Sándor Pál a XXI. századi magyar filmtörténetben eddig elsősorban producerként működött közre: a Hunnia Filmstúdió vezetőjeként az elmúlt években Pacskovszky Józseffel (Ég veled!) és Tímár Péterrel (Le a fejjel!) is együtt dolgozott, saját nagyjátékfilmet azonban nem készített. Egy évtizedes hallgatás után (Szeressük egymást, gyerekek – Ég a város, ég a ház is…-epizód, 1995) 2005-ben újra rendez: a Tóth Zsuzsa által jegyzett forgatókönyvet az MMKA a tavaszi pályázatán 120 milliós támogatásban részesítette. Az RTL Klub belépésével immáron 260 milliós költségvetésű film mintegy negyven napon át forog egy pesti bérházban.

A nemzet színészei
és egy leharcolt arc
A Noé bárkája cím ugyanis egy omladozó pesti bérházat takar, ahol a három idős „jóbarát”: Stock Ede (Garas Dezső), Tálas Aurél (Kállai Ferenc) és Csoltinné (Törőcsik Mari) valamint az ifjú Stock Kati (Stefanovics Angéla), és természetesen az egész pesti tarka-barka népség él egymás mellett. A filmben tehát egyszerre van jelen az idős és a fiatal színészgeneráció, a nemzet színészeinek valódi jutalomjáték a közös szereplés, Bakács Tibor Settenkedő, a produkció sajtófőnöke, Stefanovics Angélát egyenesen az új Ódor Emíliának nevezte. Az ifjú színésznőnek a szerep kedvéért lenőtt rózsaszín hajat kell viselnie, de nem bánja: bár sokszor megbámulják az utcán, egyszer egy idős bácsi a közértben megdicsérte a frizuráját.

A további mellékszerepekben Szőke Andrást, Badár Sándort, Pindroch Csabát és a magyar gengszter-rap fenegyerekét, Ganxsta Zoleet láthatjuk. Döglégynek egyébként egy év leforgása alatt három filmben is jutott szerep: a Le a fejjel! hóhérja után Christopher Lambert kaszabolja le a Metamorphosisban, most azonban ismét önmagát alakítja, sőt még zenekara, a Kartell is feltűnik a vásznon. „A legszebb leharcolt arcokat gyűjtöttük egy csokorba, igyekeztünk az ellenkultúrából választani” – mondta Bakács.

A forgatási helyszín kiválasztásakor több bérház is szóba került, végül azonban teljesen véletlenül bukkantak rá a Nagy Ignác utcai lebontásra váró gangos tömbre, ahol egy héttel ezelőtt elindulhatott a munka. A ház és lakásai gyakorlatilag műteremként funkcionálnak a stáb számára, ám annak költsége nélkül. 

„Sokáig nem tudtam megfogalmazni, mi van velem"
Szabó Gábor operatőr és Sándor Pál (fotó: Szlovák Judit)

A film kezdő képkockáinak rögzítésekor látta vendégül a produkció a sajtót, amikor a gang udvarát egy hatalmas esőzés során elönti az özönvíz. A sajtótájékoztatót így csupán este lehetett megtartani, hiszen reggelre a helyszín gyakorlatilag eltűnik a víz alatt. Az épület statikai állapotát természetesen megvizsgálták, és a vizes terhelést még kibírja ugyan a szerkezet, de a forgatás utolsó napján a házat mindenképpen lebontják. Sándor Pál rendező egyébként a bontásról készült képkockákat is szeretné beilleszteni a film végére.

Bakács Tibor Settenkedő a bérház udvarán rendezett bableves-partin elmondta, hogy a magyar film régi hagyományait szeretnék feleleveníti, ezért a Hunnia Filmstúdióba új életet leheltek, és együttműködésbe kezdtek az RTL Klubbal. A közös szinopszispályázat is ennek az együttműködésnek az első lépése volt, a szeptember elsején lezárult kiírásra mintegy ezer ötlet érkezett.

Sándor Pál szeme a filmben Szabó Gábor operatőr lesz. A forgatáson Super 16 mm-es technikát használnak két kamerás rendszerben (A B-kamera mögött Marosi Gábor ül, aki a vizes felvételekre való tekintettel derékig érő gumicsizmát viselt a forgatáson.) Az eljárásra azért esett a választásuk, mert nagy szabadságot ad használóinak: technikailag relatíve igénytelen, jóval kevesebbet kell például világítani, így közelebbi kapcsolatot biztosít a rendező számára a színészekkel. A színészek idős korára való tekintettek a forgatással töltött órák száma mindössze öt óra.

Sándor Pál a filmhu kérdésére elmondta, hogy hosszú kihagyás után végre rátalált egy olyan történetre, amit el akart mesélni. „Sokáig nem tudtam megfogalmazni, mi van velem, mi van velünk. Egy hosszú tanulmányúton voltam.” – fogalmazta meg a rendező. Mindehhez hozzájárult a Simó Sándorhoz fűződő életre szóló barátság elvesztése, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Noé bárkája című film története meg tudjon születni.

Bulla Elma és Szabó Ildikó
Sándor Pál: Szeressétek Ódor Emíliát (1968)
Az özönvízhez és az utolsó ítéletekhez kapcsolódó kérdésekre a rendező úgy felelt, hogy bár a filmben valóban megszűnik valami, de valami nagyon fontos születik helyette az özönvíz nyomán – és a történet ezért nem lehangoló. Groteszk, bolondos, lírai játék világít majd rá arra, hogy mi minden történt velünk az elmúlt években. „Nem a végítélet a fontos ebben a filmben, hiszen Noé is megfeneklik az Araráton és új életet kezdenek. Persze, akik megmaradtak.” – foglalta össze a rendező.

A cselekmény egy televíziós vetélkedő, ötmillió forint és egy Harley Davidson körül bonyolódik. A film világában kiemelt szerepet kap a kereskedelmi televíziózás, az egyik szereplő például ki sem lép az utcára, hanem a készülék teremtette medializált világban él. Sándor Pál nem lát ebben semmi rosszat: hiszen a televízióból csak azt kapjuk, amilyenek vagyunk.

Bakács Tibor Settenkedő szerint egy ilyen típusú film vagy telibe találja a magyar valóságot, vagy csúnyán mellélő. Ők mindenesetre vállalják a rizikót.