Az utolsó bástya története a sorsdöntő nándorfehérvári diadal idején játszódik, központi szereplői a vár hősi védői lesznek. A készülő film látványos, megrázó és felemelő történetével az alkotók széles közönséget akarnak megszólítani itthon és külföldön is.

Ferenczy Gábor és Tőzsér Attila (A martfűi rém, Ernelláék Farkaséknál, Megdönteni Hajnal Tímeát) producerek Hegedűs Bálint (Kincsem, Liza, a rókatündér) forgatókönyvíróval közösen mintegy két éve fejlesztik a filmtervet. A nemrég elkészült forgatókönyvvel az alkotók Szász Jánost (Woyzeck, Witman fiúk, A nagy füzet) kérték fel rendezőnek és a filmtervvel pályáztak a Filmalaphoz.

Szász Jánost legutóbb A hentes, a kurva és a félszemű című filmjével szerepelt a mozikban, 2013-ban Karlovy Varyban Kristály Glóbuszt nyert A nagy füzet című filmjével.

Szász János: Vidéken nincs sok alternatíva

"A művész- és műfajfilm felosztástól a hátam borsózik, és azt a szerzői filmes skatulyát is rühellem, amibe kerültem, pontosabban magamat raktam" - mondja Szász János új filmjéről, A hentes, a kurva és a félszemű-ről. Kérdeztük arról, hogyan visz filmre megtörtént esetet, mitől aktuális a Léderer-ügy, mik a budapesti forgatás nehézségei és miért csinál fekete-fehér mozit.

Borítókép: Szász János és Máthé Tibor A hentes, a kurva és a félszemű forgatásán / MTI, Kallos Bea