Fontos, hogy semmilyen tekintetben nem akartuk korlátok közé szorítani a rendezőket, nyugodtan küldhettek külföldi személyekről, eseményekről szóló filmötleteket. Az volt a lényeg, hogy szabadon fantáziálhassanak, és lássuk, mi fogja meg őket, ha azt hallják, történelmi film. Az ünnepi alkalomhoz illő, elmélyedős, hosszú olvasmányt raktunk össze. A végén szavazhatsz, hogy melyik filmötlet tetszett a legjobban. A Filmalap pályázatáról itt olvashatsz bővebben.
Schwechtje Mihály
Az ötlet: Jávor Pál morális kiállása a 2. világháború árnyékában
Jávor Pál (fotó: Fortepan)
Legszívesebben a magyar film hőskoráról készítenék filmet, Jávor Pál lenne a központi figura. A korban az ragad meg, hogy van egy prosperáló, üzleti alapon működő, a nézők által imádott magyar filmgyártás, nagy formátumú tehetségekkel, akik egy rettenetesen nehéz történelmi korszakban élnek, ahol nap mint nap morális kérdések elé vannak állítva a politikai helyzet miatt. A tehetség és a morál sokszor nem találkozik egymással, ahogy a siker és a tehetség sem jár mindig kéz a kézben.
Jávort egy nehéz természetű botrányhősként ismeri a nagyközönség. A zsidótörvények és a világháború helyezkedésre kényszeríti a szakmában dolgozókat, vannak, akik elmennek az országból és vannak, akik a hatalom mellé állnak. Jávor ellenállóvá válik. Folyamatosan konfrontálódik, felesége zsidó származása miatt pedig egyre többször vegzálják őket. 
Polgár Csabát el tudja képzelni Jávor Pálként (fotó: port.hu)
A képzeletbeli filmem nem egy életrajzi film. A harmincas évek pezsgő filmes világában indulna, és azt tárná fel, hogyan mérgezi meg ezt a látszólag idilli közeget a világpolitika alakulása. Azért Jávor a főhős, mert kellően összetett, ellentmondásos és karizmatikus ember, akitől nem állt távol az önpusztítás, a botrányos életvitel, és mégis az emberiséget érintő nagy morális kérdésekben tisztább, bátrabb és becsületesebb volt társainál.
Polgár Csabát el tudom képzelni Jávor Pálnak. A film hangulata olyan lenne, mintha Robert Altman Gosford Park-ja találkozna Haneke Fehér szalag-jával.
Schwechtje Mihály (fotó: Czirják Pál)
Schwechtje Mihály a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán végzett 2010-ben Grünwalsky Ferenc osztályában, jelenleg oktatóként dolgozik az intézményben. Számos rövidfilm alkotója, A 40. Magyar Filmszemlén a legjobb kisjátékfilmnek választották meg a Hideg berek című munkáját. Az Aki bújt, aki nem című alkotása moziban is látható volt A fa alatt című izlandi vígjáték kísérőfilmjeként. A Terápia harmadik évadának ő az egyik rendezője, szeptemberben mutatják be régóta várt nagyjátékfilmes debütálását, az első magyar tinithrillerként reklámozott Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) című filmet.
Nagypál Orsi
Az ötlet: Fordulatos, szexi kémfilm Mata Hariról
Sylvia Kristel az 1985-ös Mata Hari című filmben
Egészen biztosan hősnő(k)ről csinálnék filmet. Vagány, bátor, tökös csajokról, akik kiállnak magukért. Akik nem akarnak társadalmi konvencióknak megfelelni, hanem mennek a maguk feje után. A történelmi korok közül nekem az 1910-es, 20-as évek esztétikuma, divatja, zenéje jön be nagyon, ezért most hirtelen ebből a korból keresnék jó sztorikat, karaktereket.
Elsőre Mata Hari jut eszembe, az ellenállhatatlanul csábos táncos, az éjszakai élet királynője, aki kihasználta a kapcsolatait, felépítette a saját legendáját. Mire felpörgött az első világháború, ő a kapcsolatai, nyelvtudása révén már tökéletes kém-alapanyag volt. A kémkedéssel komoly rizikót vállalt, az életét kockáztatta - végül koncepciós perrel rábizonyították, hogy kettős ügynök volt, és kivégezték.
Mata Hari
Botrányos volt, szexi volt, és ezt nem szégyellte, sőt, bátran kihasználta. Kiváncsi vagyok, végül miért lett kém, simán megúszhatta volna a háborút, vajon minek maradt Európában, és mi vagy ki vette rá arra, hogy az életét kockáztatva információkat gyűjtsön be a németektől? Hogy találta ki saját magát, vajon hogyan viszonyult ő maga a 'rossz híréhez'?
Nem szoktam ebben a fázisban castingolni. Igazi femme fatale kell, az biztos, olyan, aki egyszerre lazán vagány és kibírhatatlanul ellenállhatatlan.
Ez klasszik kémfilm lehetne, annyi különbséggel, hogy nem férfi, hanem női főhősért lehetne végig izgulni. Titkos akciók, üldözés és lövöldözés, fordulatok. Nyilván komoly szerepet játszana a szexualitás, a csábítás, szóval ez egy szexi kémfilm lenne, nagyon látványos képi világgal (párizsi kabarék! puccos szalonok! harcmező!). A zenében talán behoznék valami mait, modernet is, de csak finoman. 
Nagypál Orsi (fotó: Pozsonyi Janka)
Nagypál Orsi a London Film Schoolban szerzett rendezői diplomát 2009-ben. Paktum című első rövidfilmjét számos fesztiválra meghívták, Péterfy Bori alakította benne a főszereplő rúdtáncosnőt. A Körforgalom című rövidfilmjének a megvalósítását a szarajevói filmfesztivál támogatta, a boszniai premieren Angelina Jolie is részt vett és személyesen gratulált a rendezőnek. A Kispárizs-zsal 2013-ban megnyerte a Friss Hús rövidfilmfesztivál közönségdíját. Októberben mutatják be a magyar mozik első nagyjátékfilmjét, a monogámia lehetetlenségét firtató Nyitva című vígjátékot.
Lichter Péter
Az ötlet: 2. világháborús film díszletbázissal és léhűtő anti-katonákkal
Képkocka a Kelly hősei című filmből (fotó: Warner)
Én biztosan nem "hőstörténetet" forgatnék, mert a történelem a konszenzusos hősök nézőpontjából a legkevésbé érdekes. Már régóta izgatnak olyan történelmi figurák, akikről valószínüleg semmit, vagy csak nagyon keveset tudunk: például a korabeli térképészek, akik a USA-Kanada határvonalat rajzolták, illetve konkrétan a határköveket fektették le a 19. század közepén, több ezer kilométert megtéve a vadonban.
De még ennél is izgalmasabb a második világháborúban alkalmazott "áltámaszpontok" esete: olyan katonai létesítményeket használtak Angliában, amik repülőről nézve komoly méretű bázisoknak tűntek. 
"Sylvester Stallone egy félszemű, féllábú ezredest alakítana" (fotó: Reuters)
Ezek valójában díszletek voltak, bábukkal, kartontankokkal és papírmasé házakkal - gyakran mozgatták is ezeket az életnagyságú diorámákat, hogy a német légierő valóban aktív bázisoknak higgye ezeket. Az én filmem egy ilyen díszlet-bázison játszódna, és a néhány fős személyzet lenne a főszereplő, akiknek nincs más dolga, mint az aktivitás látszatát fenntartani. Persze ezek a figurák igazi léhűtők lennének: semmirekellő anti-katonák, akik itt akarják kibekkelni a háborút.
Ha nemzetközi gárdában lehetne gondolkodni, akkor nyilván a kedvenceimet keresném meg, mondjuk Tom Waits, Andy Serkis, Bill Murray jönne szóba, vagy igazi out of the box nevek: mint az idős Sylvester Stallone, aki mondjuk egy félszemű, féllábú ezredest alakítana, aki folyamatosan üvöltözik Tom Waits-szel. 
Lichter Péter
Lichter Péter az ELTE film szakán szerezte meg a diplomáját 2009-ben, a magyar avantgárd film úttörője. 2014-ben Rimbaud című rövidfilmje elnyerte a Magyar Filmkritikusok díját. Fagyott május című első nagyjátékfilmjében bátran vegyítette a horror műfaji jegyeit kísérleti filmes elemekkel. A The Rub című Hamlet-adaptációja a Berlini Filmfesztivál Kritikusok Hete programjában mutatkozott be, itthon pedig különleges vetítések keretében látható. A 2018-ban megjelent, Utazás a lehetetlenbe című könyvében a hollywoodi filmgyártás és az avantgárd filmművészet találkozási pontjait térképezte fel.
Csuja László
Az ötlet: az 1957-es, magyarországi gyermekbénulási járvány egy család történetén keresztül
Alföldi tanyavilág (fotó: Fortepan)
A történelmi filmtervem Magyarország utolsó nagy gyermekbénulási járványa idején játszódna, amely 1957-ben söpört végig az országon. Ekkor nagymamám három gyermekével és nagyapámmal egy hajdúsági tanyán élt. A történet azt a pár órát dolgozná fel, amíg apám és testvérei megbetegedtek és be kellett őket vinni a messzi kórházba a tanyáról.
Ez a betegség rendkívül gyorsan hat, néhány óra leforgása alatt a fertőzött gyereknek negyven fokos láza lesz és életveszélyes állapotba kerül, a betegség eljut a tüdőbe, ami halált okozhat. Mikor nagymamám megérkezett a kórházba, azzal szembesült, hogy egy hatalmas kórteremben kétszáz haldokló, beteg gyerek várt arra, hogy túléli-e a betegségét. Ide került be apám is és sokáig nem engedték haza.
Családi kép (fotó: Csuja László)
A Kádár János által vezetett kommunista állam hivatalosan nem ismerte el, hogy járvány van, így elég nehéz volt megfékezni a kórt, rövid időn belül körülbelül tízezer gyerek bénult le az országban. Az eseményt a szocializmusban titkolta a hivatalos sajtó, azonban akkora volt a baj, hogy a civil társadalom összefogott és a (párt)állam segítsége nélkül az emberek megpróbáltak közösen megtenni mindent a gyerekek életéért.
A mellékelt fotó 1959-ben készült, lent bal szélen ül a három éves apám, akinek eddigre sikerült lábra állni, noha egyik lábáról az izmokat egy életre megette a betegség. Mellette a nővére ül, felettük balról a második nagymamám, mögötte pedig nagyapám áll. A fotó azért fontos, mert a tragédián túl a film a korabeli hajdúsági tanyavilág közegének lírai ábrázolásával is megpróbálkozna.
Csuja László
Csuja László az SZFE filmdramaturg szakán végzett 2012-ben Báron György és Németh Gábor osztályában. A Foszfor és a Dugulás című rövidfilmjeivel számos külföldi filmfesztiválra meghívták. A Virágvölgy című első nagyjátékfilmje idén nyáron debütált a rangos Karlovy Vary fesztivál East of the West szekciójában, ahol különdíjjal tüntették ki. Pár héttel később a palicsi seregszemléről hozta el a Kritikusok Díját, a magyar mozikban augusztus 30-tól lesz látható. A Kilenc hónap háború című dokumentumfilmje is idén nyáron mutatkozott be, a szarajevói filmfesztiválon a zsüri különdíját söpörte be.
Felméri Cecília
Az ötlet: Mátyás király realista megközelítésben
A kolozsvári Mátyás király-szobor (fotó: Wikipédia)
Erős személyiség volt, és érdekelne, hogy mitől volt ilyen, mi mozgatta, milyen lehetett az ő bőrében élni. Ami a film hangulatát illeti, megpróbálnám részletekbe menően érzékeltetni, hogy milyen lehetett abban a korban élni, már amennyire ez kideríthető. Realista filmet készítenék, ezzel a megközelítéssel szükségszerűen szembe mennénk a legendákkal, de közben jó eséllyel egy még lenyűgözőbb, árnyaltabb személyiséget kapnánk.
Az is érdekes, hogy miért pont vele kapcsolatban alakultak ki ezek a legendák. Én úgy tudom, hogy sok adót vetett ki, de nem engedte, hogy a kivetett adókon felül is visszaélések történjenek, tehát közben be is védte a népet, meg a saját adóit is, persze. Sok adó, de átlátható és következetes rendszer. Gondolom, innen gyökerezik az is, hogy igazságosként híresült el.
Ebbe a nyomozásba jól bele lehetne mélyedni, ha csak végigolvasnánk a törvényeit, sok minden kiderülne, hogy hogyan gondolkodott, milyen jó realitásérzékkel, kreativítással vagy éppen ravaszsággal oldotta meg a problémákat, érte el a céljait.
Felméri Cecília (fozó: Pozsonyi Janka)
Felméri Cecília a Sapienta Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa filmművészet, fotóművészet, média szakon. Világszerte több mint harminc díjat nyert munkáival, 2008-ban a miskolci CineFesten és a Magyar Filmszemlén is megválasztották a legígéretesebb fiatal tehetségnek, a Mátyás, Mátyás 2010-ben megkapta a legjobb romániai animáció díját, a Végtelen percek című kisjátékfilmje a nagy presztízsű locarnói filmfesztiválon versenyzett és az AFI Los Angeles-i fesztiváljára is eljutott. Idén nyáron forgatta le Borbély Alexandra, Kiss Diána Magdolna és Bogdan Dumitrache főszereplésével első nagyjátékfilmjét, a Spirál című tóparti thrillert.
Bernáth Szilárd
Az ötlet: Pszichológiai utazás a hatvanas évek amerikai ellenkultúrájától Lipótmező pokláig
Képkocka a Száll a kakukk fészkére című filmből (fotó: Warner)
A hetvenes évek közepén egy ötvenhatban gyerekként Amerikába emigrált pszichiáter a Harvardon közel kerül Timothy Leary szellemi köréhez, akik az ellenkultúra szellemében új módszerekkel és szerekkel kezdték el kutatni az emberi pszichét és tudatot. Hősünk az ott megszerzett tapasztalatokkal és hírnévvel úgy dönt, hogy hazautazik Magyarországra, hogy a már lazuló szocializmusban, az Egyesült Államoknál akkor megengedőbb jogi környezetben folytassa kísérleteit az Országos Elme- és Ideggyógyintézetben.
A férfi Lipótmezőn megismerkedik egy skizofrén beteggel, aki igen nagy hatást gyakorol rá. A fordított mester- és tanítvány viszonyban az ülések során hősünk képtelen befejezni kutatását, megszállottan keresi válaszait az emberi tudattal kapcsolatos kérdéseire egyre mélyebbre jutva a sárga ház dermesztő, neorealista módon ábrázolt világában. Teszi ezt annak ellenére, hogy a kommunista hatalom napról-napra erősödő gyanúval figyeli az Amerikából visszatért orvost…
A hatvanas évek Amerikája pszichológiai és spirituális értelemben hihetetlenül intenzív és szabad hely lehetett, ahol valamiféle új megváltásra vagy megvilágosodásra vártak még a legelismertebb szakemberek is. 
Képkocka a The Master című filmből (fotó: Budapest Film)
Aldous Huxley így beszélt erről a a Human Potentialities című előadásában: "A neurológusok bebizonyították, hogy nem élt még olyan ember a földkerekségen, aki neuronjai 10%-ánál többet használt volna. És ha megfelelő módon fogunk hozzá, talán képessé válunk majd rendkívüli dolgokat kihozni ebből a különös alkotásból, ami az ember.”
Azóta persze bebizonyosodott, hogy ez az elmélet ilyen formában tévút, de akkor szédítő perspektívának tűnhetett. Ezzel szemben a kísérlet helyszínét, a Lipótmezőt a kommunista hatalom alatt valahogy úgy képzelem el, mint Dante Poklát. Hősünkben ez a két pólus, két világ ér össze. A film hangulatát valahol a Száll a kakukk fészkére, a The Master, az Idióták és a Frankenstein közé lövöm be.
Bernáth Szilárd
Bernáth Szilárd az ELTE filmszakán végzett 2012-ben. Legutóbbi kisfilmjének, a Fizetős nap-nak 2017 februárjában volt a nemzetközi premierje Clermont-Ferrand fesztivál hivatalos versenyprogramjában. Az uzsorás thrillerje elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját kisjátékfilm kategóriában, illetve jelölve volt a II. Magyar Filmdíjra is. Jelenleg első nagyjátékfilmje megvalósításáért küzd, a Larry című filmtervre egy lázadó borsodi rapperről szól.
Márton Dániel
Az ötlet: A rendszerváltás egy 6-10 éves gyerek szemével
Megnyított határátkelő 1989-ben (fotó: Fortepan)
Személyes tapasztalataim nincsenek a rendszerváltásról, 89-ben születtem, de izgalmasnak találnék egy olyan történetet, amiben egy kisiskolás szemén keresztül, az ő gyermeki világának a peremén jelenik meg a felnőttek kusza módon felbolydult világa
A nagyszülők aggodalma: a fanatikus kommunista nagypapa attól retteg, hogy az értékrendjét fenntartó világ összeomlik. A szülők ujjongása: nem kell útlevélre várni, lehet menni Nyugatra. A báty, aki huszonéves idealistán szemléli az eseményeket, a szabadság légkörét.
A saját családjában érzékelt változások csak a hátteret jelentenék. Ő és pár hasonló korú barátja élik a felnőttekétől eltérő, nem racionális, nem anyagias, emocionáls, álmokra koncentráló, mesékkel, képzelt lényekkel gazdagított színes életét, ami sokkal szebb és fontosabb, mint a felnőtteké. Az alaphelyzet annak az élménynek az érzékeltetésére alkalmas, hogy mennyire elment egymás mellett a magyar társadalom és a rendszerváltás. A végén lehet hogy a jelenben folytatnám a történetet.
Márton Dániel
Márton Dániel a Budapesti Metropolitan Egyetemen végzett vágó szakon. Eddig összesen egy kisjátékfilmet jegyzett íróként és rendezőként, az viszont fergetegesen jól sikerült. Az idén bemutatott, Döbrösi Laurát és Kepes Andrást is felvonultató A rossz színész lelkes kritikákat kapott, a Friss Hús rövidfilmfesztiválon Kis Norbert főszereplő megkapta a legjobb férfi színész díját, a képekért felelő Tóth Leventét pedig a legjobb fiatal operatőrnek választották meg a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon. Márton Dániel a Ricsárdgír zenekar gitárosa és énekese.
Kostyál Márk
Az ötlet: karcos és mocskos film a huszárokról
Képkocka a 80 huszár című filmből (fotó: Mokép)
Önmagában a netto történelmi film zsáner nem hoz lázba. Csak akkor érdekel, ha valami mást akar mutatni. Sztoriban, mondanivalóban és vizuálisan. Ha a film adni akar. Minden mozi érdekel, ha sorsokat, figurákat és katarzist kínál.
Érdekel a szabadságharc. A tavaszi hadjárat. A huszárok világa, de nagyon másképp mint ahogy eddig láthattuk. Alku a betyárokkal, bűnözőkkel a hazáért. Megmutatni ezt a kemény és bátor világot. A morált és a becsületet. Mellőzve az avétos pátoszt, kerülve a felületes történelmi tablók világát, karcosan és mocskosan. Megmutatni mit tettek, amikor isten hátat fordított nekik.
Kis lírával, sok érzelemmel, acélos figurákkal, szerelemmel, durva ütközetekkel, kimondatlan szavakkal, végig szemmagasságban a főszereplőkkel, főleg akkor, amikor zúg a kartács és süvítenek a repeszek. Erős zenével, új arcokkal.
Kostyál Márk
Kostyál Márk gyerekkora óta, amióta csak látta A Birodalom visszavág-ot, filmrendező akar lenni. Sokáig reklámfilmeket készített, szappanoperákon is dolgozott, első nagyjátékfilmjét 2017-ben mutatták be a mozik. A Kojot egy vidékre költöző városi férfi és a helyi kiskirály küzdelmét mutatja be. A kemény és dühös filmet két kategóriában is díjazták a magyar filmkritikusok: megválasztották a legjobb elsőfilmnek és Mátray László kapta a legjobb férfi mellékszereplőnek járó elismerést. A forgalmazó viszont nem hitt az alkotásban, nem reklámozta, a Filmhétre való nevezést is visszavonta, így a Kojot-ot nem jelölhette a zsűri a Magyar Filmdíjra.
Szilágyi Fanni
Az ötlet: Erzsébet királyné, vagyis Sissi élete
Romy Schneider, Sissi leghíresebb megformálója (fotó: Mokép)
Régóta foglalkoztat a felvilágosodás kora, a barokk, a rokokó és a romantika. Azok az évek, amikor ez a megmagyarázhatatlan etikett fétis határozta meg az emberek életét. Ahol ennyi elfojtás mellett magától értetődő, hogy vulkánként törnek ki az emberekből elnyomott vágyaik. Mindig vonzott ennek a kornak a felszínességében rejlő tragédiája és humora. Annyira komikus, hogy folyamatosan bálokon és villásreggeliken múlatják az időt az arisztokraták, illendő dolgokról beszélgetnek kizárólag, mindeközben a legbetegebb gondolatokkal van tele a fejük.
Eszméletlen, hogy mennyi tragédia sűrűsödött ennek a felvilágosult, rossz korba született nőnek az életébe. Szabad neveltetést kapott, természetközeli, boldog gyerekkora után hirtelen a legszigorúbb (spanyol) etikett szabályaival találta szembe magát, miután hozzáment Ferenc Józsefhez. Eleve ennek a házasságnak a rémségei kitöltenének egy filmet.
Csak egy a borzalmak közül: a Habsburg-szokásokhoz híven, a nászéjszaka után egy csapat muzsikus özönlik a hálószobába, hogy a frissen megerőszakolt, megalázott Sissinek elhúzzanak egy vidám bajor dalocskát, hogy szépen induljon elkövetkezendő életének első napja. Szerintem fontos lenne beszélni ezekről a dolgokról, mert a népszerű Romy Schneider-féle Sissi, azt hiszem, nagyon távol állt a valóságtól.
Erzsébet királyné (fotó: Wikipédia)
Mennyire furcsa világ az, ahol az uralkodónő menstruációja közügy, de egy őszinte érzést nem szabad kimondani? Annyira tragikus, ahogy ez a szókimondó és életvidám nő, fokozatosan hallgat el. Sok film feldolgozta az életét, de az mindig kimarad, hogy mivel elkapott a férjétől valami nemi betegséget, az orvosok higannyal kezelték, amitől kihullottak, vagy elfeketedtek a fogai. Ezért ez a rengeteg hasznos és értékes gondolattal megáldott nő egy idő után nem merte kinyitni a száját. Nagy szerepe lenne a narrációnak, amit nem lehet kimondani, amit nem illik kimondani, aztán amit nem tud kimondani.
Nagyon fontos szerepet játszott az életében legjobb barátnője, Ferenczy Ida, elképzelhető hogy kicsit több is volt köztük, mint barátság. Sissi biztosan belekeveredik ebben a történetben valami titkos szerelmi afférba, amibe természetesen bele kell dögleni, ez a korral járó elengedhetetlen elem, ami egyébként egyáltalán nincs ellenemre. Sajnos közel áll hozzám a dolgokba való beledöglés.
Romy Schneider az 1972-es Ludwig című filmben is eljátszotta Erzsébet királynét (fotó: IMDb)
Sissi biztosan tudna beszélni az állatokkal az én verziómban. Remélem, valóban tudott… Amúgy attól tartok, iszonyú boldogtalan lehetett, mert az emberek között nem akart neki összejönni az őszinte kommunikáció. Ebben a filmben kapna egy lovat, vagy egy vadászgörényt, akivel filozofálhat, és megvitathatja újító eszméit. Ez a vadászgörény olyan lenne, mint Diderot volt. Valószínűleg franciául beszélgetnének.
Sissit és a Habsburg-ház tagjait valószínűleg német színészek játszanák, Ida és a gödöllői kastély lakói lennének magyarok. Sissi romantikus kalandjának, Andrássy grófnak el tudnám képzelni Tasnádi Bencét. Ferenc József lenne Leonardo DiCaprio, a Rómeó és Juliá-s kinézetével, de persze csak ha beszél eléggé németül… Ida lenne Waskowics Andrea (az ő arcáról nekem mindig eszembe jut ez a kor), Sissi pedig egy német anyanyelvű Natalie Portman lenne.
Szilágyi Fanni (fotó: Valuska Gábor)
Szilágyi Fanni 2015-ben filmrendezőként szerzett diplomát az SZFE-n Gothár Péter osztályában, előtte 2013-ban kameramanként végzett. A kamaszkor vége című vizsgafilmjével elnyerte a 2015-ös Friss Hús fődíját, majd elutazott vele a torontói filmfesztiválra. Egy évvel később a Fehér farkas című munkáját méltatta a Friss Hús zsűrije. Legutóbbi két rövidfilmje a Minden vonal és A csatárnő bal lába életveszélyes Mán-Várhegyi Réka novellái alapján készültek, az előbbiben Borbély Alexandra, az utóbbiban pedig Stork Natasa játszotta a főszerepet.
