volt, ehhez képest stilizáltabb, színesebb, csonkoltabb képi világa lett a filmnek. Az 1.50:1-es kivágat a szűkösséget, az esetlegességet, a kényszerintimitást hangsúlyozza. És ahogy a töredékesség, úgy a szokatlan kompozíciók is elevenebbé teszik a filmet reményeim szerint.
Biztos voltál benne, hogy Romániában akarsz forgatni?
Igen. Egy várost tudtam volna még elképzelni szép árvaház-helyszínnek, ez Velence, konkrétan az Ospedale della Pietà, de ez nem volt opció.
Miért van a film elején a Lautréamont-idézet?
Az idézet így szól: „Azt álmodja, hogy boldog; hogy testi mivolta megváltozott; vagy legalábbis hogy egy bíbor felhőn egy másik égitest felé röpül, melynek lakói éppen olyan lények, mint ő maga”, és egy hermafroditára vonatkozik. Számomra nagyon hasonló volt az albínó kamaszlány és a hermafrodita kívülállása. És ha valamiről szól a film, akkor egy peremfigura álmodozásáról. Mondhatjuk azt, hogy a főszereplő felnövéstörténetét látjuk, de voltaképpen az élete nem változott meg, ugyanoda kerül majd vissza. Ezt közvetíti a töredékesség is: a Déva nem ígér semmiféle teljességet, lezárt történetet. Nincs ok-okozatiság az egymás mellett létező apró események sorában. A jeleneteknek ez az atonalitása azt fejezi ki, hogy Kató perspektívájából nem létezik koherens narratíva.
Több versed is az árvaságról szól, A kivégzés szereplői is feltehetően árvák. Mi érdekel téged az árvaságban?
A szabadság. Emlékszem, milyen nagy hatással volt rám, amikor hétéves koromban egy téli napon elmentünk beoltatni a nagyanyámat. Az orvosnő éppen egy árvaházban rendelt a Szamos mellett. Addig nem is tudtam róla, hogy vannak ilyen intézmények. Ott ültek a gyerekek a szürke vaságyakon, és próbáltak megfogni. Egyszerre volt szép és ijesztő. Szerettem volna visszamenni oda.
