Az ember és a gép közötti távolság csökkenni látszik, épp csak az kérdés, hogy igazából ki hasonul a másikhoz. Jobban vágyunk arra, hogy a bőség és komfort nevében az okos kütyük mindent csináljanak meg helyettünk, mint amennyire félünk attól, hogy cserébe mindent tudni fognak rólunk. A szabadságát vesztett ember azonban közelebb áll a géphez, mintsem gondolná.
Parragh Ádám: Csontbarlang a Szilícium-völgyben (Mesterséges intelligencia)
MAGYAR MŰHELY
A mindenkori magyar kulturális kormányzat azt, hogy a magyar történelmi film lehetősége és kötelessége volna „erőt és identitást adni” – csupán két viszonylag jól meghatározható korszakban hirdette: 1938 és 1944 között, továbbá 1949 és 1953 között.
Hirsch Tibor: Mielőtt bástyák dőlnek (A történelmi film)
Kovács Ágnes: Fények, világok (Beszélgetés Kende Jánossal)
Benke Attila: Emberközeli történelem (Beszélgetés Szász Attilával)
Mészáros Márton: A víz fölé kerülni (Beszélgetés Kárpáti György Mórral)
OLASZ PANTEON
Bertolucci 60-as években induló pályája kísérleti filmektől, modernista remekműveken át ívelt nemzetközi szuperprodukciókig. A Pókstratégia, A megalkuvó, Az utolsó tangó Párizsban, a XX. század rendezőjének életműve nemcsak önértékén fontos. Példázza az egyik lehetséges utat, amelyet az európai film a múlt század második felében megtett.
Csantavéri Júlia: Filmstratégia (Bernardo Bertolucci 1941-2018)
MESTERKURZUS
Audiard magánéleti bonyodalmakban bővelkedő, csavaros bűnügyi elbeszélései olyan marginalizált vagy semmibe vett szereplők küzdelmeiről mesélnek, akik egzisztenciális túlélésük érdekében kényszerülnek idomulni új élethelyzetükhöz.
Zalán Márk: Rendhagyó viszonyok (Jacques Audiard)
FÉRFIAS JÁTSZMÁK
Barotányi Zoltán: Felfelé száll a buborék (Orosz tengeralattjárók a filmvásznon)
Roboz Gábor: Nem csak a pénz (Megtörtént bűnesetek)
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
A japán „manga” és az „anime” szavak a popkultúra globális nagyszótárába vésődtek, ami nem kis részben az Akira sikerének köszönhető. Katsuhiro Otomo bő kétezer-kétszáz oldalra rúgó mangafolyama és a belőle készült animációs film nem az első fecskék voltak ugyan, a nyugati olvasókat és nézőket mégis ők hódították meg.
Huber Zoltán: Neo-Tokió, 2019 (Katsuhiro Otomo: Akira)
Kránicz Bence: Mocskos arcú angyal (Yukito Kishiro: Battle Angel Alita / Robert Rodriguez: Alita: A harc angyala)
PANORÁMA
A feltörekvő indonéz filmgyártás húzóágazata a szerzői zsánerfilm, a globális piacon kompromisszummentes harcművészeti mozik és horrorok képviselik a délkelet-ázsiai országot.
Géczi Zoltán: Kultfilmművészet (Indonéz zsánerfilmek)
FESZTIVÁL
Szalkai Réka: Mint te vagy én (Finn Filmnapok)
KÖNYV
Báron György: Kortársunk, Bergman (Gelencsér Gábor – Murai András szerk.: Bergman 100)
Gelencsér Gábor: Az X generáció Z terve (Kalmár György: A férfiasság alakzatai)
KRITIKA
Baski Sándor: Magánvágyak, közügyek (Kárpáti György Mór: Guerilla)
Fekete Tamás: Lakásszínház (Dobó Kata: Kölcsönlakás)
Margitházi Beja: Felejtéspolitika (Ruth Beckermann: Jó estét, Mr.Waldheim!)
Barkóczi Janka: Az előadás vége (Gaspar Noé: Eksztázis)
Kovács Kata: A család kicsi petesejtjei (Tamara Jenkins: Private Life)
A Filmvilág Magyarország egyetlen havonta megjelenő filmművészeti folyóirata. Ne sajnáld rá a 490 forintot.
Vedd meg – védd meg!
