Ebben az évben öt országból érkeztek a pitchelő alkotók: az öt magyar mellett egy-egy előadó érkezett Libanonból, Szlovéniából, Ukrajnából és Olaszországból. A bemutatott tervek széles műfaji skálán mozogtak: volt modernizált Grimm-mesékből összerakott testvér dráma, a maffiával lepaktáló temetkezési vállalkozó család története, és egy lázadó tinédzserek agyával kísérletező sci-fi is. A Minervas című szlovén sorozatterv nyerte a Tallinn Black Nights által felajánlott különdíjat, amellyel részt vehet a decemberi fesztivál szakmai programjában. Suzana Kokalj sorozatának főszereplői egy vidékre visszavonult ex-rendőr házaspár, akik önvédelmi iskolát nyitnak a helyi lakosok számára. Ahogy az sejthető, régi munkájuk a nyugodt kisvárosi életbe is követi őket.
Suzana Kokalj / Fotó: Farkas Christian
A magyar csapatot Potonyecz Fanni erősítette egy fizetett kommentelő lelki tusájának történetével, amelyben választania kell az újságíró szerelme és az egyre nagyobb követőtábort hozó munkája között. Jedlicska Márton és Székely Ágnes egy nyugdíj előtt álló vezetésoktató, Birka István abszurd mindennapjait pitchelte el, akinek a hóbortos utasok mellett a rég nem látott lányával is szembe kell néznie, Hegyi Frigyes pedig egy kisstílű bűnözőből lett maszkos igazságosztó sztoriját adta elő.
Fazekas Máté, a Kilakoltatás rendezője Berlinből ugrott haza, hogy a sci-fi elemekkel átszőtt sorozattervét bemutassa. A jobbik én (My Better Self) című munkája a harmincas Emmát követi, aki egyik nap a lakásában szembetalálkozik saját maga robotikus verziójával, Emma 2.0-val. A kezdeti sokk után szép lassan elkezdi felfedezni az abban rejlő lehetőségeket, hogy van kéznél belőle egy jobb és strapabíróbb verzió, de közben Emma 2.0 is elkezd a tudatára ébredni. Bízunk benne, hogy a jövőben lesz még lehetősége Máténak megvalósítani ezt a sorozatot, ami robotoktól függetlenül nagyon is az emberi természet önmarcangoló működését hivatott bemutatni.
Fazekas Máté / Fotó: Farkas Christian
A nyertesnek idén, ahogy a korábbi években is, egy magyar csapatot választott a zsűri. Olasz Renátó és Szurdi Panni örülhetett a végén, Pásztor Zolika felemelkedése és bukása című sorozattervük egy minimálbéren élő vidéki fiú félmilliárdos lottónyereményének történetét meséli el. Zolika siker- majd bukástörténetét valós eset ihlette, ami Renátó szülővárosában, Tiszavasvárin történt meg.
A kudarcra ítélt lottónyertes toposza kisstílű csalók és pénzéhes rokonok alakjaival lett kiszínezve, akik mind a fiú nyereményére pályáznak. Zolika részről részre egyre lejjebb csúszik a lejtőn, míg végül ugyanabban a minimálbéres gyári munkában találja magát, ahonnan elindult. Olasz Renátó és Szurdi Panni pitche alapján a Pásztor Zolika abszurd pénzszórással és csalások hálójával teli humoros sorozat lesz, amely a vidéki Magyarország esszenciáját is pontosan megragadja. Jövőre kiderül, hogy egy teljes évadon át élvezhetjük-e Zolika kalandjait.
Enyedi Ildikó, Olasz Renátó és Szurdi Panni / Fotó: Farkas Christian
Az idei Hypewriter zárásaként levetítették annak a sorozatnak a pilotját, ami tavaly nyerte el a 10.000 eurós fődíjat. Ezt egy évvel ezelőtt Besenyei Katalin Angyaltrombiták című tervének ítélte meg a szakmai zsűri, aminek Enyedi Ildikó is a tagja volt. A pitchfórum után pár hónappal érkezett a hír, hogy Enyedi Ildikó az Angyaltrombiták első részének rendezését is elvállalta, és Kurta Nikével és Baranyi Emmával a főszerepben hamarosan el is indult az izgalmas sorozat forgatása.
Az Angyaltrombiták két főszereplője Anna (Kurta Niké) és Jázmin (Baranyi Emma), mindketten emberkereskedelem áldozatai lettek, most viszont már biztonságban élnek egy magyarországi védett házban. Anna diplomázni próbál, miközben rémálmok gyötrik, rendszeresen újraéli megszökését a fogvatartóitól, Jázmin pedig szörnyű híreket kap: húgát, a 15 éves Bellát is eladta külföldre ugyanaz a maffiavezér, aki annak idején őt is. A két lány megszökik a védett házból és a Viharsarok irányába indulnak, hogy kiderítsék, merre vitte el Bellát a helyi kiskirály.
Enyedi Ildikó és Besenyei Katalin / Fotó: Farkas Christian
“Az első perctől kezdve lelkes voltam Katalin tervéért, nem csak a történetért, hanem az egész univerzumért, amit felvázolt” – mesélte Enyedi Ildikó angol nyelven a vetítés előtt. Az Angyaltrombiták első részéből valóban kirajzolódik az a sajátos, békés világ, ami a védett házat körülveszi. Ezen a helyen kell a lányoknak együttélnie a traumáikkal, ami a nevelőjük (Láng Annamária) gondos segítsége mellett is megterhelő, és különösen felértékelődik a nyugodt tér szerepe, amikor a lányok ellenséges környezetben találják magukat és az életüket kell menteniük.
Kurta Niké és Baranyi Emma jól működő párosa az epizód legfőbb motorja, és minden bizonnyal ez a sorozatra is igaz lesz – amennyiben elkészül. A lányok különböző háttérből érkeznek: Anna értelmiségi családból került ebbe a reményvesztett helyzetbe, Jázmin pedig vidéki roma lányként egész életében ki volt téve ennek a veszélynek, ami aztán hamar bekövetkezett vele és a húgával is. Bizonyos szempontból tűz és víz a személyiségük, de az összefonódó sorsuk mégis partnerekké teszi őket.
Fotó: Farkas Christian
Besenyei Katalin a Filmhunak korábban a Fargo abszurd világát és humorát emelte ki az egyik legfőbb inspirációként. A bemutatot pilot epizód egyelőre csak nagyon finoman hozott be humort a lányok történetébe, viszont kettőjük dinamikája, és az őket segíti nyomozónővel való találkozásuk bőven tartogathat még könnyedebb pillanatokat, miközben Bella nyomát kutatják.
Az Angyaltrombiták rendkívül fontos témát tár fel, de mindezt a nagyközönség számára is könnyen befogadható módon teszi, a képi világa, a látványa (Láng Imola munkája) és nem utolsó sorban a története is olyan értékeket képvisel, ami megérdemelné, hogy egy nyolc részes sorozatban fejtsék tovább az alkotók. Bízunk az RTL Magyarország producereiben, hogy ők is meglátják a lehetőséget a sorozat berendelésére (a tavalyelőtti Hypewriter-nyertes A hentes című pilotból azóta sem lett sorozat), és hogy Besenyei Katalin mellett Enyedi Ildikót is magukkal viszik a folytatásra.