December hagyományosan a mozisikerek hónapja, erre tartogat a hazai filmforgalmazás legalább egy, népszerű új magyar filmet is. Tavaly ilyen volt az újraforgatott Meseautó, amely több mint 300 ezer nézőt vonzott. Az idén két premier lesz: 6-án mutatják be Koltai Róbert Csocsó című komédiáját, 20-án pedig Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég című Karády-filmjét. Mindkettő iránt élénk érdeklődésre számít rendező, forgalmazó egyaránt.

Koltai Róbert első rendezői filmje, a Sose halunk meg sikerét szeretné megismételni a Csocsóval, amely az ötvenes évek Acélvárosában (Sztálinvárosban) játszódik, és egy lelkiismeretes, humánus tanárember (Csomai Gusztáv – Koltai Róbert) botladozásait örökíti meg a kor groteszkbe hajló viszonyai között. A színész-rendező megjegyzi: az új lírai komédia nem egyszemélyes jutalomjáték. Több egyenrangú figura, alakítás is gazdagítja. Egyebek között a párttitkárt játszó Máté Gáboré, az ávéhás alezredes szerepében Gáspár Sándoré, a feleséget játszó Kováts Adélé vagy a fiatal focista Stohl Andrásé. A film forgatókönyvét most is, akárcsak az első Koltai-opusz esetében, Nógrádi Gábor írta, az operatőr pedig a Balázs Béla-díjas érdemes művész, Máthé Tibor.

Koltai korábbi, debütáló filmje, a Sose halunk meg 240 ezer fizető nézőt vonzott a mozikba (méghozzá a régi, hagyományos mozikba, mert vetítésekor még nem voltak soktermes filmközpontok). Ezt a nézőszámot a Szambát követő Ámbár tanár úr fölülmúlta, 260 ezer látogatóval. Még nagyobb sikert aratott a Kern Andrással közösen készített A miniszter félrelép: 700 ezer néző vett rá jegyet – de ezt rendkívüli forgalmazási támogatás segítette a magyar származású amerikai producer, Andy Vajna jóvoltából. Prukner Pál, a Csocsót forgalmazó Budapest Film reklámigazgatója most 200 ezernél több látogatóra számít, annál is inkább, mert magyar filmeknél szokatlanul sok kópiával, huszonöttel kezdik a film vetítését 12 fővárosi moziban, majd vidéken. (A hazai úgynevezett művészfilmeknek csak 2-3 kópia jut.) Másként nem állhatnák az igen éles versenyt. A Magyarországon évente bemutatott 250-260 új film között 180-200 amerikai, további 30 más országból való, sok pénzből készült produkció. Decemberben ráadásul minden forgalmazó a lehető legsikeresebb mozidarabbal próbál előrukkolni. A Csocsó legnagyobb versenytársa az InterCom forgalmazásában mozikba kerülő amerikai Harry Potter lesz (bemutató: december 13.) Ez föltehetően a Csillagok háborúja óta a második legnépszerűbb film világszerte, megjelenését a pénztáraknál mindenütt tömegjelenetek kísérték. Mindazonáltal a magyar komédia sem esélytelen, hiszen a tavaly decemberi Hippolyt nézőszáma meghaladta az akkori amerikai sztárfilmekét (ha nem is az olyanokét, mint a Harry Potter).

És ha már a magyar sikereknél tartunk: az október végéig összesített forgalmazási adatok szerint az idei év eddigi legnézettebb magyar filmje a mozikban Koltay Gábor Sacra Coronája volt, valamivel több, mint 250 ezer fizető nézővel. A második legnépszerűbb az elsőfilmes (!) Török Ferenc Moszkva tér című alkotása, és a színész-rendező Rudolf Péter Kapitány Ivánnal közös Üvegtigrise, mindkettő 70-80 ezer fizető nézőnél tart eddig. Tímár Péter Vakvagányok című filmje 30 ezer nézőnél valamivel többet vonzott, közel 30 ezret Balogh György Pizzás, több mint 20 ezret Incze Ágnes főként művészmozi-hálózatban vetített I love Budapest című műve. Gothár Péter és Sopsits Árpád novemberben bemutatott filmjei, a Paszport és a Torzók – előbbi Európa-díjra jelölve, utóbbi montreali nagydíjas – még csak a hazai forgalmazás első szakaszában tartanak.

Prukner Pál szerint a hazai filmpiacon igen jelentős sikernek számít – bár nem az egyetlen értékmérőnek –, ha egy magyar film meghaladja az 50 ezres nézőszámot. A forgalmazási szakember most örömmel tapasztalja, hogy ismét vannak „középkategóriás” magyar filmek – mint például a Moszkva tér vagy az Üvegtigris –, amelyek 100 ezer körüli látogatószámra is számíthatnak. Ennél több nézőt remél Bacsó Péter karácsony előtt, december 20-án bemutatkozó Hamvadó cigarettavég című alkotásától. A műnek három központi figurája van: a Díva – Karády Katalin (Nagy-Kálózy Eszter), a Tábornok – Újszászy István (Cserhalmi György) és Zsüti – a nemrégiben elhunyt dalszövegíró, G. Dénes György (Rudolf Péter), a film ötletadója. A három ember története egy különös tragikomédia a második világháború idején egymásba kapaszkodó emberi sorsokról és e sorsok forgandóságáról.

– A Történeti Hivataltól megkaptam a Horthy-féle belső elhárítás főnökének, Újszászy tábornoknak 1945 utáni kihallgatási jegyzőkönyveit – említi a film kapcsán Bacsó Péter. – Ezekből kiderül, igaz a történet, hogy egy, a kormányzó névnapja alakalmából rendezett opera-előadáson, amelyen Karády oldalán jelent meg Újszászy, Horthy magához kérette a tábornokot, és letolta a színésznő miatt. ő azonban nem volt hajlandó szakítani szerelmével. Később mindkettőjüket elvitte a Gestapo.

A történelmi korszakot és a legendás szereplőket – Karádyval a magyar film első modern nőalakját – idéző művet a Corvin mozinak a színésznőről elnevezett termében mutatják be, és egy hétig csak ott játsszák. Országos forgalmazása azután kezdődik.
Népszabadság