Nézzünk egy kicsit vissza, hogyan indult el a program a Kreatív Európán belül, mik voltak a fő célkitűzések?
A Kreatív Európa Program 2014-ben indult a korábbi MEDIA és Kultúra programok összevonásával. Legfőbb célkitűzése az európai kulturális sokszínűség és örökség megőrzése és előremozdítása, illetve a kreatív ágazatok versenyképességének növelése, amely végső soron a munkahelyteremtést és a szektor növekedését szolgálja.
Mekkora keretet fordít rá az EU?
A 2020-ban lezárult hétéves időszakban a program költségvetése a teljes uniós pénzügyi keret mindössze 0,15%-a volt (1,46 mrd EUR), miközben a kulturális és kreatív iparban a teljes uniós munkaerő 3,7%-a dolgozik egy 2019-es Eurostat felmérés szerint. Az aránytalanság miatt minden évben komoly versenyhelyzet alakul ki a rendelkezésre álló keretért.
Enyedi Ildikó: Testről és lélekről (Fotó: Mozinet)
Hogyan épül fel a MEDIA alprogram, milyen ágazatok tartoznak bele?
A Kreatív Európa Program két alprogramot tartalmaz: az egyik a Kultúra alprogram, amely az európai együttműködéseken alapuló kulturális és kreatív projektek támogatását célozza, a másik pedig az idén 30 éves fennállását ünneplő MEDIA alprogram, melynek elsődleges célja az európai filmipar versenyképességének megőrzése, illetve növelése.
A MEDIA alprogram pályázatai nagyon szerteágazók, és jelen pillanatban még nem ismertek a részletek a 2021-ben induló új program felhívásaival kapcsolatban, de a korábbi gyakorlathoz hasonlóan a jövőben is alapvetően négy nagyobb területre bonthatók a pályázatok típusai: ezek a tartalom, üzlet, közönség és audiovizuális politika.
Az első, úgynevezett „tartalom” csoportba tartoznak a producereket célzó pályázati területek, mint a filmtervek, (ideértve a sorozatterveket is) fejlesztése/előkészítése, a videojátékok fejlesztése, illetve a televíziós és VoD tartalmak gyártása.
Az „üzlet” kategóriába sorolt pályázati területek között olyanokat találunk, mint az európai tehetséggondozás és képzés, a filmes vásárok és nemzetközi együttműködéseket elősegítő szakmai találkozók támogatása, valamint az innovatív eszközök és üzleti modellek kidolgozása és fejlesztése.
A „közönség” témakörben kaphatnak támogatást az európai mozi- és fesztiválhálózatok, itt találhatók továbbá a mozis és online filmforgalmazási pályázatok, a közönségfejlesztés és a fiatalokat célzó filmoktatás is. Végül a negyedik területen belül az „európai audiovizuális politika” témakörében felmerülő tanulmányok, elemzések és figyelemfelhívó kampányok kerülnek finanszírozásra.
Enyedi Ildikó: A feleségem története (Fotó: Mozinet)
Mi az, amit a MEDIA legnagyobb eredményének érzel az elmúlt hét évből?
Nehéz kiemelni egy-két eredményt, de mindenképpen fontos megemlíteni például Enyedi Ildikó Feleségem története című filmjét, vagy az Oscar-díjas Nemes Jeles László Napszállta című második nagyjátékfilmjét. Ezeket nevezhetjük magyar szempontból zászlóshajónak a MEDIA alprogramnál. De a dokumentumfilmek is legalább ennyire meghatározóak, például az Egy nő fogságban, a Kilenc hónap háború, vagy pedig az idén ősszel bemutatott Visszatérés Epipóba, amelyek szintén mind fejlesztési támogatást kaptak. Ennél persze sokkal több, az elmúlt hét évben összesen 40 filmterv kapott fejlesztési támogatást, több mint 1,4 millió euró értékben.
De a filmeken kívül ott vannak a többszörösen MEDIA támogatott filmfesztiválok, például a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál és az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál, amelyeket érdemes kiemelni.
Azonban a legnagyobb arányban a forgalmazói szektor részesült a MEDIA támogatásokban: az automatikus és szelektív moziforgalmazási területeken összesen közel 4,9 millió euró támogatást nyertek el a hazai forgalmazó cégek európai filmek bemutatására.
De fontos megemlítenem azokat a sikereket is, amelyek 30 európai ország forgalmazóinál keletkeztek, filmenként 5-600 ezer eurós támogatást kaptak magyar filmek nemzetközi forgalmazására. Ez 7 év alatt meghaladta a 2,3 millió eurót, ekkora EU-s támogatási összegekkel jutott el az európai mozikba a Saul fia, a Testről és lélekről, a Jupiter holdja és a Napszállta.
Egy-két területet leszámítva szinte valamennyi pályázattípusra jelentkeztek és nyertek is magyar, vagy részben magyar részvételű projektekkel, ennek köszönhetően a hét év alatt a támogatások összértéke elérte a 12 millió eurót.
Nemes Jeles László: Napszállta (Fotó: Mozinet)
Ahogy mondtad, a tortának a legnagyobb szeletét a forgalmazási támogatások teszik ki. Ez a rendszer időközben változáson ment keresztül, hogyan alakult át?
Valóban, a 7 év alatt közel 5 millió euró támogatásban részesült a forgalmazói szektor. Egyértelműen ez a terület jelenti a legnagyobb részt a hazai támogatásokból, ez a teljes támogatási összeg több mint 40%-át teszi ki.
Nem az automatikus, hanem a szelektív forgalmazási terület ment át jelentős változásokon az elmúlt időszakban. Az átalakítás elsődleges célja nagyon röviden az egyszerűsítés, és az adminisztráció lecsökkentése volt. A pályázatokat kezelő ügynökség (EACEA) arra törekszik, hogy a több, kisebb összegű támogatási szerződés helyett kevesebb, de nagyobb összegű szerződéseket kössön. Korábban minden ország kis forgalmazó cégével külön-külön szerződött a MEDIA, az átalakítás után viszont már csak a film nemzetközi forgalmazó ügynökével (sales agent) áll közvetlen szerződéses kapcsolatban, és a támogatási összegeket is rajta keresztül juttatják el a nemzeti forgalmazókhoz.
Csak hogy jobban átlássuk, mi a különbség a szelektív és az automatikus támogatások között?
Nagy vonalakban vázoltam a szelektív moziforgalmazási rendszer lényegét, az automatikus abban tér el ettől, hogy itt a filmforgalmazó egy megadott referencia időszakban nyújtott forgalmazói tevékenységét vizsgálják, egészen pontosan azt, hogy ebben az adott időszakban hány európai, nem nemzeti filmet mutatott be, és ezek alapján megállapítanak egy maximális támogatási összeget, amelyet a következő időszakban újabb európai filmek bemutatási költségeire lehet fordítani.
Hogyan látod, lehetséges lenne-e itthon egyáltalán art filmeket bemutatni a támogatás nélkül?
A hazai art mozikban bemutatott európai filmek túlnyomó többsége MEDIA támogatással kerül forgalmazásba, nehéz elképzelni, hogy ennyiféle film kerülhetne az itthoni nézők elé a Kreatív Európa nélkül.
Tuza-Ritter Bernadett: Egy nő fogságban (Fotó: ELF Pictures)
Az európai art filmek forgalmazási támogatásakor szempont, ha a film saját országában már MEDIA támogatásban részesült?
Nem, ezt a szempontot nem veszik figyelembe a forgalmazási támogatások megítélésekor, bármilyen európai film forgalmazására lehet pályázni, amelyek megfelelnek az alapvető kritériumoknak.
A MEDIA program fejlesztési támogatásaira korai szakaszban lévő filmes projektekkel lehet pályázni. Számít-e pályázáskor, hogy van-e már más finanszírozó a projekt mellett?
Igen, természetesen számít, hogy van-e a MEDIA-n kívül más finanszírozási forrás. A pályázat benyújtásakor a projekt előkészítési költségvetésében nagyon rosszul mutat, ha a MEDIA az egyetlen pénzügyi forrás, ilyen esetekben szinte nulla az esély a kedvező elbírálásra. A 2014-2020-as időszakban az egyedi projektek fejlesztésénél műfajonként eltérő, előre meghatározott átalányösszegekre lehetett pályázni, azt nem írták elő, hogy a támogatási összeg hány százaléka lehet a teljes fejlesztési-előkészítési költségvetésnek, de az fontos szempont volt, hogy a pályázó tudjon más bevételi forrást is felmutatni.
Mi volt a jellemzőbb, milyen műfajjal pályáztak többen?
Legnagyobb számban dokumentumfilmtervekkel jelentkeztek itthonról, összesen 21 projekt nyert el MEDIA fejlesztési támogatást, de a játékfilmek sem maradtak el nagyon, közülük 16 filmtervet támogattak. Animációs műfajban viszont némileg alulteljesítettünk, összesen 4 animáció nyert az elmúlt időszakban.
Csuja László: Kilenc hónap háború (Fotó: ELF Pictures)
Változott-e a fejlesztési támogatások rendszere az elmúlt években? A csomagtervek vagy az egyedi projektek voltak többségben?
A kétféle fejlesztési támogatási forma nem változott az évek során, de az a jelenség már egy ideje megfigyelhető volt, hogy próbálják a pályázókat az egyedi projektek felől inkább a csomagtervek felé terelni. Ennek a folyamatnak is részben az adminisztráció visszaszorítása volt a célja, a kisebb összegű támogatások helyett a nagyobb összegű, párhuzamosan több (3-5) filmet tartalmazó csomagterveket kezdték előtérbe helyezni. A hazai pályázóknál is észrevehető volt ez a változás, az utolsó évben már két csomagterv is kapott támogatást egy felhívás keretében, miközben összesen a 7 év alatt négy magyar csomagtervet támogattak a 24 egyedi projekt mellett.
Kiemelt szempont az európai koprodukciók megvalósításának támogatása?
Nem előfeltétel a nemzetközi koprodukció a fejlesztési pályázatoknál, de azt megállapíthatjuk, hogy mindenképpen előnyt jelent, ha van a projektben nemzetközi partner. Nem csak a pénzügyi kockázat oszlik meg több partner esetén, de a célközönség, a felvevőpiac is szélesebb lehet a koprodukcióknál.
A MEDIA alprogram felhívásai között akadnak olyan pályázati területek is, mint például a filmoktatás, vagy a közönségfejlesztés, melyekre kizárólag nemzetközi konzorciummal lehet jelentkezni, itt tehát feltétel az országok közötti együttműködés.
Az utóbbi területek mellett a filmes szakemberek számára szóló képzések is hangsúlyosak. Melyeket tartod a legfontosabbaknak, amik megvalósulhattak?
A MEDIA alprogram közel ötven, filmes szakembereknek szóló szakmai képzést, illetve projektfejlesztői workshopot támogat, amelyen magyar filmeseknek is lehetősége van részt venni. Csak három évről kaptunk központi kimutatást, de ebből az látszik, hogy 2016 és 2018 között összesen 181 magyar szakember vett részt MEDIA támogatott képzésen. Ez európai összehasonlításban a 12. legjobb eredmény. A Kreatív Európa programban résztvevő országok átlagánál mindhárom évben és összesítve is jobb eredményt értek el a magyarok, tehát elmondhatjuk, hogy jól ki tudjuk használni ezt a lehetőséget.
Oláh Judit: Visszatérés Epipóba (Fotó: HBO)
Hogyan hatott az elmúlt egy év, a koronavírus időszaka a támogatási rendszerre, milyen új szempontok kerültek bele a bajba került forgalmazók és mozik megsegítésére?
Gyakorlatilag kivétel nélkül, minden területre hatással volt a koronavírus-járvány, de valóban leginkább a mozikat és a filmfesztiválokat érintették a bezárások. A MEDIA az elejétől kezdve nagyon megértőnek és rugalmasnak bizonyult a már futó, vagy éppen induló projektekkel szemben: a fesztiválok esetében például minden nyertes pályázótól elfogadták az olyan módosításokat, melyek értelmében áttértek teljesen online, vagy hibrid formába.
De a moziknak is azonnali segítséget nyújtott a MEDIA: az Europa Cinemas mozihálózatnak folyósított támogatásból elkülönítettek 5 millió eurót, amit a fennmaradásért küzdő artmozik működésének segélyezésére fordítanak.
Mivel 2020 volt ennek a támogatási időszak utolsó éve, ekkor már nem írtak ki újabb pályázatokat, de az idén induló új Kreatív Európa program figyelembe fogja venni az átalakuló piaci környezetet és a megváltozott viszonyokat.
Mi várható a jövőben, mikor indul el a következő keretprogram?
Nagy öröm, hogy a hosszan elhúzódó EU-s költségvetési viták lezárultával december közepén megszületett a politikai megállapodás a Kreatív Európa program következő hétéves időszakáról. A program költségvetése 2021 és 2027 között 2,4 milliárd euró lesz, amellyel továbbra is az európai kulturális és kreatív szektort fogja támogatni.
Ha minden a tervek szerint alakul, akkor tavasszal már megjelenhetnek az első pályázati felhívások, de a részletekről, illetve az új pályázati feltételekről még nem tudunk beszámolni. Amint hozzáférhetőek lesznek az új pályázatok, tájékoztatni fogjuk a közönségünket, igyekszünk minél szélesebb körben népszerűsíteni az új Kreatív Európa programot.
A vírushelyzet fényben hogyan terveztek a következő időszakra? Látsz olyat, amiben változtatni szeretnétek?
Szeretnénk minél szélesebb körben elérni az embereket, hogy a pályázók körét tovább tudjuk bővíteni. Az persze nem elég, ha csak a pályázók számát növeljük, de a beadott pályázatok minőségén is javítani kell a sikerarány növelése érdekében. Ehhez kapcsolódóan mi magunk is tervezünk pályázatírói tréningeket, képzéseket szervezni.
Ezen kívül tematikus hónapokat vezetünk be, minden hónapban egy-egy kiemelt témára fókuszálunk, mint például a nemzetközi együttműködések, a zene, a filmfesztiválok, az ifjúság, vagy a kulturális turizmus és hasonlók. Továbbra is szeretnénk együttműködni a külföldi társirodákkal, és közös, nemzetközi rendezvényekkel is jelentkezni fogunk.
A vírushelyzettel kapcsolatban nem tudom, magam is kíváncsian várom, hogy hosszú távon megmarad-e ez a jelenség, hogy a nagy nemzetközi filmfesztiválok, koprodukciós találkozók és workshopok online formában működnek tovább, vagy amint kilábalunk a vírushelyzetből, azonnal visszaáll a régi világ.
