A szikár, jóképű, markáns vonású filmcsillag több mint ötven nagy sikerű filmben szerepelt hosszú pályafutása során, s első filmszerepétől mindvégig körülrajongott sztár volt. Többnyire jóravaló, bátor, cselekvő embereket alakított. Azokban a ritka szerepeiben, amelyekben ellenszenves figurát kellett megformálnia, láthatóan kevéssé érezte magát otthonosan - írta a 87 évesen elhunyt művészről az amerikai AP hírügynökség. (A hírhedt náci orvost, Josef Mengelét alakította például A brazíliai fiúkban.)

Gregory Pecket ötször jelölték Oscar-díjra, de csak egyszer, 1962-ben nyerte el: a Ne bántsátok a feketerigót! című filmben nyújtott alakításáért a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta.

Peck a kaliforniai La Jollában született 1916-ban. Konferansziéként kezdte pályafutását a Broadwayn, később egy rádióadó munkatársaként dolgozott. 1942-ben lépett fel először színpadon, s 1944-ben játszott először filmekben: a Mennyország kulcsában és A dicsőség napjaiban. 1958-ban saját produkciós céget alapított.

Számtalan kitüntetéssel ismerték el művészi teljesítményét: Arany Glóbusz díjat hat alkalommal kapott, egyszer nyerte el a New York-i filmkritikusok díját (1950-ben). Életműdíjat kapott az 1989-es cannes-i filmfesztiválon, és ugyanabban az évben nyerte el az Amerikai Filmintézet életműdíját is.

Életét nem lengték körül a sztárok világában megszokott botrányok, rendezett volt a magánélete. Művészi tevékenysége mellett részt vett számos jótékony célú egyesület munkájában, különösen kiemelkedett a rák elleni küzdelemben végzett munkája.

Legismertebb filmjei közé tartozik az Őfelsége kapitánya (1951), A Kilimandzsáró hava (1952), a Római vakáció (1953), a Moby Dick (1956 és 1998), az Idegen a cowboyok között (1958) és A rettegés foka (1962 és 1991).