A beszélgetés apropója Barnóczky Ákos Szőke Kóla című filmje volt. Balázsy Panna kérdésére Barnóczky elmondta, olyan közönségbarát filmet szerettek volna készíteni, amely valós társadalmi problémákról szól. Kifejtette, a lényegesen eltérő társadalmi helyzetű emberek közötti szakadék áthidalásának legegyszerűbb és leghatékonyabb eszköze a film. Jelen esetben a romákkal szemben táplált előítéletek tompítását tűzték ki célul.

Joka Daróczi János, a Magyar Televízió roma magazinjának felelős szerkesztője megköszönte Barnóczkynak a filmet, mondván, annak ellenére, hogy a filmben szereplő romákat felruházták minden olyan tulajdonsággal, amely a velük szembeni sztereotípiákból fakad, a Szőke Kóla legalább megkísérelt közelebb kerülni a valósághoz. „Hogy az emberekben téves kép alakul ki a romákról, abban elsősorban a média a ludas, mivel mindig a neki kényelmes élethelyzetekben mutat bennünket. A média klisékben gondolkodó szerkesztőinek köszönhetően az emberek azt gondolják, hogy a romák feltűnően öltözködnek, és ha éppen nem muzsikálnak, akkor valamilyen csibészségen törik a fejüket. Rendkívüli felelősség terheli a médiát, mert amit mutat, az alakítja az emberek gondolkodását.”- mondta.

Fátyol Tivadar, a Rádió C igazgatója – Barnóczky Ákos gondolataihoz kapcsolódva – elmondta, fontosnak tartja, hogy valós problémák kerüljenek fel a vászonra. Úgy gondolja, a 21. században már egyre több film foglalkozik a társadalmi problémák „tisztességes” bemutatásával. „Változnak a filmek, változik a tónus. Ma a film sokkal tisztábban tükrözi a valóságot.” – foglalta össze gondolatait.

A beszélgetés résztvevői az Urániában:
Balázsy Panna, Fátyol Tivadar, Joka Daróczi János, Barnóczky Ákos és Réz András

„Minden film társadalmi tükör, és minél szélesebb tömeget céloz meg, annál inkább tud hiteles képet adni a társadalmi folyamatokról.” – kapcsolódott Réz András a beszélgetésbe. Kifejtette, hogy a tömegfilmek nem csak képet adnak az egyes társadalmi jelenségekről, de az alkotóiknak ügyelniük kell arra is, hogy ezt a képet a filmek nem csak tükrözik, de alakítják is. A média felelősségét illetően megjegyezte, az USA-ban lassan 60 éve ügyelnek a tévétársaságok arra, hogy az egyes kisebbségi csoportotokból „elégséges számú” műsorvezető kerüljön a képernyőre. „Idehaza még ma is az a gyakorlat, hogy a kisebbségi műsorokban ugyan lehetőséget kapnak a tehetségek, de arra már nem ügyelnek a döntéshozók, vagy éppenséggel pont arra ügyelnek, hogy ne legyenek roma származású hírolvasók, popműsorvezetők, vagy sportkommentátorok. Holott az előítéletek, vagy az általánosító gondolkodás lerombolására az egyik legjobb eszköz a megszokás. Egy főműsoridőben látható roma műsorvezető 5 hét alatt csodákat művelhetne. De ehhez az kellene, hogy az országos sugárzású televíziók vezetői természetesnek vegyék a romák jelenlétét.” – mondta.

A Szőke Kólával kapcsolatban Réz András megjegyezte: „hogy egy ilyen film megszületett, vagy hogy éppen ilyen formában született meg, abban része van a Kusturica-filmeknek, vagy éppenséggel a Nyócker!-nek. És akkor valóban igazat kell adjak Fátyol Tivadarnak, hogy az utóbbi időben, ha nem is nagy számmal, de egyre több olyan film készül, amely igyekszik közelebb hozni, vagy éppenséggel divatba hozni a romákat.”

Az est folyamán szóba került a Szőke Kóla folytatásának lehetősége is. Daróczi János elmondta, neki ötlete is lenne a folytatásra: miért ne alakulhatna ki a Szőke Kólában született fehér-roma barátságból sikeres üzleti vállalkozás!? Kifejtette, egy olyan film hatására, amelyben a romák sikeres üzletemberként tűnnek fel, talán az életben valóban sikeres roma származású emberek felvállalnák származásukat. „Ma ugyanis rengeteg olyan roma származású ember van, aki sikereket ért el, akár az üzleti életben, akár más területen. Csakhogy a romákat súlytó diszkrimináció miatt nem merik felvállalni magukat. Pedig ha ők megtennék, egyfelől a fiatalok számára is példaképül szolgálhatnának, lám van esély a felemelkedésre, másfelől ezek a származásukat legszívesebben eltitkolni vágyó srácok nem vakargatnák a bőrüket, vagy nem ülnének hipóba, azért hogy kifehéredjenek. Beteg társadalom az olyan, ahol valaki a hátrányos megkülönböztetés miatt nem tudja, vagy nem akarja tudomásul venni és felvállalni a származását. Egy ilyen film mindenképpen segítséget jelentene.”

Barnóczky Ákos hozzáfűzte, megfordult a fejükben a folytatás lehetősége, mégpedig a Daróczi ötletéhez hasonlatos módon: a Szőke Kóla főszereplői filmproducernek csapnának fel, és érnének el sikereket. Ám hogy a Szőke Kóla bebarnítása megvalósul-e, az egyelőre a jövő titka.