Eurokonform filmtörvényt, amely biztosítja a magyar mozgóképművészetlétét, pénzügyi alapjait, teljes szakmai konszenzuson nyugvó elosztási rendszerét, a mindenkori nézőhöz való eljutásának lehetőségét.
A filmtörvény hosszú távra, összefüggő rendszerbe foglalva és ellenőrizhetően szabályozná a következőket:

1. Kormányzati megbecsülést, határozott költségvetési szerepvállalást, amely visszaadja a filmszakmának a rendszerváltáskor még meglévő, múltjához és nemzetközi tekintélyéhez méltó rangját, és visszaállítja az 1991-ben megállapított, a GDP 0,4%-át kitevő mértékű költségvetési támogatást.
Ennek elsődleges célja (a filmipar működési és fejlesztési finanszírozásán, filmek gyártási és forgalmazási támogatásán, a mozihálózat továbbépítésén túl) elindítani egy folyamatot, amely hosszú távon piackonformmá teszi a filmipart.

2. Többcsatornás finanszírozási struktúrát, amelynek keretében a filmipar által az államkasszának megtermelt pénz egy része automatikusan visszaáramlik a filmgyártásba.

3. Kedvező gazdasági környezetet, amely adókedvezmények révén a filmipart vonzóvá teszi a magántőke, a kockázati tőke, a működő tőke számára.

4. Demokratikus elosztási rendszert, amely átlátható, ellenőrizhető, esélyegyenlőséget biztosít a filmszakma minden szereplője számára, szakmai szervezetek delegáltjainak irányításával működik, és többségi finanszírozóként tudja védeni az egyes produkciókat.

5. Függetlenséget, a politika kivonulását a filmszakmából, a kontraszelekció és a klientúra építés megszüntetését, aminek eredményeképpen a mindenkori kultusz minisztériumnak ellenőrző és konzultatív funkciója lesz, és a pályázatok útján támogatott filmek kiválasztásában kizárólag minőségi szempontokat hagy érvényesülni.

6. A magyar film piaci védelmét, ami biztosítja, hogy az amerikai dominanciájú forgalmazási piacon filmjeink eljuthassanak a nőzőkhöz, és amelynek keretében a kormányzat úgy védi hazánk mozgóképművészetét, mint „egy magyar terméket, a magyar földet a külföldi spekulánsoktól, vagy mint egy magyar vállalatot az állami megrendeléseknél”.

7. Az ipari háttér pénzügyi megerősítését, amely lehetővé teszi a MAFILM teljes rekonstrukcióját, és biztosítja a filmipar folyamatos fejlődését, hogy lépést tudjon tartani az ország gazdasági teljesítőképességével, modernizációjával, és ismét elérje az európai színvonalat.

8. A szerzői jogok és díjak Európában érvényes szabályozását, amely megteremti a filmművész anyagi megbecsülését, és kiemeli a magyar filmest az elmúlt tíz év hajléktalan folklórjából.

9. Megreformált és eurokonform médiatörvényt, amely szabályozza az ORTT, a kereskedelmi és a közszolgálati televíziókszerepvállalását a hazai filmgyártásban, meghatározott műsoridőt biztosít a magyar film számára, megszünteti a hazánk elleni európai média bojkottot, és visszakapcsolja a film- és tévészakmát a nemzetközi vérkeringésbe.

A Magyar Mozgókép Rendezők Céhének Új Vezetősége


A Magyar Mozgókép Rendezők Céhe 2001. május 7-ei rendkívüli közgyűlésén új vezetőséget választott, amelynek tisztségviselőit a május 28-ai rendkívüli közgyűlésen megerősített pozíciójukban. Eszerint
Elnök: Enyedi Ildikó
Elnökhelyettes: Árvai Jolán
Vezetőségi tagok: Csillag Ádám, Fehér György, Jancsó Miklós, Janisch Attila, Kamondi Zoltán, Meskó Zsolt, Siklósi Szilveszter, Surányi András, Hartai László (póttag)

Az MRC-be azóta számos rendező lépett be, többek között Janisch Attila, Salamon András, Bollók Csaba, Szilágyi Eszter Anna, Fekete Katalin, Mispál Attila, Meskó Zsolt, Székely Orsolya, Jókai Lóránt, Kenyeres Bálint, Török Ferenc, Stefanovics Angéla, Végh Zsolt, Kálmánchelyi Zoltán, Czabán György, Pálos György, Fésős András, Mészáros Péter. Külön örömünk, hogy Gothár Péter is visszatért az MRC-be, és aktívan részt vesz a munkánkban.

Az MRC ez év végéig szeretné elérni, hogy tagsága hűen tükrözze a magyar mozgóképművészet sokszínűségét, hogy a rendezők legkülönbözőbb csoportjai szót és méltó képviseletet kapjanak itt. Szeretnénk megszüntetni az MRC örökölt, konfrontatív jellegét, ha úgy tetszik, egy „egyszerű” rendezői érdekképviseleti szervvé szeretnénk válni. Ez nemcsak a vezetőségen, a jelenlegi tagságon, és minél több új tag belépésén is múlik. Ezért megkérünk minden rendezőt, tényleges és potenciális tagokat, és azokat is, akik a jelenlegi vezetőség elképzeléseivel nem értenek egyet, hogy vegyenek részt aktívan az MRC munkájában. Ha egy rövid időre képesek vagyunk valóban összefogni, megteremthetjük az esélyt arra, hogy a jövőben mindannyian méltóbb körülmények között dolgozhassunk.

Várjuk észrevételeidet, ellenvéleményedet, jelentkezésedet!
Ideiglenes e-mail címünk: csillag.adam@chello.hu

A május 28-ai közgyűlésen az MRC tagsága elfogadta az új vezetőség FILMBÉKE PROGRAMját, ami egyben az MRC jövőbeli működésének koncepciója, és alapja a filmszakma átalakításáról a minisztériummal folytatott tárgyalások stratégiájának. Ennek szellemében jelölték ki a legsürgősebb teendőket is egy erős, élő nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező érdekvédelmi szervezet fölépítésének érdekében.