„Volt egyszer egy szegény, iskolázatlan fiú, aki legkisebb királyfi szeretett volna lenni. Azon töprengett, hogyan lehet lóvé és tudás nélkül gyors karriert és rengeteg pénzt csinálni. Hamarosan meglelte a legjobb megoldást és a kapuk sarkig tárultak előtte: mindenfelől dőlt a lé, belőle pedig egy-kettőre király lett. Volt is nagy vígasság és osztozkodás, mígnem egy rossz emlékű napon kiborult az aranybili és elöntötte az országot a sz*r. „

„Nem jó megrándítani a vállunkat és tovább állni. Nagy ügyekben nem. Mert a kicsi előnyök is hátránnyá válnak hosszú távon, ha valami nem működik jól körülöttünk. A brókerbotrányban mindannyiunk pénze veszélyben volt, a tisztességünkről nem is beszélve. És ezt szóvá kell tenni, ráadásul a demokráciában szóvá is kell.” – írja ajánlójában a rendező, Obersovszky Péter.

Az alig három hét múlva debütáló filmről éppen azért nem lehetett eddig hallani, mert annyian érintve vannak az ügyben – nyilatkozta a produkció sajtófőnöke. A film készítői tartottak attól, hogy egyesek bojkottálni fogják a mozi bemutatását. Így a Kulcsár & Haverok a nyilvánosság megkerülésével, rohamléptekben forgott le még a nyáron, s a most is zajló utómunkálatok befejeztével máris a moziba kerül.

A film plakátja
Bedy Krisztina azt is elmondta a filmhunak, hogy a félelmeik nem voltak alaptalanok, így magához a köztársasági elnökhöz fordultak, hogy a sajtószabadság elkötelezett híveként ismert Sólyom László vállalja el a film védnökségét. Nemcsak az interjúalanyok, de a forgalmazók is tartottak a rázós témát választó produkciótól. Volt olyan forgalmazó, amelyik kerek-perec nemet mondott a filmre. A forgalmazást magára vállaló SPI egyelőre még tárgyal az üzemeltetőkkel, tehát azt sem lehet tudni, hány moziban és hány kópiával megy majd a film. Kérdéses az is, láthatjuk-e majd a Kulcsár & Haverok-at televízióban.

Ugyan a stáb minden érintettet felkeresett, a megkérdezettek mintegy a fele, körülbelül harminc ember, nem vállalta a szereplést. Az interjúkat archív anyagok és Michael Moore filmek cinizmust sem nélkülöző tényfeltáró stílusában, ám kevésbé szubjektíven felvett jelenetek egészítik ki. A készítők célja ugyanis az volt, hogy feltegyék az igazi kérdéseket, megismertessék a közönséggel az ügyben felmerülő alapfogalmakat, s feltárják a valódi lényeget. Bedy Krisztina kiemelte, ez éppen azért fontos, mert az évek óta gyűrűző botránnyal kapcsolatban már el lehet veszni a dezinformációk tengerében.

Az alkotók mintegy tanulságképpen rávilágítanak, hogy a Kulcsár-ügy voltaképpen az emberi mohóságról szól, de tartogatnak egy csattanót is a film végére. Ez egyelőre nem publikus, ahogy a stáblista sem. A film anyagi hátteréről pedig csak annyit árulnak el a készítők, hogy az abszolút magánpénzből forgott. A film producere, az Argót is jegyző György Péter üzleti vállalkozásként fogja fel a dolgot, hiszen a stáb sikert vár, mert szerintük ilyesmikről ma már lehet beszélni a demokráciában, s ez érdekli is az embereket.

Adalékok