„Ha Bhutánban vagy, nehéz nem foglalkozni a bruttó nemzeti boldogsággal, mert mindenhol találkozol vele” – mondta a film helyi rendezője, Arun Bhattarai. „A tévében, a boltokban, az iskolák falaira írva. Szóval, ha filmet csinálsz Bhutánról, okvetlenül benne lesz ez is, mert mindenhol jelen van.” Ez a filozófia egyúttal a „soft power” egy formája is a király számára, és létfontosságú az ország identitása szempontjából, főleg, mivel Bhutánt két regionális nagyhatalom, India és Kína határolja, magyarázta Zurbó Dorottya.
A bhutániak tényleges boldogságának felmérése a Boldogság Kutatóközpont munkatársainak feladata. Ez a folyamat adja a dokumentumfilm kontextusát, hiszen a történet főszereplője, Amber Gurung, egy az országot járó ügynökök közül. Nézőként az ő felmérőútját követve kapunk betekintést a bhutáni társadalomba.
Út a számok mögé
A két társrendező Docnomads Joint Master nemzetközi dokumentumfilm-rendező szakon találkozott 12 évvel ezelőtt, és első filmjüket, a 2017-es A monostor gyermekeit, szintén Bhutánban forgatták. „Ez a film egy hétköznapi család portréja, ami a generációk közötti kulturális törésvonalra és a modernizáció beszivárgására reflektál” – foglalta össze Bhattarai. Ennek forgatása közben találkoztak az új film főszereplőivel: a két ügynök épp a szomszédban végzett felmérést.
A Boldogság Kutatóközpont körübelül 70 hasonló ügynököt foglalkoztat országszerte, akik az ideiglenes kiküldetés keretében adatot gyűjtenek. Az adatok alapján aztán központilag öt éves terveket készítenek a parlament bevonásával. A rendezők a bürökratikus folyamat mögött kibontakozó személyes történetek mélyére akartak ásni.
„Az előző filmünk forgatása közben figyeltünk fel az ügynökökre, akik házról-házra látogatják a helyieket és egy négy órás kérdőív segítségével próbálják felmérni a boldogságszintjüket. Maga az elképzelés, hogy a kormányt érdekli az emberek személyes és közösségi boldogsága és mindezt matematikai képletekkel próbálják kiszámolni, nagyon inspiráló kiindulás volt a számunkra” – mondta erről Zurbó.
„Sokan azt gondolják, hogy Bhután egy apró buddhista királysága a világtól elzártan, ahol mindenki boldog. Ez egy sztereotípia, amit a bhutáni kormány kommunikációja is felerősít. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan gondolkodnak az emberek az életről egy olyan országban, ahol a kormány által propagált nemzeti identitás része a boldogság. Mi rejlik az öt éves boldogságindex mutatók, impozáns statisztikák és számok mögött? Hogyan mérhetőek fel számokkal a személyes élettapasztalatok, érzelmek, világnézetek? Ezekkel a kérdésekkel vágtunk bele a kutatásba és kerestük fel a filmünk főhőseit, akik kérdőívező biztosként dolgoztak. Rajtuk keresztül akartuk megmutatni, hogy a mi teszi boldoggá a hétköznap embereket, mik az álmaik, vágyaik, megküzdési stratégiáik az életben.”
„Amikor találkoztunk Amberrel és Gunaraj-dzsal, egyből beleszerettünk a köztük lévő dinamikába, sokat viccelődtek és heccelték egymást. Engem Stan és Panra emlékeztettek, egyikük magas és vékony, a másikuk alacsony és köpcös. Ahogy egyre jobban megismertük őket, megérintett minket Amber őszintesége: megosztotta velünk, hogy szerelemre vágyik és meg akar házasodni. Azt éreztük, hogy van ebben egy abszurd drámai élethelyzet, hogy a boldogság felmérőjeként dolgozik, miközben a saját boldogságát keresi” – tette hozzá.
A rendezők kitértek A boldogság ügynöke műfaji sajátosságaira is: egyrészt egy road movie, amennyiben egy ügynök utazását követjük végig a magashegységben, közben megfigyelői dokumentumfilm, ahol különböző életszituációkon keresztül ismerjük meg a karaktereinket és azokat az embereket, akikkel találkoznak a munka során.
„A dokumentumfilm-műfaj szépsége számomra az, hogy kitalálsz egy koncepciót, amit aztán mindig felülír az élet. Itt egy nagyon egyszerű ötletből indultunk ki, hogy egy boldogságügynökön keresztül megismerünk különböző embereket és életeket, ám sose tudtuk, hogy milyen sorsokkal találkozunk és hogyan reagál rá a főhősünk. Így tulajdonképpen menet közben íródott a történet” – mondta Zurbó.
„A dokumentumfilm kihívása az, hogy sosem tudod megjósolni, mi fog történni a karaktereiddel” – tette hozzá Bhattarai. „Az élet sokkal kreatívabb, mint bármely forgatókönyv, és mindig meg tud lepni.”
Kultúrák között
De hogyan dolgozik együtt egy bhutáni és magyar rendező? „A filmészítés szempontjából, azt hiszem, Dóri inkább analitikus, én pedig inkább gyakorlatias vagyok, hiszen tévés háttérrel rendelkezem” – mondta Bhattarai. „Kiváló munkakapcsolatunk van, és ennek nyilván fontos eleme az eltérő kulturális hátterünk. Igyekszünk mindig univerzális érvényű történeteket találni, és ha egy bizonyos történet hat rám és Dórira is, akkor általában úgy érezzük, hogy másokra is hatni tud.”
„Mivel együtt tanultunk, az első filmünket is közösen rendeztük, együtt váltunk rendezőkké, ezért hasonlóan gondolkodunk, értjük egymás vízióit és ötleteit és a forgatáson szavak nélkül is megértjük egymást” – egészítette ki Zurbó. Ennek ellenére rengeteg logisztikai probléma adódott a forgatás során, elsősorban amiatt, hogy a turista vízum Bhutánba napi 250 dollárba kerül minden külföldi állampolgárnak. Az egyetlen kiskapu, hogy minden bhutáni állampolgár meghívhat két külföldit limitált időre, akiknek nem kell fizetnie (A monostor gyermekei ezt kihasználva készülhetett el).
„Alapvetően 2019 óta dolgozunk ezen a filmen" – mesélte Zurbó. „Arun végig Bhutánban tartózkodott a forgatás során, tartotta a kapcsolatot a szereplőkkel és forgatott. Én akkor látogattam Bhutánba, amikor vízumot kaptam, megpróbáltam ott lenni a legfontosabb helyzetek rögzítésekor. Itthon a forgatással párhuzamosan elkezdtük a vágást Sass Péterrel. Arunnal pedig Messengeren tartottuk a kapcsolatot: én küldtem neki vágott anyagokat, ő pedig újonnan forgatott jeleneteket nekem. Szóval megtanultunk egymástól 8000 kilométerre együtt filmet rendezni.”
A film témája is kényes is lehetne,bruttó nemzeti boldogság filozófia és boldogságmérés a király személyes projektje, aminek hibáira az lakosságnak nem feltétlenül illendő rámutatnia. Ilyesmire viszont direkt módon ritkán került sor.
„Viszonylag friss demokrácia révén a bhutáni emberek nem túl kritikusak a kormányukkal szemben. A kormány hivatalnokait örömmel fogadták és nyíltan válaszoltak a kérdéseikre, amik az anyagi javaktól kezdve a spirituális, mentális, fizikai állapotot is felmérik. – mesélte Zurbó. „Megindító volt látni ezeknek az embereknek az egyenességét az ügynökök felé, akiket akkor láttak először. Azt tapasztaltuk, hogy nagyra értékelik a kérdőívezés gesztusát, a király és a kormány figyelmességét, hogy törődnek a jólétükkel, az érzéseikkel, a problémáikkal. Őszintén el akartak mondani nekik mindent, hiszen ezekről a témákról soha nem kérdezte őket senki ezelőtt.”
„Az egész bruttó nemzeti boldogság a kollektív boldogság elképzelésére épül, amit nagyon nehéz lenne bármilyen más országban kivitelezni” – mondta Bhattarai. „Bhutánban talán azért könnyebb, mert egy nagyon kicsi ország, ahol elevenen él az emberek tudatában a közösség ősi hagyománya. Hogy valaki más boldogsága az én boldogságom is, hogy ha még szomorú is vagyok, a közösségem nem az, és akkor nem szenvedek annyira a szomorúságomtól. Hasonlóképpen, talán boldog vagyok, de fejben kell tartanom, hogy ez nem lesz örökkévaló. Az egész össznemzeti boldogság a buddhista középút elképzeléséből fakad.”
„Ezek az értékek persze a városban ugyanúgy működnek, mint az ország többi részében, de a modernizáció következményeképpen lesznek dolgok, amik régen boldoggá tettek, de ma már nem tesznek boldoggá. Ezért például sok ember ki is vándorol Bhutánból.” Az ő legnépszerűbb uticéljuk Ausztrália, a film egyik szereplője is oda vágyik, mint ahogy Ausztráliába készült a Lunana: Egy jak az iskolateremben című, 2022-ben a legjobb nemzetközi film kategóriájában Oscarra jelölt bhutáni film főszereplője is.
Felvirágozni látszik a himalájai ország filmipara, hiszen a tavalyi év sikerét követően A boldogság ügynöke az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb presztízsű filmfesztiválján, a Sundance-en debütál majd. „Ez lesz az első bhutáni, és a harmadik magyar film ott, szóval nagyon izgatottak vagyunk ez egy óriási megtisztelés, tényleg álomszerű. Most már csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy hogyan rezonál majd a film a szélesebb közönséggel” – mondta Zurbó.
A boldogság ügynöke Magyarországon a Mozinet forgalmazásában, előreláthatólag tavasszal kerül mozikba.
A cikk a Mozinettel együttműködésben született.
